La commedia č finita!
Abbahagytam a blogolást.
A bejegyzéshez kapcsolódó címkék: hűtőmágnes, faszom
Kommentek (0)
Vigyázat, csapda!
A blogírás csapdáinak "talán legfőbbike, hogy ugyan kit érdekel, mivel töltöm gyorsan telő, jól tervezett, mégis zűrös kampány-napjaimat, de ha tényleg senkit, akkor minek írom? " - vall épp az imént Csapody Miki MDF-es netizenpolgártársam a blogírás csapdáiról. Majd így folytatja:
"Ha nem volnék úgymond politikus, még ennyire se volna "érdekes" - a politikus meg csak mesél, elmondja, hogy milyen jó is ő, hol nyomja az ország gondja, hogy fogadták őt a választói, mit érzett eközben és a többi. Hiszen ő is ember, országos gondokkal, magán érzelmekkel. "
Igen, én, a magyar polblogpionír, én magam is úgy érzem, csapdába kerültem. Amit vért izzadva összeírok, úgy szar, ahogy van, és a patkányokon kívül nem is érdekel senkit. Akkor meg minek írom? Csapda ez, fondorlatos csapda.
A bejegyzéshez kapcsolódó címkék: csapda
Kommentek (0)
Kedves naplóm, avagy patkányfeljegyzések az egérlyukból
Ahogy újdonsült blogpéldaképem, Lamperth Mónika mondaná: "Ha már itt tartunk, vágjunk is bele mindjárt a mai nap történéseibe. "
Nos, a blogszféra egy percig sem pihen, folyamatosan szolgáltatja a meglepetéseket. A mai nap negatív meglepetése, hogy szegény Csepeli Gyurit teljesen kikezdték az olvasói. A nagyszerű blogger - gyakorló informatikai államtitkárként mindannyiunk közül ő az egyetlen, akinek a vérében van ez az egész blogdolog -, most kénytelen volt keményen helyre tenni azokat, akiket én egy korábbi posztomban "férgeknek" tituláltam. Gyuri ennél tovább ment: ő, akár Ady annak idején, erős szimbólumot jelölt: a patkányt. De
beszéljen helyettem ő maga.
"Minap a Bartók Béla úton jövök ki a Szent Imre antikváriumból, indulok a virágbolt felé, s hirtelen egy patkány szalad át előttem a járdán, ki a villamosvágányok felé. Szemét egy pillanatra látom. Gyulladt, piros. Farkával kétségbeesettem csapdos, mintha menekülne. S mit tesz Isten. Tegnap, amikor gémberedetten, somogyi falulátogatásaim élményeit emésztgetve jövök haza, megnézem az autóban blogom beírásait és X kommentárjába ütközöm, Ő volt az, jövök rá. Ugyanaz a nyüszögés, kétségbeesés, tehetetlen vágy arra, hogy ne az legyen a nyomorult, aki. "
Somogyi falulátogatás! Patkány! Audi! Bál! Tombola! Kín! Legyen elég ennyi, a poszt folytatását bárki elolvashatja Gyuri blogján. Csak annyit fűznék hozzá, hogy az ilyen (és ehhez hasonló) bejegyzésekért érdemes nemcsak blogokat olvasni, hanem írni is!
A bejegyzéshez kapcsolódó címkék: terjeszt, kórt
Kommentek (0)
Egy jó "Baráth"
Mulatságos történetre bukkantam a minap Baráth Etele
blogján. Etele végre beadta a derekát, és csatlakozott hozzánk, bloggerekhez. Az EU-ügyekért felelős tárca nélküli miniszterről nem is gondoltam volna, hogy ilyen tömören, mégis hatásosan fogalmaz, hogy mestere a feszültségkeltésnek, és hogy még a látszólagos apróságok is ennyire megérintik. Így kezdődik a hollywoodi filmbe illő "baráth-i"
sztori:
"A helyszín Brüsszel, nemzetközi repülőtér, hétfő kora délután, a Versenyképességi Tanács ülése és egy sajtótájékoztató után. Nem vagyunk késésben, de mivel áthelyezték a gép indulási helyét a terminál ma ismert végének legtávolabbi csücskébe, intenzív tempót diktálok. Az útlevélellenőrzés után közvetlenül biztonsági vizsgálat... "
Az élet a legnagyobb dramaturg. Nem árulom el a tanulságos történet végét, akit érdekel, elolvashatja Etele blogján. Annyit azért megjegyeznék, hogy a "csattanós" történeteket nem elég megélni, el is kell tudni mesélni őket! Bízvást állíthatom, mindannyiónknak van mit tanulnia Baráth "Storyteller" Etelétől.
A bejegyzéshez kapcsolódó címkék: "csatt"
Kommentek (0)
Gyere, Gyuri, gyújts gyertyát!
Szomorú fejlemény a hazai blogszféra háza táján, hogy Csepeli György blogbarátom (ugye nem sértődsz meg, ha így nevezlek, Gyuri?), az IHM politikai államtitkára sajnos belefutott ugyanabba a csapdába, amibe én: kikezdték saját olvasói. Gyuri blogján így fogalmazza meg a nemtelen támadásokkal kapcsolatos
érzéseit:
"Mivel kedvelem a sikerélményeket, ha továbbra is szemétkedő, rosszindulatú és ostoba reagálásokat kapok, elképzelhető, hogy abbahagyom a blogírást. " [ékezetek tőlem].
Bár megértem s jogosnak tartom az indulatot, nagyon megijedtem, hogy Gyuri esetleg itt hagy minket, és nem blogol tovább. Én azt mondom, nem szabadna abbahagyni! Miért mondom ezt? Mert a blogszcéna kicsit olyan, mint a politika. Adunk és kapunk, sőt vannak csapások, amelyekbe beleremegünk, akár a földre is kerülünk tőlük. Kelünk, fekszünk. Akció, reakció. "Reagálás", ahogy Gyuri
mondaná. De föladni? Soha. Bloggerz foreva!
A bejegyzéshez kapcsolódó címkék: kelünk, fekszünk, mosolygunk
Kommentek (0)
Kalandok a politika színterén
Tegnap felugrik a központba a Miska, aszongya hozott három nájlonzacskó húszezrest, fele sztráda, fele szőlő, mondom Miska, bazmeg, legalább ne nájlonzacskóba hoznád, aszongya a Miska, a skálakópés retró nájlonzacskó, az nem látszik át, mondom Miska bazmeg, de ő aszongya
Az áthúzásos technika a blog halála. Tiszta, átlátszó, együgyű mondatokat!
A bejegyzéshez kapcsolódó címkék: egy, ügy
Kommentek (0)
Miniszternek lenni sem kényelmes
Érdekes bejegyzésre bukkantam tegnap este Lamperth Mónika
blogján. Gondoltam, megosztom olvasóimmal.
"A kívülálló számára a miniszterség kényelmes elfoglaltságnak tűnhet. Nos, cseppet sem az" - írja a belügyminiszter asszony.
Úgy látom, Mónika kezd
belejönni a blogolásba, és megértette, hogy az olvasók leginkább arra kíváncsiak, milyen érzés miniszternek lenni, és ezt plasztikusan el is tudja nekik mondani. Innen, az Audi hátsó üléséről üzenem, hogy kár volt annyira aggódni az elején!
A bejegyzéshez kapcsolódó címkék: Audi, hátsó, kényelmetlen
Kommentek (0)
Tihamér és a tombola
Az imént bukkantam rá politikustársam, a székesfehérvári polgármester, Warvasovszky Tihamér őszinte
blogvallomására. Annyira találó! Nem állom meg, hogy be ne idézzem, végül is egy blog erről szól:
"Este a Németh László Általános Iskolában egy kicsit buliztunk, egy lazább bulira, a nőnapi Szekfű Bálra került sor. Nagyon sok tombolanyeremény is volt. Természetesen feleségem is vett tombolát. Általában nem nyerünk. Persze megjegyeztem, hogy nekünk nem ma este kell nyernünk, hanem április 9-én, a választásokon. "
Azt hiszem, most vált végképp nyilvánvalóvá, hogy az igazi politikus még a pokolban is politikus, nemhogy a tombolán. Vagy, hogy Gyurcsány Feri találó szavait idézzem, a "bál"-ban. Ebből is látszik, hogy bár biztosan vannak, akik az ellenkezőjét gondolják, egyáltalán nem irigylésre méltó a helyzetünk.
A bejegyzéshez kapcsolódó címkék: bál, tombola, Tihamér
Kommentek (0)
Technika
Tegnap éjjel továbbfejlődtem technikailag, megtudtam, hogyan kell áthúzásos szöveget gyártani. Ez jóval fárasztóbb, mint egyszerűen kitörölni, amit írtam, viszont bloggerkörökben állítólag jól veszi ki magát, mert - úgymond - "kúl". A rosseb tudja.
A bejegyzéshez kapcsolódó címkék: technika, rosseb, kúl
Kommentek (0)
Néhány szép - vagy csak hasznos - gondolat
Itt most egy kicsit elméletibb bejegyzés következik. Aki nem kíváncsi rá, lapozza át.
Rossz nyelvek azt beszélik, hogy többen írnak blogot a világon, mint ahányan olvasnak. És ha így van? - kérdem én. Magam úgy érzem, egyre nagyobb szükség van a blogokra, különösképp pedig arra, hogy minden politikus tollat - vagy ahogy Lamperth Mónika mondaná, "klaviatúrát" - ragadjon, és értékes, hasznos vagy csak tanulságos bejegyzéseivel világítson a kulisszák mögé, illetve bizonyítsa, milyen szar politikusnak lenni. Nem is kell a jó példáért messzire menni, itt van rögtön Gyurcsány Feri barátom, aki már január végén "klaviatúrát" ragadott, hogy az elsők között lehessen
blogügyben. Ő, a szavak embere, így vall minderről blogján:
"Vasárnap délelőtt van. Bálban voltunk Klárával tegnap este. Az emberek többsége azért megy bálba, hogy szórakozzon, hogy jól érezze magát. A politikusoknál nem ilyen egyszerű a helyzet. Szórakozás és kötelesség is egyben. Aztán eseménye válogatja, hogy melyikből jut több, melyikből kevesebb. "
Szerintem ezek szép, magvas gondolatok, és főleg eredetiek. Egy miniszterelnök még a bálban sem pihenhet! Mégis Gyurcsány Ferenc lesz a
blogpéldaképem, és nem Fodor Gábor. Blogjaikból úgy érzem, hogy Gáborban több az érzés (plus de sentiment), de Ferencben több az ember. (plus d'homme. )
A bejegyzéshez kapcsolódó címkék: Feri, Klára, bál, hűtőmágnes
Kommentek (0)
Lamperth Mónika, az ember
Egyre többen vagyunk! Nagyon megörültem, hogy végre egy női politikus is klaviatúrát
ragadott, főleg hogy az illető hölgy nem más, mint az ország belügyminisztere, Lamperth Mónika. Jól látszik, hogy a nehézségekkel azért ő is tisztában van. Jóllehet az első bejegyzés arról tanúskodik, hogy Mónika blogját valami stróman (mondjuk ezt szebben: asszisztens) írja, de "néha-néha magam is tollat (klaviatúrát) ragadok, és megpróbálok megküzdeni ezzel a korántsem könnyű műfajjal" - írja Mónika.
Mint öreg motoros, annyit mondhatok, Mónika: valóban nem könnyű a műfaj, de mindenképpen megéri. Csak Csapody Mikivel tudok egyetérteni, aki így
vall a blogoláshoz fűződő ambivalens viszonyáról:
"Írom, mert örömmel szokom ezt a nekem még új és különleges kommunikációs teret, amelyik úgy nyilvános napló, hogy a műfaj minden látszólagos könnyedsége ellenére igen nehéz elkerülni benne a csapdákat. "
Ez a néhány őszinte sor, úgy vélem, önmagáért beszél. Csapdahelyzet! Alkalomadtán megrettenek: nem vettünk mi, politikusok túl nagy, túl nehéz batyut a vállunkra ezzel a blogolással? Későre jár, holnap vidéken kezdek, most lefekszem.
A bejegyzéshez kapcsolódó címkék: ember, alkalomadta, batyu
Kommentek (0)
Meglett Fodor Gabi!
Tegnap elkeseredetten, fáradtan hagytam abba a munkát. De nagy nap a mai. Fodor Gabi kicsit bátortalanul ugyan, de elvégezte első
blogbejegyzését!
"Irigylem Csapody Miklóst és Simon Gábort, hogy van idejük írni. Ráadásul érdekes, elgondolkodtató, jó ízléssel elkészített feljegyzéseket olvashatunk tőlük. "
Szó ami szó, nehéz felnőni a nagyokhoz, de én magam úgy érzem, Gabi jó úton jár. Máris élvezettel olvasom, ízlelgetem szülővárosáról, Gyöngyösről posztolt sorait:
"Tollakat, hűtőmágneseket, röplapokat osztogatunk az embereknek, beszélgetünk a langyos napsütésben a Fő téren. Amikor diák voltam, szerettünk itt üldögélni. Nézni a nyüzsgést, a lányokat, beszélgetni a fák árnyékában. "
Erről van szó. Ezt nevezem én
Blognak. Ahogy a langyos téren osztogatott tollak, hűtőmágnesek és röplapok felidézik a gyermekkori emlékeket! Olyan ez, mint Proustnál a Madeleine-sütemény. A stílus? Hibátlan. Tárgyilagos, mégsem túl szikár, inkább szentimentális - egyszerűen telitalálat. És arra is rámutat, hogy a politikusnak is vannak érzései. Kedves bloggertársak, van mit tanulnunk Fodor Gábortól. Látod, Gábor, te is tudsz "érdekes, elgondolkodtató, jó ízléssel elkészített feljegyzéseket" készíteni, csak akarni kell! Isten hozott!
A bejegyzéshez kapcsolódó címkék: érdekes, elgondolkodtató, ízléses, hűtőmágnes
Kommentek (0)
Fodor Gabi még mindig nem blogol
Nem tudom, mi lehet a Gabival, biztos sok a munka az SZDSZ háza táján, de hiánya egyre fájóbban érint. Gabi, ha ezt hallod, olvasod, vagy más úton netán eljut hozzád az üzenet, arra kérlek, csatlakozz hozzánk, és blogolj te is! Csak nagyon vigyázz a névtelenül gyalázkodó internetes férgekre.
A bejegyzéshez kapcsolódó címkék: Fodor, Gabi, háztáj
Kommentek (0)
Férgek és blogok
Ma sokat haladtam előre. Elsősorban technikai értelemben véve. Megtudtam, hogyan kell képet a blogomba illeszteni, és megtudtam, mi az a tag. Na nem az, amire mi, politikusok elsőre gondolnánk! A tag azt jelenti, címke, és olyan fontos szó, kifejezés, ami jellemző a blogomra, vagy egy-egy bejegyzésemre. Első tagom már meg is van: az, hogy FÉREG.
Ugyanis kiderült, hogy az olvasók megjegyzéseket (a szakzsargon ezeket csak "kommentek"-nek nevezi, ej, beh fránya szó, nem lehetne helyette valami jobbat kitalálni?) fűzhetnek írásaimhoz. Sajnos a hozzám beérkezett kommentek nagyon gorombák voltak, úgyhogy kénytelen-kelletlen beszüntettem ezt a lehetőséget. Innen üzenem a "kedves" (szándékos idézőjel!) beírogatóknak, hogy írogassanak a tetves büdös kurva édes anyjuknak ilyeneket! Névtelenül gyalázkodni, az megy, mi? Odaállni, szemtől szembe megmondani, AZT BEZZEG NEM MERTEK, MI? Füttyögők. Férgek. Húzzatok a blogomról elfele! No komment.
A bejegyzéshez kapcsolódó címkék: fütty, féreg, komment
Kommentek (0)
Gyorsjelentés
Most nincs időm hosszan írni, sok a munka a pártban, egymást érik a megbeszélések, amelyeket mi, politikusok - hogy egy érdekes adalékkal szolgáljak - egymás között csak "fejtágítónak" hívunk. Én azt mondom, ezt csak így lehet! És még a bloggal. Kár, hogy a Fodor Gabi még mindig nem szánta rá magát (talán a kihívás rettent el, Gábor?- kérdem innen), de talán ő is azt gondolja, amit a blogolást fontolgató Simon Gabi annó úgy fogalmazott meg blogján: "De az azért ciki, ha csak havonta jut idő egy-két sorra. Ezért is hezitáltam. " Érdemes Gabiról példát venni, Gábor! Látod, nem ördöngösség ez! Gyere, várunk itt a blogoszférában! Nem "ciki"!
2006. február 3.Welcome to Blogland, Micky Csapody!
"Ez is kész, engem is rábeszéltek, én is hagytam magam" - írja Csapody Miklós kollégám (mondhatom, hogy barátom?) élete első
blogbejegyzésében. Én csak annyit mondok: Szervusz, Miklós! Welcome to Blogland!
Azt írod: "Nem volt nehéz rászánni magam a dologra, hiszen naponta írok valamit - de aztán mélyen magamba néztem, hogy vajon mit írhatnék most, ahogy kell: "blog-szerűen", ebben az országos őrületben? "
Azt üzenem, Miklós, hogy bátorság! Az országos őrületben is biztos akad majd nap mint nap olyan érdekes, fontos vagy akár csak tanulságos esemény, amelyet megörökíthetsz blogodon! Blogodban! Látod, én már be is linkeltelek. Javaslom, készíts te is rám mutatkozó internetes vonatkozást oldaladon, és akkor már csak a Fodor Gabira várunk, hogy ő is elkezdjen blogolni. Csak közösen vihetjük valamire!
Rianás!
Eddig meglehetősen magányos voltam politikai perszonálblogommal, mintha légüres térben róttam volna soraimat, de most megtörni látszik a jég. Három kollégám, Simon Gabi az MSZP-ből, Csapody Miki (MDF) és Fodor Gabi (SZDSZ) is bejelentette, hogy blogírásba fog. Csakúgy, mint nekem, Simon Gabi barátomnak sem indult könnyen a dolog, neki is voltak kétségei, de szerencsére erős a baráti-családi háttér. Be is idézem, mit ír erről:
"Most András barátom beszélt rá. Közös önképzőköri múltunkra hivatkozva, meg egy igazi infopolitikusnak egyébként is illik. Mondta nekem szemrehányóan. Az első betű leütése előtt felhívtam Annát, a feleségemet. Csináld, ha van hozzá energiád, időd bátorított. "
Meg kell mondjam, nagyon tetszik nekem Gábor
hozzáállása, és főleg az Annától kapott támogatás. Úgy érzem, ebből valami jó is kisülhet. Az idő adja meg a választ.
Kezdeti nehézségek
Kedves netpolgártársak, kedves internetező közönség!
Elkezdtem blogolni. Mindenki azt mondja, hogy ezzel lehet most megnyerni a választást. Ami hajdanán a reklámtoll volt, a hűtőmágnes meg a röplap, az lesz 2006-ban a blog, mondják barátaim, kollégáim. "Blog". Hm. Ízlelgetem a szót. Nem lehetne erre valami jobbat kitalálni? Világhálós napló? Netán "vapló"? Nem is tudom. Annyi bizton állítható, hogy nehéz feladat ez, mondhatnám kemény dió, különösen most, hogy kezdődik a kampány, s az embernek oly sok dolga akad szerte az országban! De kell, hogy jusson idő az írásra is! Amúgy is szoktam írogatni, rendszeresen feljegyzem, ami történik velem, nem okoz nehézséget, de félek, hogy a sok komoly feladat mellett erre kevés idő jut majd. Nem baj, ismerőseim azt mondják: vágjak bele! Csak így nyerhetünk!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
