Ami nyugaton bűncselekmény, az Oroszországban maga a rendszer
További Vélemény cikkek
- Ugyan mi lehet az európai kultúra megújulásának felhajtóereje?
- A putyini atomhatalmat vissza kell terelni a nemzetközi jog normái közé
- Izrael-barát „héjákkal” hozná el Trump az amerikai–izraeli kapcsolatok újabb aranykorát
- Az európai civilizáció megújításának alapelvei
- Hogyan veszítheti el Magyar Péter a 2026-os választást?
Konzervatívnak lenni azt jelenti, hogy az ember kritikusan tekint a világra, és az eseményeket megpróbálja a józan ész logikája alapján értelmezni.
Ugyanakkor meglep, amikor magukat konzervatívnak beállító emberek azzal próbálják az orosz hadsereg által elkövetett bestiális háborús bűncselekményeket igazolni, hogy az Egyesült Államok is indított igazságtalan háborúkat.
Mi a különbség?
Igen, az Amerikai Egyesült Államok a történelme során számos olyan háborút indított, amelyet nem vagy igen nehezen lehet erkölcsileg igazoltnak tekinteni. És igen, amerikai döntéshozók és katonák is követtek el súlyos bűncselekményeket ezek során.
Ám ezekről a bűncselekményekről jobbára maguktól az amerikaiaktól tudunk, mert náluk létezik független média, igazságszolgáltatás, politikai ellenzék és civil társadalom. Ezért Amerikában minden igazságtalan háborúnak, minden bűntettnek meg is volt mindig a maga következménye.
A koreai háború idején „önjáróvá vált”, háborús hős tábornokot elcsapták, amiért nem tartotta be az utasításokat. A vietnámi háború idején a politikai vezetésnek be kellett fejeznie a harcokat, és vállalnia kellett a politikai felelősséget a társadalmi tiltakozás hatására. Az iraki háború idején kegyetlenkedő amerikai katonák börtönbüntetést kaptak. És mindezen eseményekről a mai napig szabad és élénk vita folyik Amerikában, könyvek és filmek tucatjai dolgozzák fel őket, hogy mindenki számára emlékeztetőül szolgáljanak: a törvény mindenkire vonatkozik, politikusra és katonára egyaránt. Aki háborús bűnt követ el, azt felelősségre fogják vonni, az áldozatoknak pedig igazságot fognak szolgáltatni. Nem mások, hanem az amerikai társadalom és az amerikai törvények.
Mi történt ez idő alatt Oroszországban?
Miközben Oroszország is bőszen háborúzott (Afganisztán, Csecsenföld, beavatkozások különböző posztszovjet országokban – emlékszünk még?), ezekről alig tudunk, mert az orosz világban nincsen sem független média, sem független igazságszolgáltatás, sem politikai ellenzék, sem öntudatos polgárság.
Oroszországban semmilyen háborúnak és semmilyen bűntettnek nem lett soha felelőse. Sőt!
Moszkva a nyilvánvaló tények ellenére is tagadja, hogy több ezer lengyel tisztet mészároltak le Katyńban. Oroszországban törvény tiltja, hogy bárki a II. világháború során Közép-Európán öldökölve, erőszakolva és fosztogatva végigvonuló Vörös Hadsereg barbárságairól beszéljen. Ellenkezőleg: tetteiket dicsőíteni köteles minden orosz ember. A mostani ukrajnai háború során elkövetett tömeges orosz bűncselekményeket sem az orosz média tárja elénk, hanem szökött vagy elfogott katonáktól és lehallgatott beszélgetésekből tudjuk meg. A nyugati világ csak ezért tudja, hogy Oroszország kemény bűnözőket vezényel a frontra, ahol azzal a paranccsal küldik őket csatába, hogy pusztítsanak el mindent és mindenkit. Mindeközben Moszkva a háború tényét sem hajlandó elismerni. A bűnösöket hősként ünneplik, brutalitásukat pedig példaként mutatják be.
Amerika nem ártatlan, de tanul a hibáiból, és betartatja törvényeit, ha túlkapás történik. Oroszországban a brutalitás nem túlkapás, hanem a rendszer része évszázadok óta. Amerikában igazságtalan háborút vívni, háborús bűncselekményt elkövetni szégyen, amit a társadalom megvetése és a törvény szankciója sújt.
Oroszországban parancsra nőket erőszakolni, gyerekeket fejbe lőni, rabolni és fosztogatni a hazafiasság csúcsa, amit az orosz vezetők példaként állítanak a társadalom elé.
Ez a különbség a két rendszer között, és ezért nem állhat ma jóérzésű konzervatív ember máshová, mint a Nyugat pártjára. Aki nem hiszi, kérdezze meg a nagyszüleit, kit vártak 1944–45-ben. Oroszokat vagy amerikaiakat?
A szerző európai parlamenti képviselő, a Jobbik elnöke.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik az Index szerkesztőségének álláspontját.
(Borítókép: Civilek a bucsai mészárlás helyszínén 2022. április 6-án. Fotó: Chris McGrath / Getty Images)