Dúró Dóra percei

Meglepő lehet sokaknak a most következő állítás, de a helyzet az, hogy még a NER világában is akad olyan ellenzéki politikus, aki a magyar politika befolyásos szereplője. A Mi Hazánk elnökhelyettese a mostani parlamenti ciklus elején a Fidesz-KDNP többségtől megkapta az Országgyűlés alelnöki tisztségét, amelynek jelentősége nagyobb annál, mint ahogy azt a közvélemény érzékeli. Dúró Dóra előtt ugyanis ezzel a tisztséggel több lehetőség és ajtó nyílik meg: parlamenti alelnökként 

Bizony, ő a magyar állam egyik vezető tisztségviselője: gondoljunk arra, hogy Magyarország három közjogi méltósága közül – államfő, miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke – az egyik helyettese. Volt már arra példa, hogy a parlament elnöke ideiglenesen ellátta a köztársasági elnöki tisztség feladatait, ez Schmitt Pál 2012-es lemondása után történt. Dúró Dóra Kövér Lászlónak nem egyetlen helyettese, igaz, ám amikor például a Russia Today interjúvolta meg, akkor ő kvázi Magyarország képviseletében nyilatkozott arról, hogy elfogadhatatlan a kárpátaljai magyar kisebbséggel való ukrajnai bánásmód, továbbá a béke érdekében Ukrajnának bizony fel kellene adni területeket.

A Russia Today műsorában őt az állami tisztségén – parlamenti alelnök – keresztül mutatták be és nem hangsúlyozták, hogy egy ellenzéki párt politikusa. Feltűnő, hogy a magyar kormány képviselői sem igyekeztek elhatárolódni a kijelentéseitől, vagyis olyan látszat keletkezett, mintha félig-meddig egyetértenének Dúró Dórával, csak ezt nem illik nyíltan kimondani (van enélkül is éppen elég feszültség a magyar–ukrán kapcsolatokban). 

A politikus befolyását mutatja az is, hogy az ő kezdeményezését követően tavaly olyan belügyminisztériumi rendelet született, amely előírta, hogy az abortuszt kérvényező számára egy olyan leletet is be kell mutatni, amely rögzíti, hogy az állapotos nő számára az egészségügyi szolgáltató a magzati életfunkciók működésére utaló tényezőt egyértelműen azonosítható módon bemutatta („szívhang-rendelet”). Egy parlamenti azonnali kérdésekor olyan meggyőzően mutatta be a magyarországi demográfia és gyermekvállalás buktatóit, hogy Orbán Viktor – szokatlan módon – alapvetően egyetértett az elhangzottakkal, igaz, arra kérte a képviselő asszonyt, hogy legyen kedves méltányolni a kormányzat erőfeszítéseit ebben a kérdéskörben. 

Ha már parlamenti szereplés: Dúró Dóra nem egy tüzes, magával ragadó szónok, viszont hajlandó utánanézni az adott szakpolitikai terület folyamatainak és adatainak (ez korántsem mondható el az ellenzéki politikusok mindegyikéről). Segítségére van az a körülmény, hogy pártja a 2022-es választási kampányban alaposabb választási programot készített, mint a baloldali összefogás – és most, hogy a párt országgyűlési frakcióval is rendelkezik bő egy éve, arra is van lehetősége, hogy további szakértőket fizessen meg, vagyis a parlament alelnöke tőlük is kaphat segítséget munkájához. 

Nem pusztán azt fejtegette, miért nem elfogadható a kormány tervezete, de meggyőzően mutatott rá, elvi alapon is elfogadhatatlan, hogy a magyar kormány „Brüsszelre” vár a tanárok további béremelésekor, és felhívta a figyelmet arra is, hogy az első Orbán-kormány 2001-ben még képes volt a GDP több mint 5 százalékát az oktatásra fordítani. Egy összeszedett, helyenként szenvedélyes beszédet tartott, és nem lenne a Mi Hazánk képviselője, ha a cigánykérdést nem érintette volna a Losonczi téri iskola ballagási botránya kapcsán. Azt is lehet tudni, hogy Dúró Dóra a státusztörvényről szóló-, a pártokkal folytatott májusi egyeztetésén konkrét jogszabályhelyeket érintő javaslatokkal élt. Ami arra utal, hogy komolyan veszi országgyűlési képviselői munkáját. 

Sem a Mi Hazánkat, sem Dúró Dórát nem lehet pusztán annyival elintézni, hogy szélsőséges, szalonképtelen – aki ezt teszi, az tévúton jár. Az eredeti Jobbik és a Jobbik 2.0. (vagyis a Mi Hazánk) nem egyszer valós társadalmi problémákra, konfliktusokra mutatott rá, és éppen Dúró Dóra az egyik bizonyíték arra, hogy a párt képes szakmailag is alátámasztani a véleményét. Ám lehet akármennyire felkészült a párt illetve egy-egy politikusa, mondhat akármilyen jó beszédet is Dúró az Országgyűlés plenáris ülésén, a Mi Hazánk egyelőre nem tudott az ellenzék legnagyobb erejévé válni.

Nemegyszer becsmérlik a baloldaliságot és a liberalizmust, sokak számára taszító és félelemkeltő a gondolatviláguk (Horthy Miklós mellszobrának éppen Dúró Dóra parlamenti alelnöki szobájába történt nyilvános elhelyezése nagy feltűnést és felháborodást is keltett. Az LMBTQ-közösséggel szembeni kérlelhetetlen szembenállásuk pedig arra utal, hogy hatalomra jutásuk esetén az állam hatósági erejét is felhasználnák politikai ellenfeleikkel szemben). A Fidesz eddig sikerrel akadályozta meg, hogy a Mi Hazánk veszélyesen nagyra nőjön. Ha egy idő után mégis túlságosan elszemtelenedne velük szemben a párt, akkor nem sokból áll Dúró Dórát parlamenti döntéssel megfosztani az alelnöki tisztségétől, amely jelenleg nem pusztán – az írás elején vázolt – presztízzsel, de kiemelt díjazással is jár. 

A Mi Hazánk parlamentbe való bejutása óta nyugalom honol, eddig egyetlen országgyűlési képviselőjük sem lépett ki. De mi lesz akkor, ha Dúró Dóra elhiszi magáról, hogy ő jobban tudná irányítani a pártot és az országgyűlési képviselőcsoportot Toroczkai Lászlónál? Hiszen aki a parlament alelnöki posztjáig jutott, annak még magasabb pozícióra is lehet igénye…  

A szerző politikai elemző.

A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik az Index szerkesztőségének álláspontját.

(Borítókép:  Dúró Dóra, a Mi Hazánk képvisekője felszólal napirend előtt az Országgyűlés plenáris ülésén 2023. április 12-én. Fotó: Bruzák Noémi / MTI)