Nader for prezident!
"Miért akarok az Egyesült Államok elnöke lenni? Nagyon egyszerű. Mert ennek az országnak szüksége van egy erős, progresszív mozgalomra, amely szembeszáll azzal a hatalommal és vagyonnal, amely olyan óriásvállalatok kezében öszpontosul, melyek uralkodnak a kormányunk, a munkahelyeink, a környezetünk és életünk számos más területe felett." - Ralph Nader
1963. nyarán egy 29 éves, noname jogász egy connecticuti porfészekben bejáratott ügyvédi praxisát feladva autóstoppal Washington D.C.-be utazik, hogy a professzionális állampolgárság rögös útjára lépjen. Két év múlva megjelenő könyve, az Unsafe at Any Speed: The Designed-in Dangers of the American Automobile (Sehánnyal sem biztonságos: az amerikai autó beépített veszélyforrásai) nyomán a General Motors kénytelen bevonni egy különösen elcseszett, balesetveszélyes típust (Corvair), és mintegy mellékesen megszületik a modern fogyasztóvédő mozgalom.
Ralph Nader 1934-ben, Connecticutban született libanoni származású, középosztálybeli család gyermekeként, magna cum laude doktorált a Harvard jogi karán, és első generációs amerikaiként mindig is izgatták a polgárjogok. Már a Harvardon berágott amiatt, hogy szinte kizárólag gazdasági jogot tanítottak neki, és professzorai körberöhögték fogyasztóvédelmi elképzeléseit. Néhány éves ügyvédi praxis és szabadúszó újságírás után elhatározta, hogy a körmére néz a politikusokat korrumpáló, az állampolgárok érdekeit semmibevevő nagyvállalatoknak.
Ehhez még az Egyesült Államokban is jó adag fanatizmus szükségeltetik, amiben "Citizen Nader" nem szenved hiányt: bár az évek során csak a könyvei után járó jogdíjakból is dollármilliomossá lépett elő, nem adta fel spártai életmódját és radikális elveit. Az autóipar után szinte minden pénzes lobbinak nekiment, jogvédő szervezetek tucatjai alapította és felügyeli, követői segítségével olyan mozgalmat alapított, amelynek jelentős politikai befolyása van és kézzelfogható eredményeket ért el az élet számos területén. Követői Thomas Jeffersonhoz és az Alapító Atyákhoz hasonlítják, családja, gyereke nincs, állítólag napi 16 órát dolgozik.
Az Unsafe at any Speed megjelenése után a GM megpróbálta kompromittálni, egy kurvás-zsarolós ügybe keverni Nadert, ezzel azonban csak azt érte el, hogy a könyv a bestseller-listák élére, szerzője a nyilvánosság kereszttüzébe, a probléma pedig a kongresszus elé került. 1966-ban megszületett az új közlekedésbiztonsági törvény, Nader pedig az autógyártól perben nyert csaknem félmillió dolláros kártérítését arra használta fel, hogy megalapítsa első jogvédő szervezetét (Center for Study of Responsive Law), ahol fiatal jogászok és aktivisták hadserege dolgozott hasonló visszaélések felderítésén.
Tényfeltáró magánhadserege, a sajtó által csak "naderitákként", vagy "Nader-kommandóként" emlegetett aktivisták 1969-ben az amerikai fogyasztóvédő és versenyhivatal, az akkor tehetetlen és bürokratikus FTC (Federal Trade Commission) működésébe ásták be magukat, felgöngyölítették korrupciógyanús ügyeit - a jelentés nyilvánosságra kerülését követő botrány a hivatal teljes átszervezéséhez és aktivizálódásához vezetett. Ezután többek között a bankok, a biztosítók, az ingatlanspekulánsok, a húsgyárak és az autópályák következtek - 1998-ban, fél évvel az antitrösztper kezdete előtt Naderék éppen a Microsoft monopolisztikus törekvéseiről adtak ki jelentést, és szerveztek konferenciát, idén tavasszal pedig az azóta szintén trösztperbe fogott MasterCard hitelkártyaóriás perelte be Nadert rágalmazásért.
|
Elnöki ambíciói nincsenek: ő is tudja, hogy a kétpárti felállásban esélytelen, a kampány viszont jó alkalmat ad arra, hogy nyilvánosan kritizálja a rendszert és az esélyeseket. A demokraták egy része azzal vádolja, hogy szereplésével a konzervatív republikánusok malmára hajtja a vizet, hiszen szavazótábora (országosan 3-4 százalék, bizonyos államokban és a fiatalok között azonban a 15 százalékot is eléri) amúgy többségében a demokratákra szavazna, és ez sorsdöntő lehet az éles versenyben: Al Gore és George W. Bush a közvélemény-kutatások adatai szerint fej-fej mellett halad.
Ralph Nader a Village Voice cimlapján |