Egy aljas manipulációról

Van itt egy ügy, jobban mondva álügy, az SS-kabátos operatőr ügye (szegény operatőrből saját tévéje csinált SS-kabátost, senki másnak nem jutott eszébe ilyesmi; tőle, mármint az operatőr kollégától, saját szerkesztősége helyett is elnézést kérünk), amivel az istennek sem akartunk foglalkozni, mert a föltételezés is olyan nevetséges, annyira beteg észjárásra vall, hogy ilyennel szemben érvelni nyilván nem érdemes. Aki el akarja hinni, aki erre van beállítva, az elhiszi, neki hiába mutogatnánk mindenféle EXIF-fájlokat. Aki feltételezi rólunk, hogy egy kolléga ruhájára ráretusálunk egy SS-t (ráadásul nem is rendes SS-t, hanem egy ilyen kerek S-es bénaságot), vagy leretusáljuk előle a PRE-t, azt nyilván nem fogjuk tudni meggyőzni. Az hazugnak akar látni minket.

De talán néhányan belátják, hogy az ellenünk költött hazugság ezúttal feltűnően ostobára sikeredett. Sehogyan sem bírt összeállni a kép. Mi volt az indítékunk? Miért lett volna érdekünk egy operatőrrel kitolni? Azért, mert Hír tévés? (Senki sem tudta, hogy Hír tévés, nem írtuk a cikkben sem, képaláírásban sem, csak maga a Hír televízió kürtölte világgá.) Miért egy két milliméteres, kerek betűs SS-t manipuláltunk akkor, miért nem nagyítottuk ki a képet úgy, ahogy a Hír tévé a saját szájtján kinagyította? (Mert mi ilyen ravasz komcsik vagyunk, akik tudják, hogy kis s-ekkel kell manipulálni a magyart.)

Soha eszünkbe nem jutott, hogy a magában is kellőképpen érdekes/felháborító/idióta/izgalmas/kellemes valósághoz hozzáköltsünk bármit is. Jó az úgy, ahogy van. Nem lehet elég rossz emlékű szimbólumot, feliratot, jelszót találni megfelelő tüntetésen? Dehogynem. Elég jó volt az idei termés.

Ha meg költünk valamit, akkor úgy költünk, hogy üssön, kellőképpen groteszk, erős és vicces legyen. Aki ismeri az Indexet, tudja, hogy ha mi fasisztázni akarunk, akkor nem béna S betűket rajzolunk operatőrkabátokra, nem takargatunk ki milliméteres feliratokat, hanem Hitler-bajuszt és horogkeresztes karszalagot rajzolunk Deutsch Tamásra (vagy Szekeres Imrére, ízlés szerint).

Nem először éri szerkesztőségünket hasonló támadás, eddig sosem válaszoltunk, nem kezdtünk perelgetni (nagyjából azt gondoljuk, hogy az újságok és a politikusok ne perelgessék egymást, hanem intézzék az ügyet saját eszközeikkel), és úgy tűnik, ebből azt gondolták azok, akik valamiért szeretnének kicseszni velünk, hogy szabad a vásár, minden következmény nélkül állíthatják a legképtelenebb hazugságokat.

Utoljára akkor éltünk egy viszonglosszával, amikor Kovács László (volt MSZP-elnök, ugye emlékeznek?) a képünkbe vágta, hogy hazudtunk a szocialista aktivistáknak tartott EP-választási tréningről. Gyorsan kiderült, hogy ki hazudott, Kovács politikusi karrierje is szépen ível azóta lefelé. Persze, nem emiatt, de azért jó látni.

A felbuzgó Index-ellenkampány okairól csak találgatni tudunk. Amióta a Magyar Nemzet rejtélyes (és fiktív; ennyit a manipulációról) publicistája egy zavaros dolgozatban belekeverte az Indexet valamilyen fideszes hatalmi harcokba, azt sugallva, mintha egy Schmidt Mária vezette puccsistacsoport az Indexet is fel akarná használni valamihez, vagy legalábbis befolyása volna az Indexre, nos, azóta többé kevésbé rendszeresen kóstolgatnak bennünket. (Akkor annyit reagáltam, hogy egy hétig Schmidt Máriaként jelentkeztem be a mobilomban.)

Valami oknál fogva mindig ugyanaz a két szerkesztőség leplezi le az Index szennyes üzelmeit, és mindig csak ez a kettő, pedig nem nagyon Index-barát orgánumot bőven találni még a hazai piacon. Kezdjük gyanítani, hogy lehetnek rejtett összefüggések.

Nemrég, ugye, abból készített erős kis anyagot a fent emlegetett tévé (és a vele szimbiózisban szerkesztett újság, bár meg kell hagyni, hogy a lap eljárása ekkor még teljesen korrekt volt, érezhetően kelletlenül hozta a kötelező gyakorlatot; kellemesen el is beszélgettem Pilhál Tamással, és megállapodtunk, Szilvásy mennyire hülye), hogy leitattuk azt a vicces részeg embert, aki rendőröket akart átlőni a számszeríjával március tizenötödike előtt, és szerepelt az Index komolyan nehezen vehető videófelvételén. Szilvásy miniszternek mégis sikerült komolyan vennie, mert neki szüksége volt rá terrorveszélyileg, és később aztán már komolyan vette a fent említett tévé is (már mint szándékos balos provokációt, persze, csókolom a csavaros eszüket), így kapaszkodik egymásba a jobbos és a balos bornírtság. Szegény embert őrizetbe vették, és odanyilatkozta (mit is mondhatott volna, amikor nyilván ezer év börtönnel fenyegették, meg terroristázták), hogy mi leitattuk. A fent említett vezető hírben hozta, először még úgy, hogy az illető állítja, később pedig már egyszerűen tényként. Nem pereltünk, nem kértünk helyreigazítást, ilyen piti kellemetlenkedéssel nem törődünk. Aki látta a videót, pontosan tudta, mennyire lehet komolyan venni az egészet.

Hanem aztán innentől már szinte minden Index-említéskor elővették az esetet, hozzánk ragasztották, állandó jelzőként. A leitatós Index. (Szegény ember annyira részeg volt, hogy az Isten se tudta volna már jobban leitatni. Egy pohár sört még megivott a munkatársunk számlájára is, de az már nem osztott, nem szorzott. De kinek jutna eszébe leitatni bárkit is, hogy hülyeségeket mondjon vagy csináljon? Minek? Nincs elég érdekes és szórakoztató figura amúgy is? Az Index itatta le hónapokon keresztül az egész Kossuth teret, mi?)

Mindegy, tehát úgy tűnik, hogy itten ránk akarnak szállni, úgyhogy most szakítva eddigi gyakorlatunkkal, válaszolnánk.

SS-ügyben kábé a következők történtek.

Május 9-én este az MSZP Élőlánc fantázianevű, antifasiszta-szerű megmozdulásáról tudósított az Index. A rendezvényen megjelentek ellentüntetők is. Az eseményről a szöveg mellé fotósorozat is készült, tizenkilenc képből álló galéria. Ennek tizenötödik képén ellentüntetők gyűrűjében áll egy kamerás ember, akinek a dzsekijén, átlagos képernyőfelbontás mellett kábé két milliméteres nagyságban látható betűkkel SS felirat olvasható. A két betű az égvilágon senkinek sem tűnt föl, annak ellenére, hogy az alulexponált fotón az egyetlen teljesen fehér szín épp a betűk színe volt, így szinte kivilágít a képből, de a két S betű egyrészt nem is hasonlít az náci pártmilícia (Schutzstaffel) szögletes, rúnaírásos logójára, másrészt nagyon kicsi a képet uraló alakokhoz vagy a fölöttük lobogó zászlóhoz képest.

A képet Barakonyi Szabolcs fotóriporter küldte be a szerkesztőségbe este kilenc után. Szabolcs nemhogy képeinek manipulálását, de még megvágását sem engedi, ezúttal is csak lekicsinyítette az eredeti 4 megabájtos méretről, világosított rajta, és beküldte.

Mondom, a kép nem tűnt föl senkinek másnap reggelig.

Május 10-én délelőtt a Magyar Nemzet főszerkesztő-helyettese telefonált az Index főszerkesztő-helyettesének, és azt mondta, hogy szerinte és fotósaik szerint hozzányúltunk a képhez. Az Index főszerkesztő-helyettese ezt határozottan visszautasította, majd később hozzátette, hogy ha a Hír tévés kolléga (akit valamiért éppen a Nemzet képviselt) úgy érzi, hogy számára kínos ez a fotó (bár sem képaláírásban, sem a szövegben nem jeleztük, hogy a Hír tv operatőréről van szó), akkor módosítjuk a képaláírást, és feltüntetjük, hogy a kabáton látható S betűk a dzseki PRESS feliratának részei (ez a képaláírás olvasható azóta is). A Magyar Nemzet főszerkesztő-helyettese nyugtázta a dolgot.

A Hír televízió riportere délután kereste szerkesztőségünket a teljesen abszurd váddal, és munkatársaink először ugyan elzárkóztak a nyilatkozattól, érezvén a szerkesztői szándékot, később mégis mondott néhány mondatot a főszerkesztő-helyettes, a nyilatkozat közben a képet nem látta, így tévesen azt mondta, hogy az operatőr karja takarja a felirat első részét, néhány perc múlva, amikor megnézte a képet, látta, hogy nem a kar, hanem a ruha ráncolata miatt nem látszik a PRE. Ezért amikor később fölhívta a riporter, közölte, hogy ennyiben szeretné kiegészíteni a nyilatkozatát. A riporter megnyugtatta, hogy ennek nincs semmi jelentősége. A nyilatkozat természetesen módosítás nélkül, a téves állítással ment adásba (egyébként azokkal a felvételekkel, amelyek közlését a jogtulajdonos fotós - megint csak érezvén a riporteri szándékot - határozottan megtiltotta). A Hír televízió esti beszélgetős műsorában az egyik állandó vendég, a Magyar Nemzet rovatvezetője aztán már a nem módosított nyilatkozatra hivatkozva állította, hogy hazudik az Index szerkesztője (tudniillik, hogy főszerkesztő-helyettesünk azt állította, az operatőr karja takar, pedig nem is). Most ki manipulált és mivel?

A Hír televízió természetesen mindannyiszor a kérdéses részletet alaposan kinagyítva mutatta be a képet, azt az érzetet keltve, hogy eredeti felvételen bolhányi betűk tényleg a kompozíció középpontjában volnának.

A tévé meg sem próbálta megvizsgálni az eredeti képet, hogy bizonyítsa állítását (ilyen esetekben a bizonyítási teher mindig azon van, aki állít, ugye, már amikor bíróságra kerül az ügy).

Szigeti Tamás, a Fotóriporterek Társaságának elnöke így vélekedik erről: "Nem értem, hogy a Hír tv, vagy bárki más hogyan állíthatja egyértelmű bizonyossággal, hogy ez a kép manipulált. Egy ilyen, 72 dpi felbontású, interneten publikált képről senki nem tudhatja, hogy milyen eszközökkel módosították, vagy hogy módosították-e egyáltalán."

Szigeti szerint szinte mindent meg lehet csinálni egy képpel, de csak egy szakértő, az eredeti fájl alapos vizsgálata után állapíthatja meg, hogy a képen milyen módosításokat hajtottak végre digitálisan.

"Aki szerint ez egy ócska, mindenki számára könnyen észrevehetően manipulált kép, az egyszerűen nem mond igazat. Csak azért mert, felnagyítanak egy képet, és ott furcsa színátmeneteket látnak, még nem mondhatja senki, hogy valaki retusálta a képet" - mondta a Fotóriporterek Társaságának elnöke, akit megkerestünk, hogy mondjon szakmai véleményt az ügyről.

Mindenesetre itt mindenki letöltheti az eredeti felvételt (4Mb), és eldönheti, mi és hogyan manipuláltatott. Akik értenek hozzá egy kicsit, kibogarászhatják belőle a módosítás dátumát, minden egyebet.

Aki meg akarja csodálni az állítólag manipulált részletet, annak itt ez a képkivágás, némileg világosítva (manipulálva!) a kabát sötétje, hogy az a bizonyos redő jobban láthatóvá váljék.

De menjünk tovább.

A Magyar Nemzet május 11-i számának harmadik oldalán az abszolút objektív Manipulált az Index? címmel közölt félflekkes cikket az esetről, apró csúsztatásokkal igazítva el az olvasóit. Van egy kedves állítás, miszerint "a hírportál főszerkesztő-helyettese elismerte, hogy munkatársuk a tömegben fasiszta jelképeket is szeretett volna fotózni". Nos, ez az állítás a Hír televízió tudósításában hangzott el, egy gond van vele, hogy ilyen mondat nem hagyta el egyetlen indexes száját sem. Ezt egy elég bután manipulatív kérdés formájában próbálta főszerkesztő-helyettesünk szájába adni valahogy a tévé riportere, sikertelenül, ezért nem is nyilatkozat formájában volt a tévés tudósításban, hanem csak úgy, alámondott állításként.

Aztán: "Az Index utólagos felszólításra jelezte a képen (a kurzort kellett a fotóra vinni), hogy az operatőr kabátján a PRESS felirat volt" - írja a Nemzet, szemérmesen elhallgatva, hogy saját szerkesztőségi vezetője volt az utólagos fölszólító. "A kurzort kellett a fotóra vinni" fordulat mindenesetre rávilágít a kolléga felkészültségére és beható internetes ismereteire: a kurzort a képen hagyva ugyanis az úgynevezett ALT tag után írt szöveg jelenik meg, ami az indexes képgalériák esetében megegyezik a képaláírással, tehát a kép alatt is fölfedezhette volna a kolléga a szöveget, de erre nem futotta a tényfeltáró lendületből. (Én ugyan próbáltam neki elmagyarázni telefonba, de addigra már annyira földühített a nyilvánvaló bemocskolási szándék, hogy nem tudtam nagyon higgadtan bevezteni a html alapjaiba.)

Ja, és a legszebb, hogy azért azt is lássuk, milyen az igazi manipuláció, hogy működik a profi lejáratás (nem ám kis szar S betűkkel), a cikk végére odabiggyesztetett a következő szöveg: "A Hír TV oknyomozó műsora, a Célpont már korábban is foglalkozott a hírportállal, amikor kiderítette, hogy az Index újságírói leitatták azt az embert, aki miatt március 15. előtt Szilvásy György kancelláriaminiszter terrorveszélyt emlegetett." Kiderített ám a jó büdös fenéket. Az ürge vallott így a rendőrségen (hogy vallott volna?). Szilvássy meg már hetekkel azelőtt terrorveszélyezett. Később persze rákapaszkodott a mi vicces videónkra, és mi több cikkben is jeleztük, hogy ez mekkora baromság. Lenyilatkoztam a Hír televíziónak is, amely ekkor még teljesen korrekt tudósítást közölt, csak később fedezte föl az ügyben rejlő mocskolódási lehetőséget.

Szóval, rettenetes baromság ez így, kedves kollégák, úgyhogy hadd nyújtsak át egy manipulált felvételt, eredeti Hitler-bajusszal.