Turultolerancia

Leöntötték a turulot vörös festékkel. A turult nyilván a komenisták mocskolták be, de azért én el tudok képzelni bármilyen más magyarázatot. Leönthették azok, akiknek szúrja a szemét a madár, meg azok is, akiknek az előbbiek szúrják a szemét, hogy lehessen őket vádolni, sőt leönthették megintcsak a turulgyilkosok, hogy aztán önmerénylettel vádolják a lovastengerészeti frakciót. Vagy az is lehet, hogy egy teljesen független civil szervezet öntötte le a szobrot. A Magyar Vámpír. Sőt előfordulhat, hogy senki nem nyúlt a turulhoz, hanem az a csodamadár vért könnyezik, illetve vért pisál, mint egyes Szűzanyák.

Már megint erről a keselyűről van szó, és bizony még lesz eleget, úgynevezett kampánytéma a turul, amelyet ugye a főváros demszkyánus tagozata szerint le kéne bontani. Na és erről pár szót, ni.

Akkora szerencsém van, hogy időnként elhaladhatok a turul aurájában, sőt nézegetni is van időm, mivel a turul egy kereszteződést felügyel, ahol meg kell állni olykor. Az nem vitás, hogy áldozat-emlékműnek ölég vérbő ötlet, pont olyan, mintha egy Tigris tankot állítanánk fel holokauszt-emlékműként. De az se vitás, hogy a Tigris tank a maga nemében szép. Van olyan szép, mint egy Volvo. És a turul is szép abban az értelemben, hogy egy jó csomó embernek szemlátomást bejön. A turul meg van koszorúzva mindig, idős bácsikák álldogálnak a tövében, gyertyát gyújtanak, és szemlátomást élvezik, hogy ott álldogálhatnak, emlékezhetnek a fiatalságukra, a frontra, a megfagyott bajtársakra, arra, hogy egy szál csákánnyal várták a szovjetet, meg a seggfejekre, akik ezt megszervezték nekik, továbbá Karády Katalinra. Csak ők tudják, mi mindenre; meg az unokájuk, akinek a fejét tömik mindezzel. Aztán hazamennek békében tévézni, és beveszik a gyógyszert.

És engem mindez a legkevésbé sem zavar. Még senki nem kergetett oda a turulhoz koszorúzni vagy élőképet alkotni. Van a kerületben hatszáz ilyen bácsi, akiknek ez fontos. Hadd örüljenek. Másoknak a buziklub fontos: ők is hadd örüljenek, amíg egyik sem kötelező. Ki kell férnie a toleranciánkból, hogy kibírjuk a mások turulját.