Erdő Péter: Ferenc pápa boldog volt Magyarországon
További Vélemény cikkek
- A putyini atomhatalmat vissza kell terelni a nemzetközi jog normái közé
- Izrael-barát „héjákkal” hozná el Trump az amerikai–izraeli kapcsolatok újabb aranykorát
- Az európai civilizáció megújításának alapelvei
- Hogyan veszítheti el Magyar Péter a 2026-os választást?
- Ezen kormányok alatt robbant be a szegénység Magyarországon
A szentatya látogatása csodálatos emléket hagyott minden magyarban. Jelenléte arra ösztönzött bennünket, hogy együtt dolgozzunk nagy és nemes célokért. Ezek a célok például a társadalmon belüli kohézió és a béke, az európai béke.
Ferenc pápa a hozzánk intézett szavaival − a kereszténység legjobb hagyományát követve − megerősítette a béke értékét. Egyesek azt mondják, hogy Magyarország Európa szívében van. Ha megnézzük, hogy mi volt az Európai Közösség alapító atyáinak gondolata, akkor sok egyezést találunk: béke, a népek méltóságának elismerése és a tiszteletteljes együttélés, valamint együttműködés az emberi értékekért. Nem mondanám, hogy Magyarország messze van Európától.
Az egyes találkozásokat követően a szentatya örömmel osztotta meg velem, jó megtapasztalni, hogy itt élnek az európai, keresztény értékek.
Ferenc pápa sokat foglalkozik Európával és annak lelkével. 2014-ben az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa elnökeként elkísérhettem Strasbourgba, ahol beszédet mondott az Európai Parlamentben és az Európa Tanácsban. Már akkor is tükröt tartott hallgatóságának, és felhívta a figyelmet, hogy térjünk vissza az alapító atyák értékeihez.
Ki kell emelnem Ferenc pápa beszédeinek fontosságát is, hiszen mondanivalójának súlya volt, és ezt a magyar emberek magukénak érezték. A fiatalokhoz intézett tanácsait már sok közösségben elmagyarázták és elmélyítették, és azt tapasztaljuk, hogy a szentatya szavaiból egy mozgalom indult el.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen elmondott beszéd is komoly jelentőséggel bír. Az Informatikai és Bionikai Karon a szentatya hangsúlyozta, hogy a technológiai fejlődésnek az emberiséget kell szolgálnia, és nem fordítva, kiemelte az elidegenedés veszélyeit, de a technológia olyan szerepét is, amely az egyén és a társadalom manipulálását jelenti. Ezek olyan kihívások, amelyekkel nemcsak az Informatikai és Bionikai Karon, hanem más karokon, például a Bölcsészettudományi és a Jogi Karon is szembe kell néznünk és amelyeket ott is elemeznünk kell.
Ferenc pápa fontosnak tartotta, hogy a Vakok és Gyengénlátók Boldog Batthyány-Strattman László Intézetében is látogatást tegyen. Nekik mutatta meg gyengédségét és közelségét.
A szentatya gesztusokkal is kifejezte mély tiszteletét azok iránt, akik ezeket a gyermekeket gondozzák, különösen az egészségügyi dolgozóknak mondott köszönetet.
Ám számos más szimbolikus gesztust is láthattunk a pápa részéről: például a püspökökkel, papokkal, katekétákkal és másokkal való találkozás során a Szent István-bazilikában. Amikor az idős Brenner József atya elmesélte vértanú testvérének, a már boldoggá avatott Jánosnak a történetét, Ferenc pápa megkérdezte tőle a korát. Brenner atya azt válaszolta, hogy 88 éves. Erre a pápa lenyűgözve, kettejük mély együttérzéssel teli kapcsolatában kezet csókolt neki.
Ugyanezt tette a szentatya Szent István király ereklyéjével is. Első királyunk iránti tisztelete szintén megható pillanat volt sokunk számára, hiszen az államalapítónk egy olyan személyiség a történelemben, akiről a hagyomány azt állítja, hogy kétségbeejtő történelmi helyzetben, az isteni gondviselésben bízva ajánlotta fel országát a Szűzanyának. Ez a történet hangzott el a Kossuth téri szentmise végén, amikor a pápa az oltár mellett elhelyezett Szűzanya képe előtt imádkozott. Ez egy csodatévő kép, amelyet Esztergomban őrzünk, és amelynek története hasonló a spanyolországi, madridi Virgen de la Almudenáéhoz. Amikor Sobieski lengyel király 1683-ban felszabadította Esztergomot, ezt az ikont a székesegyház romjai között találták meg. Számos gyógyulást tulajdonítottak neki. Ferenc pápa éppen e kép előtt kívánta megismételni Szent István gesztusát, hazánkat a Szűzanyának szentelve, ahogyan azt már más népek, az ukránok és az oroszok esetében is megtette.
Ferenc pápa boldog volt Magyarországon. Teljesen tisztán látta az őt fogadó emberek hívő és szeretetteljes odaadását.
A szerző római katolikus pap, bíboros, prímás, teológus, kánonjogász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Szent István Tudományos Akadémia elnöke.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik az Index szerkesztőségének álláspontját.
(Borítókép: Ferenc pápa és Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek a Szent István-bazilikában 2023. április 28-án. Fotó: Remo Casilli / Reuters)