Nagy Dávid: Küszöbön egy újabb háború – az izraeli győzelem Európa érdeke is

A Hamász 2023 október 7-én Izrael ellen végrehajtott átfogó támadását követően a libanoni Hezbollah azonnal támogatásáról biztosította a több mint 1200 embert meggyilkoló és legalább 250 civilt túszként elrabló gázai terrorszervezetet. A Hezbollah támogatása nem csak retorikai volt. Október 8-a óta a rakéta- és dróntámadásaik válogatás nélkül érnek civil és katonai célpontokat, okoznak komoly erdőtüzeket, ezzel gyakorlatilag háborús övezetté téve a két ország határ menti területeit. A Hezbollah mindennapossá vált átlövéseinek száma mára meghaladja az 1200-at, ami miatt legalább 60 ezer ember továbbra sem tud hazatérni észak-izraeli otthonába.

A síita terrorszervezet támadásainak célja az elejétől fogva egyértelmű: megosztani az izraeli politikai és katonai vezetés Hamasz elleni háborúra irányuló figyelmét és – ha lehet – erőforrásait is. Mindezt lehetőleg úgy, hogy nem robbant ki egy számára is kedvezőtlen háborút Izraellel, csupán „jó terrorszervezet módjára” a háborús küszöb alatt fárasztja ellenfelét.

Izrael türelme láthatóan a végéhez közeledik. Az elmúlt hetekben többször jelét adta annak szövetségesei felé is, hogy nem fogja tétlenül nézni, ahogy az ország északi részét a terrorszervezet teljesen lángba borítja. Egy Hezbollah és Izrael között kirobbanó háború azonban a gázaihoz képest merőben más intenzitású konfliktust jelentene a zsidó állam számára, és könnyen mélybe ránthatja Libanont is. Hogy miért, ahhoz érdemes röviden megnéznünk a Hezbollah megalakulásának és fejlődésének történetét. 

A Hezbollah mint Irán proxystratégiájának „sikerprojektje”

1979-ben a Ruhollah Khomeini fémjelezte iszlám forradalom sikeresen transzformálta a szekuláris iráni monarchiát egy keményvonalas iszlám köztársasággá, és új lehetőséget keresett a térségben saját ideológiája és befolyása terjesztésére. Erre az ekkorra súlyos polgárháborúba süllyedt Libanon kiváló táptalajnak bizonyult. Így 1982-ben az iráni vezetés pénzügyi és ideológiai támogatásának, valamint az Iráni Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) kiképzésének köszönhetően kiábrándult libanoni síita fiatalok csoportjából egy jól szervezett, Izrael-ellenes milícia alakult: a Hezbollah.

A terrorszervezet az elmúlt két évtizedben Hasszan Naszrallah vezetése és Irán töretlen támogatása alatt jelentős katonai képességekkel és politikai befolyással (15 parlamenti hely) rendelkező szervezetté, Teherán regionális ambíciói számára pedig első számú proxyvá vált, amelyet nemcsak Izrael ellen, de a szír polgárháborúban is bevetett már.

Irán pénzügyi támogatása mellett a Hezbollah kiterjedt nemzetközi kábítószer- és csempészhálózatot működtet, és az enyhén szólva is alulteljesítő libanoni gazdaságra is rátelepült, hogy annak erőforrásait saját céljaira használja. Helyi források szerint a bejrúti kikötő gyakorlatilag a milícia ellenőrzése alatt áll, amelyet a fegyvercsempészet és más illegális tevékenységeinek gócpontjává tett. (Emlékezhetünk még a 2020 augusztusában, a kikötő egyik raktárában történt robbanásra, amely több ezer tonna ammónium-nitrát helytelen tárolása miatt következett be, legalább 200 ember halálát okozva.) Idén június végén pedig arról cikkezett a nemzetközi sajtó, hogy a terrorszervezet Bejrút nemzetközi repülőterét használja fegyverek, rakéták és robbanóanyagok szállítására és tárolására.

Hogyan nézne ki egy Izrael–Hezbollah-háború?

A becslések szerint 40 ezer harcossal (Naszrallah szerint 100 ezer) és legalább 150-200 ezres rakétaarzenállal rendelkező terrorszervezet egy totális háború kitörése esetén a Hamásznál sokkal nagyobb kihívást jelentene Izrael számára. A terrorszervezet rakétái nemcsak túlterhelhetik az izraeli légvédelmet, de kifinomultabb technikájuknak és nagyobb hatótávjuknak köszönhetően az ország bármely pontját is képesek lehetnek elérni. 

Egy ilyen háború a politikai-gazdasági instabilitás miatt roskadozó Libanon számára is katasztrofális lehet. A terrorszervezet által használt bejrúti repülőtér és kikötő potenciális izraeli célponttá válhat, amely gyakorlatilag elvágná Libanont a külvilágtól. Nem beszélve arról, hogy egy esetleges izraeli szárazföldi offenzíva elsődleges célja Libanon déli részének megszállása lenne azért, hogy egy pufferzóna létrehozásával biztosítsák az észak-izraeli települések biztonságát a terrorszervezet mindennapos támadásaival szemben.

Az akkori pletykák szerint Washington kitartó közbenjárása kellett ahhoz, hogy Jeruzsálem még a gázai bevonulás előtt ne indítson átfogó támadást a terrorszervezet ellen. Izrael mindeddig beérte azzal, hogy számos magas rangú Hezbollah-parancsnokot sikerült likvidálnia, jelentős veszteségeket okozva ezzel a síita terrorszervezetnek.

Az izraeli vezetés azonban a Hezbollah egyre hevesebb támadásai miatt nyilvánosan is jelezte, diplomáciai megoldás híján a terrorszervezet leszerelésére irányuló tervek újra kikerülhetnek az asztalfiókból, és ha nem is holnap, de belátható időn belül szükséges lesz a libanoni milícia elleni határozott fellépés. A katonai erejét lekötő és hadianyagkészleteinek jó részét Gázában hosszú hónapok óta égető Izrael egy Hezbollah elleni háborút jelentős átcsoportosítással és az Egyesült Államok támogatásával tudna csak sikeresen megvívni. Így a támadás késleltetése és ezzel egy kétfrontos háború elkerülése észszerű lépésnek tűnik Jeruzsálem részéről. A kérdés az, hogy meddig tarthat még ki Izrael stratégiai türelme a Hezbollah mindennapos támadásai alatt.

Európa sincs biztonságban?

Végül pedig, mielőtt azt hinnénk, hogy a Hezbollah csupán egy tőlünk távoli, leginkább Izraelt fenyegető veszély, érdemes szem előtt tartanunk a terrorszervezet Európának címzett legutóbbi fenyegetéseit. 

A Teherán által szponzorált milícia vezetője májusban egy televíziós interjúban azzal fenyegetőzött, hogy Európára ereszti a Libanonban tartózkodó, mintegy 2 millió, főként szíriai menekültet, jelentős menekültválságot idézve elő az öreg kontinensen. 

Hetekkel ezelőtt az EU-tagállam Ciprust fenyegette meg azzal, hogy háborús félnek tekinti a szigetországot, amennyiben az megnyitja kikötőit és repterét Izrael előtt egy felek közti totális háború kitörése esetén. A terrorvezér fenyegetésének az alapja az lehet, hogy az elmúlt években több közös hadgyakorlatot is tartott Ciprus és Izrael, amellyel Izrael egy többfrontos háborúra és a Hezbollah elleni harcra is készült.

Izraelben a kérdés már nem is az, hogy lesz-e, hanem hogy mikor indul meg a háború Irán első számú proxyja ellen. A fentieket tekintve nem túlzás azt állítani, hogy a Hezbollah a zsidó államon túlmutató fenyegetés, a terrorszervezett fölötti izraeli győzelem pedig európai érdek is.

A szerző politikai elemző, az EuroAtlantic Zrt. tanácsadója.

A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik az Index szerkesztőségének álláspontját.

(Borítókép:  A libanoni síita Hezbollah-csoport harcosai Dzsibshit libanoni faluban 2024. február 15-én. Fotó: Mahmoud Zayyat / AFP)