Judit
2 °C
7 °C

Viva Zapata!

2000.05.02. 22:17
1993. szilveszter éjszakáján ma is tartó fegyveres felkelés robbant ki Mexikó egyik legszegényebb tartományában, Chiapasban a kisemmizett indián őslakosok jogaiért. A "földet és szabadságot" követelő zapatista gerillavezér, subcommandante Marcos az internet nyilvánosságát használja pajzsul és fegyverül a mexikói hadsereg és a kormányhű paramilitáris egységek a tartomány civil lakosságát sem kímélő rémtetteivel szemben.

Emiliano Zapata
"Jobb meghalni szabadon, mint térden csúszva élni." - vallotta a felkelés névadója, a legendás parasztvezér Emiliano Zapata (1879-1919), a mesztic Dózsa György. Össze is jött neki: miután lemészárolt számos fehér nagybirtokost és újraosztotta a földeket az indiánok lakta déli területeken, majd más gerillave-zérekkel együtt hatalomra segített és elzavart vagy fél tucat diktátort Mexico Cityben, golyóval a fejében végezte egy csapdának bizonyult titkos politikai találkozón. Mítosza azóta is terebélyesedik a mai napig szolgasorban tengődő őslakosok között, akik soha nem hitték el igazán hogy Zapata halott - kései utódja, a Zorro-maszk helyett sísapkában nyomuló Marcos is ezért választotta a subcommandante, azaz alparancsnok titulust.

Subcommandante Marcos
"Zapata addig él, amíg az emberek hisznek a földhöz, a kultúrájukhoz és az önkormányzathoz való jogukban." - írta az alparancsnok számtalan esszéje egyikében, amelyeket a guatemalai határvidéken fekvő lacandói dzsungelből műholdas internet-kapcsolaton keresztül juttat el a zapatista mozgalommal szimpatizáló weboldalakat üzemeltető polgárjogi aktivisták egyre szélesebb körén át a világ közvéleményéhez. A többszörös túlerőben lévő mexikói hadsereget és az általuk pénzelt paramilitáris egységeket nem kis részben az tartja vissza a zapatisták által ellenőrzött "autonóm terület" határain, hogy hiába a kommunikációs blokád, a világsajtó naprakész tájékoztatásban részesül a jogtiprás mindennapjairól: 1997 december 22.-én például Acteal falu 45 indián lakosát mészárolták le a "Paz y Justicia" (Béke és Igazság) nevű, paradox módon jórészt szintén a nyomorgó indián lakosság köréből verbuválódó kormányhű paramilitáris szervezet fegyveresei.

Mexikó és Chiapas
A népesség megoszlása
városi falusi
Mexikó 71% 29%
Chiapas 40% 60%
Írástudók aránya
Mexikó 87%
Chiapas 69%
Vízvezetékkel ellátott háztartások aránya
Mexikó 79%
Chiapas 58%
Árammal ellátott háztartások aránya
Mexikó 88%
Chiapas 67%
"Semmit sem veszthetünk, nincs tető a fejünk felett, nincs földünk, munkánk, élelmünk, orvosi ellátásunk és oktatási rendszerünk. Nincs jogunk a demokratikus önrendelkezéshez, az idegen érdekektől való függetlenséghez és a jogaink védelméhez. De ami elég, az elég: a nemzet valódi alapítóinak leszármazottai vagyunk, és keresztes hadjáratot hirdetünk, mert ez az egyetlen lehetőségünk az éhhalál elkerülésére." - áll a Zapatista Népi Felszabadítási Hadsereg (EZLN) 1993-as hadüzenetében. Az EZLN elsősorban az 500 éve leigázott és azóta is másodrangú állampolgárként kezelt maja népcsoportok között népszerű, akiket lakóhelyük elhagyására, folyamatos bujdosásra kényszerít a hat éve tartó állóháború. A gerillaszervezet fegyveresei között bizonyos források szerint többségben vannak a nők, akiknek az embereit megölték vagy bebörtönözték a harcok során.

Zapatista felkelők
A zapatisták minden infoháborús teóriában említésre kerülő internetes szereplése az egyik legsikeresebb példája annak, milyen hatékony fegyver az új média az alulról szerveződő mozgalmak kezében: az amúgy városi fiú, bölcsész végzettségű Marcos tényekkel és statisztikákkal bőven alátámasztott neoliberalizmuskritikája világszerte vitát provokált, és jelentős kártya a globalizáció kockázatai és mellékhatásai miatt aggódók kezében. Az antikapitalista szervezetek 1996. július végén konferenciát is tartottak Chiapasban: 5 kontinens 42 országából több mint 3000 polgárjogi aktivista érkezett hogy kinyilvánítsák szolidaritásukat, és a szegény latin-amerikai országokat kizsákmányoló észak-amerikai szabadkereskedelmi egyezményt (NAFTA) fikázzák. Közülük sokan ott voltak a tavalyi WTO-konferencia elleni tüntetésből a rendőrterror következtében utcai harccá fajult Seattle-i csatában is.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?