Az önkormányzatok falához préseli az új választási törvény az ellenzéket

Épp elég nehéz helyzetben van az ellenzék, ám a választási törvény nemrég elfogadott kormánypárti módosítása még egy lapáttal rátesz a gondjaira. Ledől majd néhány ellenzéki bástya jövőre?

Most már csak egy év választ el minket a jövő év június 9-én várható európai parlamenti és önkormányzati választásoktól. A Fidesz reményei szerint, az EP-választások miatt a híveik nagyobb számban jelenhetnek meg a helyhatósági voksoláson és ezáltal több ellenzéki városban megfordíthatják az erőviszonyokat, vagyis bukhat több kormányellenes polgármester és közgyűlési többség. Több budapesti kerületben és több vidéki városban (pl. IX. kerület, Göd, Eger, Tatabánya, Szolnok) ellentmondásosan teljesített az ellenzéki városvezető koalíció, mert ezeken a helyeken folyamatosak voltak az ellenzéki pártok helyi szervezetei közötti torzsalkodások. Nem egyszer a választási szövetségek is felbomlottak. Ezeken a településeken a Fidesz már eleve jó eséllyel indul, hiszen

Emellett országosan továbbra is az egykori ellenzéki összefogás pártjai közötti vetélkedésnek lehetünk tanúi, ami érthető az összefogás nagy választási kudarca után, ugyanakkor a Fideszt okkal tölti el kárörömmel. 

Szegény ellenzéket azonban még a Fidesz gonoszkodó ága is húzza, hiszen a minap elfogadott törvénymódosítás a szervezetileg beágyazottabb, országosan is komoly erőkkel bíró szervezeteket (történetesen saját magát) kívánja jobb helyzetbe hozni. A jövőben csak az a jelölő szervezet állíthat kompenzációs listát a 10 ezer fő feletti településeken, amely a település egyéni választókerületeinek legalább kétharmadában jelöltet állított. Ennek a követelménynek csak az a szervezet tud megfelelni, amely rendelkezik a település nagy részén aktivistákkal (akik ajánlásokat gyűjtenek,  a választópolgárokat részvételre biztatják), és amelynek a helyi sajtóban megjelenésekre, illetve a Facebookon hirdetésekre is van elég pénze. Ilyen országosan kiépített szervezete csak a Fidesz-KDNP-nek van, amely emellett még a kormány-, és a járási hivatalok közvetett segítségére is számíthat. Ne lepődjön meg senki, ha a kampányban azzal szembesül majd, hogy a megyei főispán a helyi fideszes jelölttel együtt ad át utat, gyárat, vagy a kormány sok milliárd forinttal finanszírozott állami hirdetéseibe botlik úton útfélen.

Nehéz helyzetbe kerülhetnek azonban azok a lokálpatrióta civil szervezetek, amelyeknek a város nagyobb részében nincs helyi beágyazottságuk, mert így eleshetnek a kompenzációs lista állításának a lehetőségétől, következésképp akár a közgyűlésekben való bennmaradástól is. 

mivel az új törvénymódosítás még nagyobb nyomást helyez az ellenzéki pártokra, hogy az ő helyi civil ernyőszervezetük legyen a közös jelölő szervezet a nagyobb városokban. Erre egyébként már a 2019-es önkormányzati választásokon is volt több helyütt példa. Ám míg a négy évvel ezelőtti helyhatósági választások eredményét – például Budapest vezetésének átvételét, és több vidéki városi sikert is – az ellenzék a következő országgyűlési választás főpróbájaként ünnepelte, ez a lelkesedés már kevésbé lesz megalapozott a 2026-ban esedékes parlamenti választásra nézve. Már csak azért is – és ez nagyon elgondolkodtató – mert az ellenzéki vidéki polgármesterek túlnyomórészt nem tudtak hozzájárulni az ellenzéki összefogás sikeréhez a 2022-es országgyűlési választásokon. 

Budapesten ugyanakkor egyelőre az ellenzéknek jó esélye van a főváros irányításának a megtartására jövő júniusban, és Karácsony Gergely főpolgármester újrázása is valószínűnek látszik a jelenlegi politikai klíma alapján. A Fidesz a fővárosban zavarban van, jelenleg nincs a láthatáron népszerű fővárosi politikusa vagy olyan-, a kormányoldalhoz közelálló ismert ember, aki népszerűbb lenne Karácsony Gergely főpolgármesternél. Mégsem szabad a kormánypártok erejét lebecsülni, hiszen – bár a tavalyi választásokon alulmaradtak Budapesten, de a vártnál jobb eredményt tudtak elérni. 

Az ellenzéki pártok legfontosabb bázisa kétségtelenül a főváros, nem véletlen, hogy az egykori ellenzéki összefogás pártjai közötti villongások ide koncentrálódnak.

 ezt a főpolgármester kaján mosollyal nyilvánosan meg is fogalmazta, amelyet a DK sértődötten vett tudomásul. A Gyurcsány-párt reálisan nem számolhat ugyan azzal, hogy jelöltje főpolgármester lehet 2024 második felétől, de arra van esély, hogy a DK a jelenleginél több önkormányzati képviselői és polgármesteri helyet szerezzen egy összellenzéki megállapodás részeként Budapesten. Karácsonynak nem elég megnyernie a főpolgármesterséget, nem árt a Fővárosi Közgyűlés többségét is maga mögé állítania. Ehhez viszont a DK szavazatai, illetőleg szavazói is kellenek. A DK és a mostani főpolgármester tehát valójában egymásra van utalva, emellett az MSZP, Párbeszéd, LMP, Jobbik budapesti szervezeteivel is egyezséget kellene kötniük mind kerületi, mind összfővárosi szinten. Ha a Kétfarkú Kutyapárt képes lesz megtartani valamelyest megnövekedett szavazótáborát, vele és más kormánykritikus civil szerveződésekkel is számolni kell. 

Nem lesz egyszerű folyamat az ellenzéki pártoknak megállapodásra jutniuk a fővárosban, de ebben már van gyakorlatuk 2019-ből, vagyis nem a semmiből kell létrehozniuk a többpárti egyezséget. Budapesten van még reális esélyük a jövő évi győzelemre. Ugyanakkor az ellenzéki vidéki polgármesterek és önkormányzati képviselők egy részének széke máris elkezdett inogni.

A szerző politikai elemző.

A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik az Index szerkesztőségének álláspontját.

(Borítókép: Karácsony Gergely közös ellenzéki főpolgármester-jelölt, miután leadta szavazatát az önkormányzati választáson 2019. október 13-án. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)