Lesz-e ingatlanjuk a mai fiataloknak?

A fiatalok többségének a saját otthon mindig is elérhetetlen álomnak tűnt. A mai változó világban több olyan trend is látható, mely jelentős hatással lehet a mai tízen- és huszonévesek különköltözési esélyeire. Írásom ezen folyamatokból mutat be tízet.

A saját otthon csak egy mítosz?

Álom vagy valóság lesz a saját otthon? Fiatalok százezrei teszik fel ezt a kérést Magyarországon. Az elmúlt évek jelentős ingatlanár-emelkedése nagyon jót tett a magyar lakosság vagyonának, ám egyben nehezebbé tette az első otthont megvásárolni szándékozók helyzetét.

Magyarországon nagyon ritkának számít az albérlet. A lakosság legszegényebb ötödét leszámítva egyértelműen 90 százalék felett van a saját tulajdonukban lakó magyarok részaránya. És bár ma ezen arányokat nem is tartjuk meglepőnek, érdemes megjegyezni, hogy száz évvel ezelőtt még a világ leggazdagabb országaiban is az albérlet volt a jellemző. Az európai városi lakosság 10-20 százalékának volt csak birtokában az otthona.

Az állam látható keze

A saját otthonok magas aránya nem független attól, hogy 2010 óta a magyar kormányok számos módon segítették és segítik a fiatalok ingatlanvásárlását. A roppant népszerű csok olyan vissza nem térítendő támogatás, amelyet családok kaphatnak új vagy használt lakás vásárlásához, valamint építéséhez. A támogatás összege a vállalt gyermekek számától függ, és akár több tíz millió forint is lehet. A babaváró hitel szabad felhasználású, államilag támogatott hitel, amelyet a fiatal házasok igényelhetnek. Ha a hitelfelvevőknek meghatározott időn belül gyermekeik születnek, akkor a hitel egy része kamatmentessé, vagy akár vissza nem térítendővé válik.

A falusi csok kisebb településeken élők számára könnyíti meg az ingatlanvásárlást. Ez a támogatás ráadásul nemcsak lakásvásárlásra, hanem felújításra, valamint bővítésre is igénybe vehető.

Idén év elejétől pedig a fiatal, első lakásukat megvásárló adósok 10 százalékos önerő mellett is igényelhetnek már lakáshitelt, szemben az általános 20 százalékos minimális önerővel.

Öt érv, hogy sosem lesz saját otthonod

A kedvező folyamatok ellenére azonban nem nehéz pesszimistának lennie egy fiatalnak. 

1. A nagyvárosokban az ingatlanárak jelentősen emelkednek, gyakran a bérek növekedését is meghaladva. A közeljövőben sok fiatal felnőtt számára anyagilag elérhetetlenné is válhat a lakásvásárlás, különösen Budapesten vagy a nagyobb városok belvárosában. 
2. Sok fiatal már az egyetemi tanulmányait is hitelből finanszírozza. Esetükben a meglévő kamatterhek még tovább szűkítik az anyagi lehetőségeket. 
3. Látható egyfajta kulturális változás is, a rugalmasság és a mobilitás előtérbe kerülésével. Ennek következtében egyre több fiatal felnőtt dönt a bérlés mellett a saját tulajdonnal szemben. Ez a folyamat a gig-gazdaság és a távmunka növekedésével tovább erősödhet.
4. Számos városban az építkezések alacsony száma vagy az övezeti korlátozások miatt hiány van megfizethető lakásokból. A kereslet és a kínálat közötti egyensúly hiánya még feljebb hajtja a lakásárakat.
5. A fiatalok egy része elhalasztja a házasságkötést és a családalapítást, vagy akár teljesen lemond róla. Márpedig hagyományosan ez a lakástulajdonlás egyik fő motivációja. 

Öt érv, hogy simán lesz saját otthonod

Szerencsére azonban erős érvek szólnak amellett is, hogy a saját otthon nem egyre messzebb, hanem pont ellenkezőleg, egyre közelebb kerül. 

1. Az építési technológiák fejlődése, mint például a 3D-nyomtatás vagy a moduláris építkezés, valószínűleg jelentősen csökkenti az új otthon költségeit. Emellett segíthet megszüntetni a kínálat szűk keresztmetszeteit (például kevés munkaerő). 
2. Az állami támogatások 2010 óta eddig is sokat segítettek, a családbarát kormányzás fennmaradása esetén a fiatalok otthonhoz jutása a jövőben is könnyebb lehet Magyarországon, mint a környező államokban. 
3. A távmunka terjedése lehetővé teszi a fiatal felnőttek számára, hogy a nagyvárosokon kívülre költözzenek. Ez elérhetőbbé teszi a lakástulajdont, hiszen a kisebb városokban és vidéki területeken az ingatlanárak általában jóval alacsonyabbak.
4. Az elmúlt években összességében jelentősen nőttek a reálbérek hazánkban. A tendencia ráadásul minden bizonnyal a jövőben is megmarad, ezzel segítve az otthonvásárlás önerejének előteremtését. 
5. A kormány felismerte, hogy kínálati oldalon is lehet kezelni a lakáspiaci válságot, méghozzá az építőipari termelőcégek honosításával. A hazai cementgyárak számottevő arányban külföldi kézben vannak. Amennyiben itt növekedne az állami tulajdon részaránya, úgy olcsóbbá válhatnak az építkezések is.

Mit hoz végül a lakáspiac hullámvasútja? 

A nagy kérdés természetesen az, hogy a pozitív vagy a negatív erők dominálják majd a fiatalok lakáspiaci lehetőségeit a közeljövőben. Véleményem szerint az ingatlanárak erős emelkedése már mögöttünk van, és a többi említett negatív faktor hatása is korlátozott lesz. A saját otthonhoz jutás esélyét leginkább a magyar lakástámogatási programok, az új építési technológiák előretörése és a reálbérek emelkedése fogják befolyásolni. Mindezek alapján a mai fiatalok optimistán nézhetnek a jövőbe. 

A szerző az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője.

A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik az Index szerkesztőségének álláspontját.