Az önkormányzatok autonómiája és a választások tétje

Az idei év sok tekintetben az önkormányzatok éve lesz. Az önkormányzatok térnyerésének fontossága azonban jócskán túlmutat a politikusok által hangoztatott vészjósló címszavakon. Az idei önkormányzati választások főbb üzenete politikai síkon jelenleg a „települések felszabadításáért, autonómiájukért folytatott mindent eldöntő harcként” aposztrofálható. Ez nem is csoda, hiszen a választási kampányok legtöbbször a nagy szavak, túlzó kijelentések és a hangzatos ígéretek terepe. Valójában azonban arra volna a legnagyobb szükség, hogy politikusaink felismerjék a városok, települések valódi szerepét és ekként is kezeljék azokat: egy élhető ország alapköveiként. 

Az önkormányzatok helyzete az Európai Unióban és Magyarországon

Az Európai Unió – különösen az elmúlt években – egyre hangsúlyosabb figyelmet fordított tagállamai helyi önkormányzatainak támogatására. Az európai szintű döntések több mint 60 százaléka közvetlen hatással van a településekre, tartományokra és régiókra, és az európai közberuházások 70-80 százalékát a helyi és regionális hatóságok végzik. Ez a két számadat önmagában is bizonyítja az európai helyi és regionális önkormányzatok egyre növekvő jelentőségét. Nem véletlen az sem, hogy az Európai Unió egyre hangsúlyosabb forrásokat tesz elérhetővé a tagállami települések számára közvetlen (azaz nem a tagállamok kormányain keresztül folyósított) támogatási rendszerén keresztül. Ez a mostani, 2021–27-es költségvetési ciklusban közel 6,9 milliárd euró támogatást is jelenthet a hazai városok számára.

Az EU-ban régóta hangoztatott alapelvi jelentőségű tétel a szubszidiaritás (azaz, hogy az ügyeket a lakossághoz legközelebbi szinten szükséges elintézni). Ezen alapelv gyakorlati megvalósítása szintén a helyi önkormányzatok mindennapi gyakorlataiban érhető tetten. Míg a központi államigazgatást alapvetően a makro problémák kezelése, illetve egyes makropolitikai történések foglalkoztatják, addig a helyi önkormányzatok, a lakossághoz legközelebb álló szint lévén a helyi szintű ügyek stratégiai tervezésében kapnak kiemelt szerepet. 

A helyi önkormányzatokkal szemben támasztott jelenlegi és jövőbeli elvárások ugyanakkor magasak, és még tovább nőnek: a települések és megyék nemcsak a hatékony közigazgatásért, a magas színvonalú szolgáltatásokért és a felsőbb kormányzati szintekről érkező jogszabályok helyes végrehajtásáért felelősek, hanem a legitimitás, a demokratikus részvétel, az elszámoltathatóság és a bizalom biztosításáért is – gyakran a megszorítások mellett. Nyilvánvaló, hogy bizonyos fokú autonómiára van szükség ahhoz, hogy a helyi önkormányzatok képesek legyenek mindezeknek az elvárásoknak megfelelni.

A kérdés: milyen mértékben biztosított ez az autonómia az önkormányzatok számára (különös tekintettel a hazai önkormányzatokra) és miért létfontosságú, hogy újragondoljuk az önkormányzatok szerepét a döntéshozatali folyamatokban?

Fókuszban az élhető települések

Egy város, egy település számos jellemzővel bír. Más és más jellemzői lesznek fontosak az adott településen (vagy településrészen) élők, az ott dolgozók vagy éppen az oda látogatók számára. A gyors urbanizáció ugyanakkor óriási kihívásokkal jár, beleértve a növekvő légszennyezést, a nem megfelelő alapszolgáltatásokat és infrastruktúrát, valamint a tervszerűtlen városi terjeszkedést. Ezen változások következményeként városaink egyre zajosabbá, zsúfoltabbá, szennyezettebbé... mondjuk ki, élhetetlenné válnak.

A környezetünkben közvetlenül tapasztalható problémákon túl jelentősek továbbá az ezen okokból adódó gazdasági és társadalmi hatások is, gondoljunk itt a megfelelő munka- és képzési lehetőség hiánya miatt a vidéki kisvárosok elnéptelenedésére, egyes városokban a szegregáció okozta nehézségekre, a nem megfelelő oktatási, szociális ellátórendszerre, vagy a számos települést sújtó lakhatási válságra. 

Városainknak és falvainknak tisztának és biztonságosnak kell lenniük, megfelelő lakhatási lehetőségekkel és olyan alapvető szolgáltatásokkal, mint a víz és az áram. Szükségük van tiszta, hatékony közlekedési rendszerekre és zöldövezetekre is, valamint fejlesztenünk kell a levegőminőséget és a hulladékgazdálkodást is. 

Helyes várostervezéssel és menedzsmenttel a városi terek befogadóvá, biztonságossá és élhetőbbé válhatnak, valamint élénk csomópontokat jelenthetnek a kereskedelem, a kultúra, a tudomány, vagy éppen a termelés számára.

A legfontosabb, hogy a megfelelő politikák végrehajtásához szoros partnerségre van szükség a kormányzás valamennyi területe között. Ezzel szemben Magyarországon az önkormányzatiság kérdése évek óta az egyik legvitatottabb témakörök egyike.

Csökkenő hatáskörök, növekvő kiadások, alacsony bérezés és demotiváltság jellemzi a hazai önkormányzati szektort. A törvényi szigorítások, a településekre kivetett szolidaritási adó és hatáskörelvonások mellett a koronavírus-járvány gazdasági hatásai, majd a 2021/2022-es évek energiaválsága is jelentősen megnövelte az önkormányzatok terheit. Nem csoda tehát, ha kevesebb figyelem (és pénz) jutott a fejlesztéspolitikai elképzelések megvalósítására.  

A fentiek fényében az egyik első lépés márpedig éppen annak biztosítása kell hogy legyen, hogy a helyi önkormányzatok számára megfelelő környezet és erőforrás álljon rendelkezésre a valódi cselekvés véghezvitelére. 

Saját bőrünkön érezzük a változás igényét

Egy városvezető napi szinten találkozik olyan feladatokkal, amelyek integrált rendszerben történő kezelése nagymértékben hozzájárulna egy élhetőbb város kialakításához. Esztergomban kivilágítatlan közterek, a főváros budai kerületeiben utcákat elöntő villámárvizek, Szentendrén a heteken át tartó aszály és szárazság okozta vízhiány, Érden elaggott vízvezeték-hálózat, sok vidéki városban rendezetlen tömegközlekedés, a főváros környéki agglomerációban bölcsődei és óvodai férőhelyhiány, lakhatási nehézségek, az energiaárak miatt csökkentett közszolgáltatások... csupán néhány példa az elmúlt évek önkormányzati döntéshozókra nehezedő problémái közül. 

Együttműködésre van szükség, olyan megoldásokat kell kialakítani, amelyek a lakosság szintjétől egészen a legmagasabb döntéshozatali fokig egyaránt közvetíteni tudják a cselekvés szükségességének üzenetét. Ehhez elengedhetetlen a téma szakértőinek széles körű bevonása, a közös gondolkodás, a véleménycsere, valamint ami még ennél is fontosabb: a jó gyakorlatok megosztása. Ez az, ami bántóan hiányzik Magyarországon, a pártpolitikától mentes párbeszéd kormánypárti és ellenzéki, városvezető és országgyűlési képviselő, választópolgár és kormánytag között.

Kezünkben a döntés 

Az idei önkormányzati választás valódi tétje településeink élhetősége, hogy olyan vezetőket választunk-e városaink és falvaink élére, akik készek mindennapjainkat érintő döntéseik során a közösséggel együtt gondolkodva, a lakosságot bevonva, az élhetőség szempontjait szem előtt tartva szervezni a település életét. A cél ne a települések felszabadítása legyen – ezt hagyjuk meg a kampányplakátok hangzatos üzeneteinek – hanem élhető jövőjük, fejlődésük megalapozása és elősegítése. 

A szerző környezetvédelmi szakjogász, a Fenntartható Városok alapítója.

A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik az Index szerkesztőségének álláspontját. 

(Borítókép:  Utasok, járókelők az M4-es metró építési munkálatai során kialakított aluljáróban a Kelenföld vasútállomás alatt. Ez biztosítja az összeköttetést a vasúti peronok a metró állomása és az Etele tér között. Fotó:  Róka László / MTVA / MTI)