Ne beszélj mellé, és ismerd el, ha hibáztál – a politikában ez a legkényesebb

Számos hazai és nemzetközi értékelés és elemzés szerint Orbán Viktor magyar miniszterelnök – a magyar európai uniós elnökséget átvéve – „huszáros” vagy épp elfogadhatatlan lépésekkel indított. Ugyanakkor már vannak olyan hangok is, amik elismerően nyilatkoznak a fentiekről. Az általa „békemissziónak” meghirdetett elgondolás, amelynek fő célja az orosz–ukrán háború békés rendezését célozza, s amelyben ő magára vállalta az ennek eléréséhez szükséges közvetítői szerepet, eddig komoly tárgyalásokat eredményezett, és már most elértnek tekinthetők bizonyos célok. Ez a határozott cselekvéssorozat beilleszthető egy olyan átfogó keretrendszerbe, amit úgy hívunk, hogy stratégiai kommunikáció.

Érdekes történelmi párhuzam, hogy a hatalomgyakorlás egy olyan sajátos rendszerszemléletet igénylő gondolkodásmód, amelynek gyökerei a hadtudományokból erednek. Szun-ce (helyesen Sunzi) az i. e. V. században élt kínai hadtudós és hadvezér vezetési elvei vagy George C. Marshall amerikai államférfi II. világháborús, majd azt követő gondolkodásmódja is innen származik. Napjainkra – különösen a 2001. szeptemberi terrortámadásokat követően – egyre nagyobb teret nyert a kommunikációtudományok területén. Számos nemzetközi szervezet – köztük a NATO, de az Európai Unió és az ENSZ is – megjelenítette és gyakorolja ezt valamilyen formában.

Hazánkban az alapvető stratégiai dokumentumok, mint a 2020-ban megjelent Nemzeti Biztonsági Stratégia, illetve a szakma által már régóta várt és 2021-ben elfogadott Nemzeti Katonai Stratégia is nevesítik ezt a területet. A stratégiai kommunikációra egy kiválóan kidolgozott, nemzeti elemekkel kiegészített példa a briteké.

Bár a stratégiai kommunikációnak nincs egységesen elfogadott meghatározása, az eddig erre tett kísérletek alapján, továbbá saját kutatói munkám eredményeként

Általában véve ez a cél nem más, mint egy általunk kedvezőnek ítélt, azaz előnyös (hasznos) viselkedés elérése. Persze a meggyőzés és befolyásolás kifejezések szinte azonnal negatív érzéseket válthatnak ki belőlünk, de ne legyünk naivak, a hatalomgyakorlás évezredekre visszanyúló formái ezek.

Persze páran akár azt is mondhatják, hogy ez tulajdonképpen a politikai kommunikáció. De közel sem ennyire egyszerű a dolog, mert bár mindkét területen fontos szerepet játszanak a modern kommunikációs stratégiák, ám ezek a területek különböző célokat szolgálnak és eltérő eszközöket használnak.

A napjainkra kiforrottnak tekinthető elveket alapul véve az alábbiak állapíthatók meg:

A célcsoport (szakmailag: „hallgatóság”) tüzetes ismerete. Ha van valami, amiben Orbán Viktor és csapata szinte verhetetlen, akkor ez a terület az egyik, hiszen nemcsak a hazai viszonyokban számít „régi motorosnak”, de a nemzetköziekben is.

Az időzítés jelentősége: A magyar miniszterelnök tudatosan ki- és megvárta azt az időpillanatot, amikor üzeneteire leginkább fogékonyak lehetnek az egyes célcsoportok. Ehhez az időpillanathoz sorolható: a hazai önkormányzati és európai uniós választások számára összességében kedvező eredménye;  a már említett magyar európai uniós elnökség átvétele; a NATO megalakulásának 75. éves évfordulója, továbbá az idén novemberben esedékes amerikai elnökválasztás jelöltjeinek szereplése is.

A tettek „beszéljenek” helyetted: Azzal, hogy a magyar miniszterelnök szinte azonnal megkezdte utazássorozatát az orosz–urán háború békés rendezése érdekében, az úgynevezett „békemisszió” jegyében olyan konkrét tetteket hajtott végre, amik egybecsengenek az általa korábban is meghirdetett békepárti állásponttal. Ha tetszik, ha nem, ezt így konkrétan eddig egy európai vezető sem valósította meg.

A hitelesség: Orbán Viktor magyar miniszterelnök ennek a nagyon fontos kritériumnak is megfelel, hiszen ezt nemcsak sorozatos választási sikerek támasztják alá, hanem az a tény is, hogy a világ nagyhatalmainak vezetői fogadják őt és gyakran jönnek hazánkba. Az sem elhanyagolható tény, hogy leghangosabb kritikusai épp saját gyakran otromba megnyilvánulásaikkal erősítik hitelességét.

Ne beszélj mellé, ismerd el, ha hibáztál: Nos, a politikában ez a legkényesebb terület, és bizony egyesek bukását is okozhatja. Azonban a magyar miniszterelnök kiváló szónok, beszédei gyakran tartalmaznak konkrétumokat és átvitt értelmű megfogalmazásokat, így ezt az alapelvet is kipipálhatjuk.

Végül és nem utolsósorban, a miniszterelnök bokszra utaló TikTok-videóját látva érdemes citálnunk egy hiteles bokszoló szavait a stratégiáról, ugyanis Mike Tyson szerint az „első pofonig mindenkinek van stratégiája”. Álláspontom szerint Orbán Viktor ezt már a saját bőrén is megtapasztalta, és pontosan tudja, hogy ez mit jelent, mint ahogy azt is, hogy a tények meggyőznek, az érzelmek pedig motiválnak.

A szerző a Nemzeti Közszolgálati Egyetem habilitált tudományos főmunkatársa.

A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik az Index szerkesztőségének álláspontját.

(Borítókép: Orbán Viktor és Volodimir Zelenszkij. Fotó: Fischer Zoltán / MTI)