További Vélemény cikkek
- A putyini atomhatalmat vissza kell terelni a nemzetközi jog normái közé
- Izrael-barát „héjákkal” hozná el Trump az amerikai–izraeli kapcsolatok újabb aranykorát
- Az európai civilizáció megújításának alapelvei
- Hogyan veszítheti el Magyar Péter a 2026-os választást?
- Ezen kormányok alatt robbant be a szegénység Magyarországon
Az Amerikai Egyesült Államok újabb mérföldkőhöz érkezett Tajvan ügyében azzal a legújabb lépésével, hogy a Fülöp-szigetek legészakibb pontján, a 95 négyzetkilométeres, 14 ezer fővel rendelkező Batan szigeten egy kikötő létrehozását finanszírozza. Ennek révén már csak 200 km-re lesz Tajvantól.
Tavaly februárban az USA megállapodott a Fülöp-szigetek vezetőivel, hogy az eddigi öt amerikai katonai bázis mellett további négy jöhessen létre. Az egyik bázis a Fülöp-szigetek Luzon szigetének északi részén, Tajvantól 360 kilométerre jön létre. Lehetséges, hogy még ezt is távolinak gondolták, ezért 2023 augusztusában az amerikai hadsereg már arról egyeztetett a filippinó kormánnyal, hogy a Tajvantól 200 km-re fekvő kis szigeten, Batanon hoznak létre amerikai támogatással egy civil kikötőt.
Marilou Cayco, Batan-szigetek (Batanes) kormányzója szombaton kijelentette, április végén az amerikai hadsereg képviselői hivatalos látogatást tesznek, hogy a kikötő kialakításának részleteiről tárgyaljanak – továbbá, hogy közös hadgyakorlatot tartsanak. Habár civil kikötő létrehozásáról tárgyalnak,
a Fülöp-szigeteki hadsereg szombaton katonai ünnepséget tartott a Batan-szigeteken, ahol elmondták, hogy a jövőben itt fogják tartani az amerikai–filippinó hadgyakorlatokat minden év április–május hónapjaiban.
Az ügy érdekessége, hogy 2022-ben Kína a Salamon-szigetekkel kötött biztonsági megállapodást, amelynek értelmében Kína rendőri és katonai csapatokat küldhet, továbbá kínai katonai hajók is kiköthetnek a szigetországban. Kína tehát nem kikötőt épít és nem is tart hadgyakorlatot a szigetországgal. Mégis a mainstream média ettől volt hangos, az egyezményt többen bírálták, mert azt feltételezik, hogy ez a régió militarizálásához vezet. „Ausztrália ugyanazt a vörös vonalat húzta meg, mint az USA, nem tűrünk meg kínai haditengerészeti bázist a régiónkban” – hangsúlyozta többször Scott Morrison, Ausztrália akkori kormányfője.
Összesítve elmondhatjuk, hogy a nyugati politikusok és média szerint Kína Ausztrália partjaitól 2000 km-re fenyegetést okoz, de az amerikai hadsereg pár száz kilométerre Kínától a békét teremti meg. Amit szabad Jupiternek, azt nem szabad a kisökörnek.
A szerző korábbi sanghaji főkonzul, a Neumann János Egyetem Eurázsia Központjának igazgatója.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik az Index szerkesztőségének álláspontját.
(Borítókép: A Fülöp-szigeteki légierő Black Hawk helikoptere leszáll a Mavulis-szigeten, Batan-szigeteken, a Fülöp-szigeteken, 2023. június 29-én. Fotó: Ezra Acayan / Getty Images Hungary)