Fegyverbe, fegyverbe! – de nem úgy

GettyImages-1434694515
2023.06.12. 07:18
A mesterséges intelligencia megjelenésével és robbanásszerű terjedésével minden bizonnyal egy új, minden korábbinál több lehetőséget és veszélyt hordozó technológia forradalom küszöbére érkeztünk. Drámaian fog megváltozni a munkaerőpiac, Magyarországon egy millió munkahely alapvetően átalakul vagy megszűnik. Mostanra ráadásul növekszik az általános aggodalom, hogy kicsúszik az ember kezéből a mesterséges intelligencia irányítása, felügyelete, végül nem kizárhatóan az egész a fejünkre nő és önmagunkat sodorjuk végveszélybe. Magyarország lemaradt a felkészülésben. Az írás végén arra is javaslatot teszek, hogy mit kellene tennünk.

Forradalom jön, sokkal gyorsabban, mint pár évvel ezelőtt becsülték, az előszele elkezdte csapkodni az ajtókat, az ablakokat.

A mesterséges intelligencia küszöbön álló, szinte mindenre kiterjedő alkalmazása sokak szerint az emberiség történelmének legmélyebb változását hozza, jót, rosszat, lehetőséget, kockázatot.

A korábbi technológiai forradalmak – a mezőgazdasági, az ipari és az informatikai forradalmak – semmiben nem hasonlítanak arra, mint ami most ránk vár. Mert ugye mondhatják, hogy megtanultunk élni a CNC esztergagéppel vagy a Google-lal, de az más volt. Egyszerű példát mondok: tudjuk, hogy az esztergagép mit fog gyártani, hiszen a mi terveink alapján programoztuk be a gépet, mi adtuk az alapanyagot, a szükséges elektromos áramot. A Google kereső pedig csak listázza az interneten fellelhető, korábban az ember által megszerzett, rögzített, tárolt információt, tudást. A gyártási, a technológiai folyamat és végül a produktum, mindkét esetben az ember irányítása alatt maradt. Valójában az emberi értelem a mozgatórugó.

A mesterséges intelligenciával (ahogy közkeletűen rövidítik magyar nyelven: MI) más a helyzet. Mert nem azt mondjuk meg, hogy mit gyártson, vagy például mit keressen az MI, hanem csak azt, hogy mire van szükségünk, és azt kérjük, hogy tervezzen, gyártson valamit, ami az igényünknek megfelel, mi több, akár szerezzen hozzá erőforrást is. A belátható jövőben megjelenő úgynevezett Mesterséges Általános Intelligencia képes lesz minden olyan szellemi feladatra, mint az ember: elemez, mérlegel, összehasonlít és dönt, de ennél tovább is megy. Tanul, és sokkal gyorsabban, mint mi, emberek. De végeredményben az MI nemcsak gyorsabb lesz, hanem sok-sok próbaszámítást, modellezést elvégezve, egyes megoldásokat elvetve, másokat továbbfejlesztve innovatívabb is. Nem erőben veri az embert az MI, hanem értelemben. 

A Homo sapiens megteremti a Machina sapienst. Már csak az a kérdés, hogy barátok, partnerek vagy riválisok, esetleg ellenfelek lesznek-e.

A mesterséges intelligencia alkalmazásának előnyei szerteágazóak. Például ugrásszerűen javulhat egy sor munka hatékonysága, a gazdaság termelékenysége, megszabadulhatunk adminisztratív, lélekölő feladatok sorától, felgyorsulhat a döntéshozatal, számos betegség diagnózisa, gyógyításának esélye nagyságrendekkel növekedhet. Ezek a jó hírek.

De persze vannak rosszak is. Kiüresedik, majd megszűnik sok száz millió munkahely, jelentősen növekedhetnek a társadalmi különbségek az új világba bekapcsolódni tudók és nem tudók között, még szélesebb út nyílik a hamis hírek, tartalmak gyártása, közvetítése, az egyoldalú propaganda terjesztése előtt, veszélybe kerülhet a demokratikus, hiteles köznyilvánosság egésze.

A legnagyobb veszély mindezeken jóval messzebbre mutat. Lesz-e, lehet-e önálló akarata, érzelme, öntudata a mesterséges intelligenciának, osztozik-e az emberi nem általános értékeiben, követni fogja-e a mi felfogásunkat a jóról, a rosszról, a megengedhetőről, vagy a tilosról, lesznek-e saját céljai, szembefordulhat-e az emberrel, az emberiséggel, azaz kontroll alatt tudjuk-e tartani az öntanuló, önfejlesztő mesterséges intelligenciát, vagy létrehozzuk az emberi faj intellektuális, cselekvő riválisát, esetleg ellenfelét? Ez itt a legfontosabb és legnehezebb kérdés.

A kérdések elsősorban technikai, etikai és szabályozási természetűek. Az aggodalom lényege, hogy gyorsabb lesz az MI fejlődése, mint a mi képességünk, hogy szabályozás és ellenőrzés alatt tartsuk a folyamatot. Egy, az emberiség sorsát eldöntő nagy csata, az Armageddon előtt állunk, vagy egy szép új jövő vár ránk, melynek útját a mesterséges intelligencia kövezi ki?

Ez itt a valóságos kérdés. Miközben robbanásszerűen gyors az MI fejlesztése, fejlesztők, kutatók, elemzők, üzletemberek sokasága egyre hangosabban kongatja a vészharangot, mert a kormányok és a kormányközi szervezetek alig haladnak a szabályozással. Magyarországon pár fontos elemző cikk megírásán kívül alig történik valami. Ez több mint bűn: ez hiba. 

Azok a nemzetek fognak ebben a most alakuló új világban megmaradni, felemelkedni, melyek bevonják az embereket, a szakmai, tudományos köröket a mesterséges intelligenciáról szóló vitákba, melyek szabályozott fórumokat teremtenek ehhez, melyek értik az MI megjelenésének és alkalmazásának jelentőségét és kockázatait, felkészítik polgáraikat, intézményeiket, vállalataikat az új technológia használatára, melyek kezdeményezően kapcsolódnak be a mindezekről folyó nemzetközi tárgyalásokba, melyek önálló erőfeszítést tesznek az MI használatához szükséges nemzeti erőforrások mind szélesebb körű megteremtésére.

A mesterséges intelligencia meg fog érkezni. Az első számú globális és nemzeti kérdés mostantól az, hogy mi tehetünk annak érdekében, hogy ne ellenségként, hanem barátként érkezzen meg. 

Magyarországon évek óta működik egy kormányzati, tudományos, szakmai szervezetek együttműködésére alapozó úgynevezett Mesterséges Intelligencia Koalíció, rendelkezünk Digitális Jóléti Programmal, a Kormány 2020-ban elfogadta Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiáját, valójában azonban eddig kevés kézzelfogható és a hétköznapokban érzékelhető dolog történt annak érdekében, hogy felkészüljünk az MI széles körű megjelenésére. Egy 2021-ben készített kutatás szerint a digitális gazdaság és társadalom fejlettsége tekintetében az unió utolsó öt országa között kullogunk, egy idevágó felmérés szerint Európában csak Romániában használ kevesebb vállalkozás MI-t, mint mi, és még így is legalább 1 millió munkahelyre fog érdemi hatást gyakorolni a robotizáció és az MI a következő évtizedben. Sokan nem lesznek képesek átképezni magukat az új technológia használatára, meg fog jelenni egy új típusú munkanélküliség, az úgynevezett technológiai munkanélküliség. Egyes előrejelzések szerint az intelligens gépek miatt a következő harminc évben a jelenlegi munkavállalók felére nem lesz szükség. 

Mit kell tenni?

Azokkal értek egyet, akik azt mondják, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztését, alkalmazását állami, államközi közkontroll, szabályozás alá kell helyezni, mint ahogy ez történt például a nukleáris és biológiai kutatások egy részével, a nukleáris energia előállításával, vagy éppen egyes genetikai beavatkozások alkalmazásával kapcsolatban. Érdemes emlékeztetni, hogy az előzőeknél sokkal kevesebb közvetlen kockázatot hordozó területek is, például a mezőgazdaság, a közlekedés, az oktatás, a sajtó kiterjedt állami szabályozás mellett működnek. 

Az elmúlt időszak robbanásszerű változásainak figyelembevételével, értékelni szükséges, majd felül kell vizsgálni a kormány által 2020-ban elfogadott Mesterséges Intelligencia Stratégiát. 

A mesterséges intelligencia szabályozásába, fejlesztésébe, alkalmazásába való bekapcsolódás, az erre való felkészülés legyen az első számú nemzeti stratégiai cél. Ennek érdekében kell átalakítani a Nemzeti Fejlesztési Programokat, ehhez kell igazítani a költségvetést, az oktatási rendszerünket, a nemzeti informatikai infrastruktúra fejlesztését, a vállalati, intézményi támogatásokat.

A magyar kormánynak nyilvános közéleti, szakmai párbeszédet kell indítani és folyamatosan szervezni a mesterséges intelligenciáról, hatásairól, a felkészülés teendőiről, önálló parlamenti és kormányzati intézményt kell létrehozni a szükséges állami teendők tervezésére, irányítására, ellenőrzésére.

A szerző  2004 szeptemberétől 2009 áprilisáig a Magyar Köztársaság miniszterelnöke, ma a  Demokratikus Koalíció elnöke.

A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik az Index szerkesztőségének álláspontját.

(Borítókép: Tomohiro Ohsumi / Getty Images)

Ehhez a cikkhez ajánljuk

  • Vélemény
Demeter Szilárd: Miért ne tehette volna Majka, ha ez gyött ki belőle

Demeter Szilárd: Miért ne tehette volna Majka, ha ez gyött ki belőle

Jegyzetek a magyar kultúra napjára 2025-ben.

január 22., 07:32

  • Vélemény
A TikTok-tiltás és az algoritmikus soft power korszaka

A TikTok-tiltás és az algoritmikus soft power korszaka

Aki uralja az ország közösségi platformjait, az uralja az ország gondolkodását. Nefelejcs Gergő írása.

január 25., 12:27

  • Vélemény
Megadja Gábor: A korlátozó valóságról

Megadja Gábor: A korlátozó valóságról

Az emberi mindenhatóság gondolatából az a kellemetlenség fakad, hogy megszűnünk szabadnak lenni.

január 24., 12:53

  • Vélemény
Fodor Gábor: Politikai ív Dombóvártól Washingtonig

Fodor Gábor: Politikai ív Dombóvártól Washingtonig

Lehet-e Magyar Pétert beszorítani a „brüsszeli ügynöke, ráadásul még áruló is” szerepbe?

január 20., 08:48

  • Vélemény
Ujhelyi István: Szuverenista mellet nemzeti ököllel döngetni

Ujhelyi István: Szuverenista mellet nemzeti ököllel döngetni

Amikor majd „America First” szembejön a mi „Hungary First” politikánkkal, akkor derül ki, kinek mekkora szuverenitás van a gatyájában.

január 24., 10:14

  • Vélemény
Nyugdíjazza-e Trump a párizsi klímaegyezményt?

Nyugdíjazza-e Trump a párizsi klímaegyezményt?

Mi, európaiak, mi, magyarok hiába vállalunk áldozatot, ha a többiek nem köteleződnek el jobban.

tegnap, 15:50

  • Vélemény
Trump 2.0 – bombasztikus túlzás vagy reális esély az új amerikai „aranykorszak”?

Trump 2.0 – bombasztikus túlzás vagy reális esély az új amerikai „aranykorszak”?

A Trump-féle retorikai szuperlatívuszokat érdemes némi távolságtartással értelmezni. Csutak Zsolt írása.

január 23., 06:46

  • Vélemény
Grönland, az egyre „távolodó” zöldülő sziget

Grönland, az egyre „távolodó” zöldülő sziget

Milyen hatással lehet a klímaváltozás a geopolitikai megfontolásokra és a háborús készülődésre?

január 21., 12:09

  • Címlapon
Kubatov Gábor elválik, még nem tudni, mit jelent ez a vagyonára nézve

Kubatov Gábor elválik, még nem tudni, mit jelent ez a vagyonára nézve

Kövér László, Orbán Balázs, Menczer Tamás, Kósa Lajos, Kocsis Máté – íme a fideszes politikusok vagyona.

3 órája

  • Vélemény
A konteó, ami már nem konteó

A konteó, ami már nem konteó

Járványok és összeesküvés-elméletek, avagy a CIA sem áll mindig erős lábakon.

január 27., 07:22

  • Vélemény
Csizmadia Ervin: A „forradalmi” és az „ellenforradalmi” demokráciáról

Csizmadia Ervin: A „forradalmi” és az „ellenforradalmi” demokráciáról

Kevesebb forradalmi hév kellett volna. Ennyi a recept.

január 29., 10:55

  • Vélemény
Nagyot álmodott Magyar Péter – Delírium vagy reális eshetőség az előrehozott választás?

Nagyot álmodott Magyar Péter – Delírium vagy reális eshetőség az előrehozott választás?

A Tisza Párt továbbra sem felel meg egy politikai párt kritériumainak. Péter Tamás írása.

január 5., 07:10

  • Vélemény
Lovászy László: Egy elvesztett jelentés a humanizmusról

Lovászy László: Egy elvesztett jelentés a humanizmusról

Ha a teljes genetikai állomány módosítható lesz a transzneműséghez való jog érdekében, hol lesz a határ?

január 17., 06:55

  • Vélemény
Orbán Viktor uralma és a rendszere a politikai vezető karizmájának erején alapul

Orbán Viktor uralma és a rendszere a politikai vezető karizmájának erején alapul

Nem orbáni diktatúra van, hanem tévképzetek a falak létezéséről és veszélyéről. Kóczián Péter írása.

január 28., 06:19

  • Címlapon
Lázár Jánosnak újra pótlap kellett, 220 millió forintos tartozása mellett 46 ingatlannal rendelkezik

Lázár Jánosnak újra pótlap kellett, 220 millió forintos tartozása mellett 46 ingatlannal rendelkezik

Rogán Antal 456 millió forintot keresett a szabadalmán keresztül tavaly – mutatjuk a miniszterek vagyonnyilatkozatait.

6 órája

  • Vélemény
Kedves Magyar Facebook-cenzorom!

Kedves Magyar Facebook-cenzorom!

Borzalmasan torz a világ, ahol a tiltott szavakra vadászó cenzorokkal kell bújócskázni. Ceglédi Zoltán írása.

január 16., 08:14

  • Vélemény
Milák rejtélyes videója, amelyen felfedné a különc zseni titkát

Milák rejtélyes videója, amelyen felfedné a különc zseni titkát

Egy távolmaradás háttere.

január 14., 18:04

  • Címlapon
Orbán Viktornak 5,7 millió forintja van, holott tavaly még tízmillió volt

Orbán Viktornak 5,7 millió forintja van, holott tavaly még tízmillió volt

A miniszterelnök vallott saját vagyonáról, itt vannak a részletek.

7 órája

  • Vélemény
Ki beszélheti el a magyar holokauszt történetét?

Ki beszélheti el a magyar holokauszt történetét?

A kormány Magyar Holokauszt Múzeum felállításából történt „kiszállása” legelkeserítőbb elemének a hangsúlyozott ürügyét látom. Kőbányai János írása.

január 27., 10:00

  • Vélemény
Ki fizesse a falloszkagylót?

Ki fizesse a falloszkagylót?

A sportközpénzköltésből mindenkinek jutott: kinek szögletzászló, kinek stadion. Dénes Ferenc sportközgazdász írása.

január 9., 07:43

  • Címlapon
Vitézy Dávid: A mini-Dubaj-terv átírná Budapest városképét és jogrendjét

Vitézy Dávid: A mini-Dubaj-terv átírná Budapest városképét és jogrendjét

Mint mondta, az arab befektetőnek „kifejezetten heppje” a rekordmagas épületek felhúzása.

1 órája

  • Címlapon
Kiss Ambrus: A fővárosnak nem az a baja, hogy külföldi országé lehet Rákosrendező, hanem hogy azok dönthetnek a sorsáról

Kiss Ambrus: A fővárosnak nem az a baja, hogy külföldi országé lehet Rákosrendező, hanem hogy azok dönthetnek a sorsáról

Budapest vezetése Rákosrendezőn megfizethető lakásokat szeretne, nem luxusotthonokat.

1 órája

  • Vélemény
Hont András: Domb over

Hont András: Domb over

Csibi Krisztina diadala letagadhatatlan visszaigazolás a Fidesznek.

január 13., 14:56

  • Vélemény
Donald Trump barátsága adhat szerepet Orbán Viktornak az USA és az EU közti viták elsimításában

Donald Trump barátsága adhat szerepet Orbán Viktornak az USA és az EU közti viták elsimításában

A külső források beérkezése határozhatja meg 2025 politikai küzdelmeit és a jövő évi választás esélyeit. Fodor Gábor írása.

január 7., 15:29

  • Vélemény
„Ki nem kényszerített hibák” a politikában

„Ki nem kényszerített hibák” a politikában

Hibák szériájának árnya vetül Orbán Viktor kormányzására is.

január 13., 11:32

  • Vélemény
Egy behódolás szomorúsága

Egy behódolás szomorúsága

Mark Zuckerberg a véleménynyilvánítás helyreállítását hirdette meg a Facebookon, de még korai örömtüzeket gyújtani.

január 9., 12:59

  • Vélemény
Kreatívok, katonák, kőművesek, na és a kőgazdagok éve jön

Kreatívok, katonák, kőművesek, na és a kőgazdagok éve jön

Ne lepődjünk meg, ha ilyen lesz a világ 2025-ben.

január 8., 13:49