Ukrajna: a győzelem távolabb van, mint valaha

Ukrajna 2022-ben és 2023-ban sem állt olyan jól, Oroszország pedig olyan rosszul ebben a háborúban, mint ahogy azt a nyugati média bemutatta. Magam azok közé tartoztam, akik mind szakmai fórumokon, mind a médiában igyekeztem erre felhívni a figyelmet. Arra, hogy Oroszországnak vannak, lesznek szövetségesei, hogy képes a tanulásra, és arra, hogy minél tovább tart a háború, Ukrajna jövője annál inkább kérdéses.

Ukrajnán egyáltalán nem segített a várakozások vágyvezérelt gondolkodáson alapuló megnövelése. Az egy dolog, hogy az újságok mit írnak, de hogy vezető nyugati politikusok is elhitték, főleg Európában, hogy Oroszország majd kártyavárként összeomlik, több mint problematikus.

Ukrajna az elmúlt két évben erőn felül, jól védekezett, messze nem annyi nyugati (főleg amerikai) támogatással, amit kaphatott volna. Ezt senki sem tagadhatja el az ukránoktól. Az oroszok alulteljesítettek, részben mert lebecsülték az ukrán hazaszeretet mozgósító erejét, részben mert a haderejük gyengébb volt annál, mint amit a vezetés képzelt, és jelentős részben a nyugati fegyverzeti, gazdasági és hírszerzési támogatás miatt. Ha a legjelentősebb faktorokat nézzük, az első és az utolsó emelkedik ki. Ha az ukrán nemzet nem áll ellen ennyire erősen, vagy jelentősen kevesebb segítséget kap, még a nem túl nagy és nem túl modern orosz inváziós erő is győzött volna már. 

2024-re azonban mind a három faktor tekintetében negatív változás állt be Ukrajna számára. 

A nemzeti érzés nem egységesen oszlik el a társadalomban. Azok, akik igazán készek voltak a haza védelmére, már bevonultak az első hónapokban, vagy eleve a hadseregben harcoltak. Két év után sokuk halott vagy sebesült. 

és nem csak az immár ötödakkora népesség miatt. A szegényeket ugyanis az önkéntesek első hulláma után jórészt bevitték, aki ma még kívül van, az nagyon nem akar harcolni. A társadalom ma már látja, hogy gyors győzelemre nincs remény. 2022-ben még lehetett hinni, hogy Putyin beteg, és az orosz katonák nem akarnak harcolni, 2023-ban, hogy az orosz rendszer összeomlik, vagy ha nem is, a nyugati fegyverek meghozzák a győzelmet. 2024-ben ilyen remény már nincsen, a legjobb forgatókönyv is az elhúzódó háború.  

Ráadásul, ahogy a Foreign Affairs is megállapítja, az orosz hadsereg jórészt tanult a hibáiból, adaptálódott, minden tekintetben komolyan fejlődött. Már több orosz drón van a levegőben, legalább annyi katona a fronton, ismét jóval több a tüzérségi lőszer, és az orosz légierő is feléledt tetszhalálából. Avgyijivka sikeres ostománál napi akár 50 darab 500-1500 kilós légibombát vetettek be – ezek sokkal nagyobb hatásúak a 152 milliméteres tüzérségi lőszernél. Az oroszok szövetségeseket szereztek, Irán és Észak-Korea nyíltan, Kína rejtettebben segíti őket. 

Eközben viszont a nyugati, főleg az amerikai támogatás csökkent, és nem is kicsit. Ukrajna kapott ugyan négy évre 50 milliárd eurót az EU-tól, de nagy kérdés, mire lesz elég a megszavazott uniós támogatás. Valószínűleg még a nem katonai költségek fedezésére sem. De a sikeres harchoz egyébként sem elég a pénz. A Nyugat ugyanis nem gyárt elég tüzérségi lőszert, és amit a piacon meg lehet venni, az korlátozott. Ukrajna a tavaly megkapott, egyébként tényleg modern, kiváló nyugati tüzérség számára egyszerűen nem tud annyi lőszert adni, amennyi kellene. 

Félrevezető lehet a hadiipari kapacitásoknál Oroszország és a Nyugat közötti GDP-különbséget nézni, noha néhány nyugati szakértő ezt teszi. Lehet huszonkétszerese a nyugati nemzeti össztermék az orosznak, ha annak nagy része szolgáltatásokból, banki ügyletekből, IT-ből és nem ipari termelésből tevődik össze. Az oroszok (és akik mögöttük állnak – Kína is ezen országok között van) egyszerűen több lőszert, harckocsit, harcjárművet tudnak gyártani a Nyugatnál. Ezen ugyan évek alatt kemény erőfeszítéssel javíthat a Nyugat, de kérdés az, hogy Ukrajnának vannak-e még évei. Most ugyanis gyors támogatásra lenne szükség fegyverzetben, amit csak az USA adhat meg. Persze ha esetleg lesz majd áttörés az amerikai képviselőházban, még akkor is további több hónapos késlekedés várható, mire az eszközök megérkeznek.  

Egy évvel ezelőtt, a háború első évfordulóján az Indexen a következő forgatókönyveket vizsgáltam: Ukrajna vagy Oroszország „teljes” győzelmét, illetve egyik vagy másik fél részleges győzelmét. Az ukrán győzelem, a teljes országterület felszabadítása a tavalyinál is messzebb van, bár akkor sem tartottam reálisnak. Kimondható, hogy ez belátható időn belül rendkívül valószínűtlen. De Oroszország sem képes Ukrajnát úgy maga alá gyűrni, ahogy Belarusszal tette, azaz az orosz stratégiai győzelem is rendkívül valószínűtlen opció. Oroszország hosszú távon többet veszít ezzel a háborúval, mint amit nyer, rövid távon azonban ez mit sem számít.

2023 februárjában az orosz részleges győzelmet tartottam a legvalószínűbbnek. Az ukrán offenzíva előtt is látszott, hogy a nyugati segély nem elégséges, az orosz védelem pedig erős – már annak, aki látni akarta. Sokan nem akarták. Ma is ez a legvalószínűbb, azaz a Krím felé a szárazföldi kapcsolat fenntartása és a Donbasz teljes területének meghódítása, mielőtt még bármilyen fegyverszünetbe belemennének. Ennek elérésére Oroszország minden erőfeszítést meg fog tenni, és lehet, hogy a 2022-es és 2023-as kudarccal ellentétben most sikerrel jár. Ha az ukrán haderő hosszabb távon sem kap nagyobb amerikai segítséget, még rosszabb forgatókönyvek is lehetségesek.

Természetesen az ukrajnai orosz agresszió nem légüres térben zajlik. Ha a globális képet nézzük, még kedvezőtlenebb a helyzet. Ha a Nyugat belső stabilitását nézzük, szintén nincs ok túlzott bizakodásra. A közel-keleti háború továbbterjedése vagy a távol-keleti konfliktuszónák forróvá válása jelentősen átrendezhetné az erőviszonyokat – Ukrajna és a Nyugat kárára. És akkor még nem beszéltünk az Egyesült Államok belső stabilitásáról, ami az elnökválasztás kapcsán akár veszélybe is kerülhet 2024-ben.

Recept, jó megoldás nincsen. A győzelem távolabb van, mint valaha – Ukrajna, de globális szinten a Nyugat számára is. Egy tanulságot mindenképpen le kellene vonni 2023-ból: a hübrisz nem jó tanácsadó, a szabad, megbélyegzéstől mentes vita fontos. Az oroszok tanulni látszanak a hibáikból. A Nyugatnak sem ártana egy alapos önvizsgálat.

A szerző az MCC Geopolitikai Műhelyének vezetője.

A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik az Index szerkesztőségének álláspontját.

(Borítókép: Ukrán katonák RPG-ket lőnek az ellenség állásaira a Bahmut régióban 2023. november 3-án. Fotó: Kostya Liberov / Libkos / Getty Images Hungary)