A Dandár fürdőt is bezárták, melyik lesz a következő?

A budapesti fürdőket szerető emberek az Index hasábjain újabb sokkoló hírt olvashattak – bezárták a Dandár fürdőt!

A hivatkozás hasonló, mint azt korábban a Rácfürdő-témában is olvashattuk. „A felmérés során súlyos statikai problémák merültek fel, ezért a fürdő újbóli magnyitásának határideje bizonytalan.” (A bejelentést természetesen az önkormányzati választások utánra időzítették).

Meglátásom szerint a következő történt: A BGYH Zrt rájött, hogy a beharangozott 100 millió forintos felújítási költség nem fog megtérülni, ezért elővették a Rácfürdő esetében már „működő” receptet – súlyos statikai probléma – sajnos be kell zárni több évre a fürdőt. Érdekes, hogy a fürdő 2014-15-ös teljes felújítása, és bővítése idején nem volt statikai probléma, noha a kivitelezőnek – ha valóban van bármilyen szerkezetkárosodás – érdeke lett volna, hogy azt jelezze. A fürdő egyébként a legolcsóbb budapesti fürdő, él a városban nagyon sok fürdőt szerető ember, akik az itteni belépő árát még meg tudja fizetni. 

Én ezt az egész történetet felháborítónak tartom.

Az elmúlt években több alkalommal kritizáltam a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt gazdálkodásának eredményeit, de látni kell, hogy a nem megfelelő eredményekért mind a fővárosi vezetés, mind a BGYH Zrt. menedzsmentje egyaránt felelős.

A BGYH Zrt. jelenlegi vezetésnek így is volt rá 4 éve (ha a Covidot is figyelembe veszem, akkor csak 3 éve), hogy reálértékben elérje vagy meghaladja az ő időszakuk előtti utolsó év – 2019 – eredményeit. 

Az általam most leírtak részben tanácsok, de rávilágítanak arra is, hogy miért nem sikerült a megfelelő gazdálkodási számok elérése.

1. A tulajdonos Fővárosnak fel kell vállalnia, hogy a cég nyereségét nem vonja el, hanem ott hagyja fejlesztésre.
2. A fővárosi döntéshozataloknál figyelembe kell venni, hogy a BGYH egy tisztán piaci cég, ott kell megélnie. Ez azt jelenti, hogy – szigorú ellenőrzés mellett – jóval nagyobb mozgásteret kell biztosítani számára, mint például a közműcégeknek.
3. Olyan embert kell kinevezni új vezetőnek, aki nem csak képeslapon látott fürdőt, hanem van megfelelő szakmai tapasztalata nagy fürdő vezetésében (lehetőleg egy agilis, középkorú embert kell találni). Ez megoldható, hiszen a BGYH Zrt. vezetése komoly rangot jelent az európai fürdőszakmában.
4.  Sikeres vállalatirányítás, aminek 2 fő feltétele van: 

• a) a folyamatos fejlesztés;
• b) az inflációt jelentősen meghaladó folyamatos bérfejlesztés.

Az a) pont megvalósításának pénzügyi alapja a cégnél hagyott nyereség. Lehet, hogy a nagymértékű eladósodottság miatt az első évben komoly fejlesztés még nem indulhat be, de elő kell készíteni, és 2026-ban el kell kezdeni a kivitelezést (ezzel párhuzamosan előkészíteni 2027-et). A 2010 és 2019 közötti időszak azt mutatta meg, hogy évi egy nagy beruházást a BGYH Zrt. önerőből is fel tud vállalni. Az első 4 év céljai is ismertek: Gellért, Király, Rác, Józsefváros. Az általam itt leírtak azt is jelentik, hogy – a jelenlegi vezetés terveivel ellentétben – TILOS eladni a Rácfürdő szállodaépületét, vagy kiszervezni a felújításért cserébe a Gellért fürdő üzemeltetését. (A Gellért fürdő területének 10 százalékát már – bagóért – eladták.) 

nem pedig eladni (ellopni). A nem nyereséges fürdőket pedig nem bezárni kell (Király, Dandár), hanem hozzáértéssel javítani a gazdálkodásukat úgy, hogy az eredményük legalább nullszaldó körül legyen. Ráadásul ezt a két fürdőt elsősorban a szegényebb budapestiek vették igénybe.

Fontos fejlesztési irány még az energetika, ezt elsősorban állami illetve fővárosi pályázati pénzekből lehetne megvalósítani.

 A b) pont megvalósításának pénzügyi alapja szintén az otthagyott nyereség. 

(akkor 1200 fő körül, most kb. 1050 fő). A BGYH dolgozói az elmúlt években csak a fővárosi szintű béremelésben részesültek, s volt, amikor ez az inflációt sem érte el. Az ő munkájuk viszont a folyamatos vendégkapcsolat miatt sokkal bonyolultabb, összetettebb. Nekik folyamatosan mosolyogniuk kell azért, hogy a vendég jól érezze magát, és holnap is visszajöjjön. S a normális béremelés helyett idén még a „hőségriadó”-pénzüket is megvonták. A központban viszont nagyon jó a helyzet, ott van bőven elegendő létszám, és valóban tisztességes fizetések. Szóval átlagban jó a helyzet. 

Ennek viszont az lett a következménye, hogy a reggeli törzsvendégek jelentős része elpártolt a fürdőktől, a délutáni budapesti dolgozók pedig munka után már nem mennek fürdőbe a korai zárás miatt. Természetesen a főleg este érkező turista vendégek száma is jelentősen lecsökkent. Nem véletlen, hogy amíg 2019-ben az éves vendégforgalom 5,056 millió fő volt, addig 2023-ban ez a szám a 4 millió főt sem érte el (3,835 millió fő). 

Szintén vendégtaszító hatása van a rengeteg „üzemen kívül” kiírásnak. Magyarul-angolul. Ez látható egyes zuhanyokon, ivókutakon, de komplett egységeken is (pl.: szaunák, medencék). Több fürdőben a szaunák csak részlegesen üzemelnek. Ezekről a hiányosságokról egyébként az Index is beszámolt egy több részes cikksorozatában, mely riasztó képet ad a budapesti fürdők jelentős részéről. 

Az elromlott berendezések sokszor hónapokig nem működnek. Az oka is ismert. 

A folyamat a következő: a fürdő vezetője észleli a hibát, s ezt jelzi a központnak, fényképpel, részletes leírással. A központban egy bizottság (ha elegendő ilyen jelzés érkezik) összeül, és megvizsgálja a bejelentéseket, s dönt a helyszíni szemlék időpontjairól. Miután végiglátogatták ezeket a helyeket, valamikor ismét összeülnek, s a karbantartásra szánt szűkös pénzügyi keret ismeretében döntenek a javítások megrendelésének időpontjairól. Tehát nincs mit csodálkozni azon, hogy több hónap is eltelik például egy rossz zuhany kijavításával. Korábban volt a fürdő vezetőjének egy kerete, s ha valami elromlott, rögtön megjavíttatta. Ezt a rendszert kell visszaállítani.

Amennyiben ezek (és az ezeket kiegészítő) intézkedések megvalósulnak, úgy jelentősen emelni lehet a budapesti fürdők látogatottságát. S a magasabb vendégszámmal és optimális jegyárak meghatározásával rendbe lehetne hozni nemcsak a BGYH Zrt. gazdálkodását, hanem a megítélését is (persze ehhez valódi marketingmunkára lenne szükség). Ha ez sikerül, úgy lesz a BGYH Zrt.-nek pénze fejlesztésekre, valamint a magasabb bérek kifizetésére. Így válhat ismét a város büszkeségévé.

hanem gyors döntéseivel segítse elő a mind jobb működését. A Fővárosban idén októberétől valószínűleg létrejövő „politikai társbérlet” ad némi reményt, hogy ez valóban megvalósuljon. Egy esetlegesen létrejövő Karácsony–Vitézy közös városirányítás akár pozitívan is hathat a város működésére. (Nem szabad elfelejteni, hogy erre a két jelöltre szavazott a budapestiek 95 százaléka). Ennek a társbérletnek a megvalósítása a Tisza Párton múlik, főleg miután a Fidesz kiszállt a további egyeztetésekből. Ha a fővárosi irányítás a jövőben valóban a város érdekét szolgálja, az pozitívan fog hatni a BGYH Zrt. működésére is. Az elmúlt 5 év után erre nagyon nagy szükség lenne.

A szerző a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. volt vezérigazgatója (2010–2020).

A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik az Index szerkesztőségének álláspontját.

(Borítókép: Dandár fürdő. Fotó: Balkányi László / We Love Budapest)