Fegyverbe, fegyverbe! – de nem úgy

Forradalom jön, sokkal gyorsabban, mint pár évvel ezelőtt becsülték, az előszele elkezdte csapkodni az ajtókat, az ablakokat.

A mesterséges intelligencia küszöbön álló, szinte mindenre kiterjedő alkalmazása sokak szerint az emberiség történelmének legmélyebb változását hozza, jót, rosszat, lehetőséget, kockázatot.

A korábbi technológiai forradalmak – a mezőgazdasági, az ipari és az informatikai forradalmak – semmiben nem hasonlítanak arra, mint ami most ránk vár. Mert ugye mondhatják, hogy megtanultunk élni a CNC esztergagéppel vagy a Google-lal, de az más volt. Egyszerű példát mondok: tudjuk, hogy az esztergagép mit fog gyártani, hiszen a mi terveink alapján programoztuk be a gépet, mi adtuk az alapanyagot, a szükséges elektromos áramot. A Google kereső pedig csak listázza az interneten fellelhető, korábban az ember által megszerzett, rögzített, tárolt információt, tudást. A gyártási, a technológiai folyamat és végül a produktum, mindkét esetben az ember irányítása alatt maradt. Valójában az emberi értelem a mozgatórugó.

A mesterséges intelligenciával (ahogy közkeletűen rövidítik magyar nyelven: MI) más a helyzet. Mert nem azt mondjuk meg, hogy mit gyártson, vagy például mit keressen az MI, hanem csak azt, hogy mire van szükségünk, és azt kérjük, hogy tervezzen, gyártson valamit, ami az igényünknek megfelel, mi több, akár szerezzen hozzá erőforrást is. A belátható jövőben megjelenő úgynevezett Mesterséges Általános Intelligencia képes lesz minden olyan szellemi feladatra, mint az ember: elemez, mérlegel, összehasonlít és dönt, de ennél tovább is megy. Tanul, és sokkal gyorsabban, mint mi, emberek. De végeredményben az MI nemcsak gyorsabb lesz, hanem sok-sok próbaszámítást, modellezést elvégezve, egyes megoldásokat elvetve, másokat továbbfejlesztve innovatívabb is. Nem erőben veri az embert az MI, hanem értelemben. 

A mesterséges intelligencia alkalmazásának előnyei szerteágazóak. Például ugrásszerűen javulhat egy sor munka hatékonysága, a gazdaság termelékenysége, megszabadulhatunk adminisztratív, lélekölő feladatok sorától, felgyorsulhat a döntéshozatal, számos betegség diagnózisa, gyógyításának esélye nagyságrendekkel növekedhet. Ezek a jó hírek.

De persze vannak rosszak is. Kiüresedik, majd megszűnik sok száz millió munkahely, jelentősen növekedhetnek a társadalmi különbségek az új világba bekapcsolódni tudók és nem tudók között, még szélesebb út nyílik a hamis hírek, tartalmak gyártása, közvetítése, az egyoldalú propaganda terjesztése előtt, veszélybe kerülhet a demokratikus, hiteles köznyilvánosság egésze.

A legnagyobb veszély mindezeken jóval messzebbre mutat. Lesz-e, lehet-e önálló akarata, érzelme, öntudata a mesterséges intelligenciának, osztozik-e az emberi nem általános értékeiben, követni fogja-e a mi felfogásunkat a jóról, a rosszról, a megengedhetőről, vagy a tilosról, lesznek-e saját céljai, szembefordulhat-e az emberrel, az emberiséggel, azaz kontroll alatt tudjuk-e tartani az öntanuló, önfejlesztő mesterséges intelligenciát, vagy létrehozzuk az emberi faj intellektuális, cselekvő riválisát, esetleg ellenfelét? Ez itt a legfontosabb és legnehezebb kérdés.

A kérdések elsősorban technikai, etikai és szabályozási természetűek. Az aggodalom lényege, hogy gyorsabb lesz az MI fejlődése, mint a mi képességünk, hogy szabályozás és ellenőrzés alatt tartsuk a folyamatot. Egy, az emberiség sorsát eldöntő nagy csata, az Armageddon előtt állunk, vagy egy szép új jövő vár ránk, melynek útját a mesterséges intelligencia kövezi ki?

Ez itt a valóságos kérdés. Miközben robbanásszerűen gyors az MI fejlesztése, fejlesztők, kutatók, elemzők, üzletemberek sokasága egyre hangosabban kongatja a vészharangot, mert a kormányok és a kormányközi szervezetek alig haladnak a szabályozással. Magyarországon pár fontos elemző cikk megírásán kívül alig történik valami. Ez több mint bűn: ez hiba. 

Azok a nemzetek fognak ebben a most alakuló új világban megmaradni, felemelkedni, melyek bevonják az embereket, a szakmai, tudományos köröket a mesterséges intelligenciáról szóló vitákba, melyek szabályozott fórumokat teremtenek ehhez, melyek értik az MI megjelenésének és alkalmazásának jelentőségét és kockázatait, felkészítik polgáraikat, intézményeiket, vállalataikat az új technológia használatára, melyek kezdeményezően kapcsolódnak be a mindezekről folyó nemzetközi tárgyalásokba, melyek önálló erőfeszítést tesznek az MI használatához szükséges nemzeti erőforrások mind szélesebb körű megteremtésére.

Magyarországon évek óta működik egy kormányzati, tudományos, szakmai szervezetek együttműködésére alapozó úgynevezett Mesterséges Intelligencia Koalíció, rendelkezünk Digitális Jóléti Programmal, a Kormány 2020-ban elfogadta Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiáját, valójában azonban eddig kevés kézzelfogható és a hétköznapokban érzékelhető dolog történt annak érdekében, hogy felkészüljünk az MI széles körű megjelenésére. Egy 2021-ben készített kutatás szerint a digitális gazdaság és társadalom fejlettsége tekintetében az unió utolsó öt országa között kullogunk, egy idevágó felmérés szerint Európában csak Romániában használ kevesebb vállalkozás MI-t, mint mi, és még így is legalább 1 millió munkahelyre fog érdemi hatást gyakorolni a robotizáció és az MI a következő évtizedben. Sokan nem lesznek képesek átképezni magukat az új technológia használatára, meg fog jelenni egy új típusú munkanélküliség, az úgynevezett technológiai munkanélküliség. Egyes előrejelzések szerint az intelligens gépek miatt a következő harminc évben a jelenlegi munkavállalók felére nem lesz szükség. 

Mit kell tenni?

Azokkal értek egyet, akik azt mondják, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztését, alkalmazását állami, államközi közkontroll, szabályozás alá kell helyezni, mint ahogy ez történt például a nukleáris és biológiai kutatások egy részével, a nukleáris energia előállításával, vagy éppen egyes genetikai beavatkozások alkalmazásával kapcsolatban. Érdemes emlékeztetni, hogy az előzőeknél sokkal kevesebb közvetlen kockázatot hordozó területek is, például a mezőgazdaság, a közlekedés, az oktatás, a sajtó kiterjedt állami szabályozás mellett működnek. 

Az elmúlt időszak robbanásszerű változásainak figyelembevételével, értékelni szükséges, majd felül kell vizsgálni a kormány által 2020-ban elfogadott Mesterséges Intelligencia Stratégiát. 

A mesterséges intelligencia szabályozásába, fejlesztésébe, alkalmazásába való bekapcsolódás, az erre való felkészülés legyen az első számú nemzeti stratégiai cél. Ennek érdekében kell átalakítani a Nemzeti Fejlesztési Programokat, ehhez kell igazítani a költségvetést, az oktatási rendszerünket, a nemzeti informatikai infrastruktúra fejlesztését, a vállalati, intézményi támogatásokat.

A magyar kormánynak nyilvános közéleti, szakmai párbeszédet kell indítani és folyamatosan szervezni a mesterséges intelligenciáról, hatásairól, a felkészülés teendőiről, önálló parlamenti és kormányzati intézményt kell létrehozni a szükséges állami teendők tervezésére, irányítására, ellenőrzésére.

A szerző  2004 szeptemberétől 2009 áprilisáig a Magyar Köztársaság miniszterelnöke, ma a  Demokratikus Koalíció elnöke.

A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik az Index szerkesztőségének álláspontját.

(Borítókép: Tomohiro Ohsumi / Getty Images)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!