A magyarok már a Marson lehetnének?

Mit állítunk?

A közösségi médiában is terjedő „szakértői vélemény” szerint 2010 óta a magyar állam pontosan annyit költött sportra, mint amennyi pénztőkét a SpaceX kapott indulása óta. Ez az összeg a pamflet szerint valamivel több mint 3 milliárd amerikai dollár. De vajon tényleg helyesek ezek a számok? Valóban csupán néhány milliárdból gazdálkodik a SpaceX? És mi, magyarok tényleg extrém sokat költünk sportra?

Tűzcsíkok az égen

Elon Musk űrvállalkozása valóban megérdemli, hogy odafigyeljünk rá. Lényegében a poraiból támasztotta fel Amerika űrprogramját, ráadásul magáncégként. Igaz, tevékenységéhez jelentős állami forrásokat is kapott. Dr. Michael D. Griffin, a NASA korábbi alkalmazottja 2013-ban úgy becsülte, hogy a vállalkozás 1,2 milliárd dollárnyi állami forrást kapott, míg ennek csak kevesebb mint hatoda volt az alapítók által betett vagyon összege.

Az innovatív vállalkozásnak megvoltak a maga csúcs- és mélypontjai is. A Falcon 9 rakéta 232 útjából mindössze kettő volt sikertelen, ami fenomenális, 99 százalék feletti sikerrátát jelent. A cég 97,4 százalékos fellövési sikerességi aránya is elképzelhetetlenül magas. De nem indult minden ilyen szépen. A vállalkozás első három fellövése csúfos kudarcot vallott, ami ráadásul csődközeli helyzetbe sodorta a SpaceX-et. És a Starship fiaskóját sem tehetik ki az ablakba, még ha a vállalat híres is arról, hogy gyorsan és hatékonyan tanul a hibáiból.

Az űr ára

Musk vállalkozásának teljes költségvetése azonban jóval magasabb annál, mint amit az írás elején idézett „szakértői becslés” megadott. Csak az állam által a cégbe pumpált források ötszörösét teszik ki a 3 milliárdos becslésnek. De ne felejtsük el, hogy a SpaceX egy üzleti vállalkozás, melynek nem csak támogatásai, de árbevétele is van. Ez pedig az elemzői becslések alapján csak a tavalyi évben több volt, mint a fent hivatkozott 3 milliárd.

A valóság tehát az, hogy mégsem lehetnének a magyarok marslakók, ha a kevesebb stadiont építettek volna. Hacsak nem abban az értelemben, ahogyan azt Szilárd Leó használta, aki az Amerikában élő magyar tudósok kiemelkedő szellemi képességeit magyarázta viccesen azzal, hogy egy másik bolygóról érkeztünk. Az űrkutatás és a bolygóközi turizmus valós költségei azonban jóval jelentősebbek néhány milliárdnál.

No sports?

Ám sokan még a hibás matematika ellenére is jogosnak gondolhatják a kérdést, hogy miért kell ennyi pénzt áldozni egyetlen területre? Mi az oka annak, hogy Magyarország ilyen sok pénzt fektet a sportba? Miért nem hallgatunk Sir Winston Churchillre, aki szerint a hosszú élet titka a whisky és a szivar mellett a sportmentes élet?

Az 1. ábra azt mutatja, hogy mennyi pénzt költöttek az elmúlt évek magyar kormányai sport- és rekreációs kiadásokra. Ez alapján azt is láthatjuk, hogy a teljes összeg 1995 óta szintén magasabb, mint az indító hír 3 milliárdos értéke. Az is jól látszik, hogy 2010 után egyértelmű növekedést mutattak a számok, 2015 után pedig egyenesen szintet ugrottak.

A magyar kormány sport- és rekreációs célú kiadásai (millió EUR).

Amit azonban ez az ábra nem mutat meg, az az, hogy a sport- és rekreációs kiadásaink 2016 előtt voltak méltatlanul alacsony szinten, vagy utána váltak túlzóan magassá. Ezt a kérdést csak úgy tudjuk megválaszolni, ha a magyar mutatókat európai kontextusba helyezzük.

A 2. ábra azt mutatja, hogy egy lakosra lebontva és euróban kifejezve az egyes országok mennyit költöttek sport- és rekreációs céllal 2009-ben. Ekkor hazánk a 24. helyen állt az európai rangsorban, fejenként 35 euróval. Nálunk kevesebbet csak Lettország, Szlovákia, Románia, Litvánia, Málta és Bulgária kormányai áldoztak a mozgás oltárán. Izland több mint 13-szor, Luxemburg közel 10-szer, Hollandia több mint 7-szer, Norvégia 6-szor, de még Csehország is 2-szer annyit költött az adott célra lakosságarányosan, mint hazánk. Az euróövezet országai pedig átlagosan több mint háromszor annyi forrást biztosítottak ezen terület számára, mint Magyarország.

Egy lakosra jutó sport- és rekreációs célú kiadások 2009-ben (euró / fő).

2009 ráadásul nem volt egyedi a vizsgált tekintetben. Nagyon hasonló arányokat és magyar helyezést kapnánk lényegében bármelyik évre 2016 előtt. 2003 és 2014 között egyszer sem voltunk az első 20 között az adott mutató alapján felállított rangsorban. 2015-ben is csak alig fértünk be ide – egészen pontosan a 19. helyen álltunk abban az évben. Izland még ekkor is fejenként 11,5-szer annyit költött, mint mi, bár a cseheket addigra utolértük.

2016-tól azonban gyökeresen megváltozott a helyzet. Magyarország azóta is stabilan a 10-13. hely környékén tanyázik. Az egyik legjobb évünk 2020 volt, amikor a 10. helyen álltunk az egy főre eső, euróban számított sport- és rekreációs kiadások terén (lásd 3. ábra).

Egy lakosra jutó sport- és rekreációs célú kiadások 2020-ban (euró / fő).

Ám túlzott pénzszórásról még ez alapján a grafikon alapján sem lehet beszélni. Bár az egy lakosra jutó 178 eurós összegünk jóval magasabb, mint a 2009-es érték, még így is inkább a középmezőnyben tartózkodunk uniós szinten. Izland 900 eurót közelítő értéke még most is nagyjából ötszöröse a magyar mutatónak, és lényegében pontosan hoztuk az eurozóna országainak átlagát. Ám az is tény, hogy Ciprus, Görögország, Írország, Olaszország, Szlovénia, Portugália, Litvánia, Lengyelország, Horvátország, Málta, Lettország, Szlovákia, Románia vagy Bulgária még fele annyit sem költ adott a vizsgált célra, mint mi.

A sport vajon mi?

A fentiek alapján egyértelműen kijelenthetjük tehát, hogy európai viszonylatban nem tekinthetőek magasnak a magyar kiadások. Ám költségekről önmagában nem sok értelme van beszélni. Hiszen csak akkor van értelme pénzt fektetni bármibe, ha attól valamilyen pozitív eredményt, kedvező hatást várunk. Egy ilyen lehetséges örvendetes következmény a lakosság egészségügyi helyzetének javulása. Ám ezt sajnos csak nagyon hosszú távon fogjuk tudni megtapasztalni és mérni. Szerencsére azonban vannak sokkal gyorsabban realizálható hasznok is.

Hazánk az elmúlt években számtalan neves nemzetközi sporteseménynek adott otthont. Ilyen volt a 2017-es FINA vizes világbajnokság Debrecenben és Budapesten, a 2017-es Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál Győrben, a 2018-as Modern Ötkarikás Világbajnokság Budapesten, a 2019-es Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál Győrben, a 2019-es Birkózó Világbajnokság Budapesten, a 2020-as Asztalitenisz Európa-bajnokság Budapesten, a 2021-es Súlyemelő Európa-bajnokság Budapesten, a 2022-es Vívó-világbajnokság Budapesten, vagy a 2023-as Atlétikai Világbajnokság Budapesten.

Ezek a világszerte közvetített és nemzetközi érdeklődésre számot tartó események pedig számos gazdasági haszonnal járnak. A közvetlen jegy- és közvetítési bevételeken túl az idelátogató sportkedvelők szállás-, éttermi- és egyéb költései is segítik, stimulálják a magyar gazdaságot. A kellemes élményeket gyűjtő turisták pedig tovább erősítik hazánk jó hírét, és még több vendéget vonzanak országunkba.

A sportesemények emellett számos új munkalehetőséget teremtenek mind az építőipar, mind a szolgáltatások terén. A híreken, közvetítéseken keresztül pedig hozzájárulhatnak a lakosság fizikai aktivitásának növekedéséhez is. Emellett az idelátogató politikusok és diplomaták találkozása a magyar döntéshozókkal is segítheti nemzetközi pozíciónknak, elismertségünknek az erősödését.

Azonban a sportra fordított milliárdok nem csak a versenysportolók és a külföldi sportkedvelők számára jelentenek örvendetes hírt. A fenti összegekből közel 50 tanuszoda és több száz tornaterem épült. Átadták többek között a gödöllői Városi és Térségi uszodát, a soproni Lővér uszodát, a nyíregyházi Városi Sportuszodát, a szegedi Tiszavirág Sportuszodát. Több száz fürdőhelyet újítottak fel a Balaton, a Dunakanyar, a Tisza, a Tisza-tó, valamint a Velencei-tó körül. Csak 2020-ban több mint 90 strand újult meg. Ezek a beruházások pedig jelentősen javítják a magyarok életminőségét, egyben kibővítik szabadidős lehetőségeinket is.

Hova menjünk tehát?

A Mars mint utazási célpont nem igazán vonzó véleményem szerint. Jelenleg semmiképpen. Brutális szélviharok, alacsony légnyomás, szélsőséges UV-sugárzás, fagyos hőmérséklet, alacsony oxigénszint, növények és állatok teljes hiánya jellemzi ugyanis a vörös bolygót. Arról nem is beszélve, hogy még Elon Musk is évtizedes időtávon várja csak, hogy ember léphessen bolygószomszédunk talajára. Menjünk inkább le egy közeli szabadstrandra, vagy egy új vagy felújított uszodába a környéken. Melyeket a magyar kormány nem csupán a SpaceX brutális költségvetéséhez képest, hanem az európai államok sport- és rekreációs kiadásainak tükrében is kifejezetten kedvező áron épített.

A szerző az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője.

A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik az Index szerkesztőségének álláspontját.

(Borítókép:  Joel Kowsky / NASA / Getty Images)