Libertárius rulett

Techno-terrorista, a következő Unabomber, vagy a polgári engedetlenség fogalmát újraértelmező anarchista gondolkodó? Halálnap-tippelő játék és anonim internetes fund-raising kombinációjával kívánja megtisztítani a közéletet a börtönviselt kriptográfus, aki elvből nem fizet adót.

A phoenixi szövetségi börtöntáborból múlt héten szabadult James Dalton Bell szerint a legtöbb államhivatalnok korrupt, és ez az adóellenőrökre különösen igaz. A 41 éves, a bostoni MIT-n végzett vegyészmérnök 1997-es letartóztatásáig egy félvezetőgyárban dolgozott, és a cypherpunk mozgalom keményvonalas, az FBI érdeklődését is kiváltó szárnyához tartozik. A cypherpunkok anarcho-kapitalista (vagyis libertárius) kriptográfusok, akik állami és kereskedelmi titkosító-technológiák feltörésével, valamint a biztonságosnak ítélt technológiák terjesztésével harcolnak az állami információkontroll ellen. Akcióik gyakran a legalitás határán mozognak - gondoljunk csak a PGP e-mail titkosító programra, amelynek internetes közzétételét a fegyverexport-korlátozásokról szóló törvénybe ütközőnek ítélték az USA hatóságai. Legfontosabb orgánumuk a cypherpunk levelezési lista, ahol a kódtörés technikái mellett gyakran vizionálnak az állam szerepének drasztikus megnyirbálásáról is, amelyben kulcsszerepet játszhatnak a különféle kriptoszisztémák.

Jim Bell ötlete, az "Assasination Politics" (AP) címmel később hosszadalmas esszévé terebélyesedett, internetszerte hozzáférhető gondolatkísérlet is egy listás agymenés után fogant. A kiindulási alap az, hogy számos gonosztevő büntetlenül tevékenykedhet a társadalomban, mert hivatala, pozíciója miatt mentességet élvez a felelősségrevonás alól. A képviseleti demokráciák intézményrendszere nem teszi lehetővé, hogy a közakarat érvényesüljön az ilyen ügyekben, az internet és a titkosítótechnológiák ügyes kombinációja viszont igen: létre kell hozni egy civil szervezetet, amely "névtelen feljelentések" alapján listákat állít össze ezekről a személyekről. Ezek a listák a neten is hozzáférhetők, és bárki hozzájárulhat a büntetéshez úgy, hogy célszemélyenként néhány dollárnyi digicash (anonim digitális készpénz) átutalásával szavaz. A nevek mellett felgyülemlett summa tíz százalékának átutalása ellenében tippelni lehet az illető halálának pontos dátumára, a helyes tippelő pedig a tragikus esemény bekövetkezte után megkapja a teljes összeget szintén digicashben úgy, hogy a weboldalt üzemeltető szervezet sem a feljelentők, sem a szavazók, sem a tippelők semmiféle adatával nem rendelkezik.

Az esszé végkövetkeztetése szerint az anonim digitális készpénz ilyen irányú felhasználása rövid úton véget vetne az állam berkeiben burjánzó korrupciónak. A digicash-tranzakciók a másodperc töredéke alatt lebonyolíthatók, így a közfelháborodást keltő botrányba keveredő hivatalnokok valószínűleg már meg sem érnék a kétes ügyleteikről beszámoló tévéhíradó végét: a nép kattint, a bérgyilkos tüzel. A politikusi szakma népszerűségét annyira lecsökkentené a népítélet rizikója, hogy jelöltek híján hamarosan nem is kellene választásokat tartani, így az állam magától leépülne a szerző által kívánatosnak tartott helyi önkormányzati szintre. Hadseregre végképp nem lenne szükség, hiszen a támadólag fellépő országok vezetőinek fejére mesés vérdíjak gyűlnének össze pillanatok alatt, ez pedig hatékonyabb elrettentő erő, mint bármilyen atomarzenál.

Az amerikai nemzetbiztonsági hivatal, az NSA terrorista-szakértője szerint Bell személy szerint paranoid, de ártalmatlan eset, az AP-szisztéma viszont valóban működőképes, és jogilag nehezen támadható. A leginkább fenyegetett IRS (a szövetségi adóhivatal) legjobb ügyvédei sem találtak fogást rajta, és vé-gül sima adócsalásért ültették le emberünket, aki a bíróság előtt is hangoztatta hogy saját kezűleg nem kíván végezni senkivel - bár ezen a ponton ellentmondásba keveredett a házkutatás során előkerült robbanószer-alapanyagok és félautomata fegyverek széles választékával. Két évvel később egy másik radikális cypherpunkot is elítéltek: Carl Johnson szoftverbe kódolta Bell ötletét, weboldalán egy AP-robot elnevezésű intelligens ágens gyűjtötte az eCash-felajánlásokat. Ráadásul halálos fenyegetést tartalmazó névtelen e-mailekkel bombázta a Bell-ügyben érintett nyomozókat és bírókat, és mintegy mellékszálként Bill Gates Microsoft-főnököt. A PGP szolgáltatott bizonyítékot ellene: a névtelen levelek olyan digitális aláírással voltak ellátva, amelyekhez kulcsot találtak Johnson számítógépén az FBI kriptográfusai.

Szabadulása után Jim Bell a Wirednek nyilatkozott: esze ágában sincs felhagyni tervével, csupán apróbb módosításokat eszközölt rajta a hűvösön. Alapítvány helyett a halállistákat egy dot.com vállalat kezeli majd, amelyet rövidesen a tőzsdére is bevezet. Keresne rajta pár dollárt adómentesen, ugyanolyan e-biznisz lesz ez is, mint az Amazon. Meggyőződése hogy a társadalom vevőnek bizonyul a civil kontroll kiterjesztésére, az államtisztviselőknek pedig csak anynyit üzent, sürgősen mondjanak fel és keressenek munkát a versenyszférában, különben megérdemlik a sorsukat.