Orbán V. lehozta a csillagokat az égről

Az első ország- és egyébértékelők óta akkora várakozás előz meg minden miniszterelnöki beszédet, mint a ház. Ennek körülbelül és hozzávetőlegesen semmi értelme, sosem derül ki ezekből semmi, tán annyi sem, mint egy választási vagy kormányprogramból. Egy volt tartalmas, Gyurcsány F. őszödije, abban legalább káromkodtak, mint a kondás. Igaz, az is azért ütött, mert nem a nyilvánosságnak szánták.

Na most az kézenfekvő – hadd éljünk Rejtő Jenő kedvenc kifejezésével mi is, mint a nagyok –, hogy Orbán V.-nek ez ideig egyszer sem jutott eszébe, hogy konkrétumokkal varázsolja el hallgatóságát. A képes beszéd mestere ő, úgy emlékszünk, első hatalomban töltött ciklusát simán sikerült úgy lehoznia, hogy négy éven át szinte kizárólag nagy dolgokról beszélt nagy szavakkal. Pedig akkor még nem is köszöntött be az új világrend, az utópiáknak pláne nem fellegzett be végképp.

Orbán V. filozófus, hogy annak jó-e, vagy csapnivaló, nehéz megítélni. Világnézete mindenkinek van, úgyis aszerint áll hozzá a világhoz. Nincs is ezzel gond addig, amíg lelki-erkölcsi kérdések képezik feszegetés tárgyát. Hanem amikor társadalmi, szociális és főként gazdasági dilemmák kerülnek terítékre, akkor csak jólesne hallani valamit arról is, hogy kétszer kettő négy-e, vagy néha öt, esetleg hat, netán maximum, de tényleg maximum hét. Ezekben a vészterhes időkben feltétlenül.

Minden jel szerint ez az, amit Orbán V.-től hiába várunk. Nem nagy felismerés, hadd szögezzük le mégis: egyszer s mindenkorra le is mondhatunk erről. Gondoljuk csak végig, mit tudtunk meg ma.

Annyi minden történt az elmúlt száz napban, hogy számot vetni kicsit sem volt gyerekjáték, a miniszterelnöknek is kellett egy óra, mire a végére ért. Ugyanis a Fidesz-kormány pillanatok alatt lehozta a csillagokat az égről. Nekünk ezzel szemben sokkal kevesebb időre volt szükségünk, hogy összeírjuk az új elemeket. Ilyeneket nem találtunk. Retorikában csak-csak, ám konkrét tervek, elképzelések nem fordultak elő.

Nemcsak az ellenzék ismételgeti, elemzők is állítják: a Fidesz az önkormányzati választásokig úgysem mond semmit. Aztán előbb tarol mindenütt, utána Orbán V. kimutatja a foga fehérit, elharsogja a maga hazugság/igazság beszédét, majd egy lendülettel lefűnyír mindent.

Máshogy sejtjük. Attól tartunk, Orbán V. kihagyja Őszödöt. A beszéd képes marad, bármi történjék, ha cigánybűnözők potyognak az égből, akkor is. Sőt: néha olyan sejtéseink vannak, ennek a miniszterelnöknek nemcsak a szövege más, máshogyan is gondolkodik. Hogy nemcsak mondja, úgy is gondolja, 2008 ősze óta semmi sem úgy van a világban, ahogy azelőtt volt. Jó ez nekünk, vagy rábaszunk durván, a fene tudja. Kedd este hétkor annyi biztos, hogy a svájci frank rekordot döntött megint – de ennek tényszerűen nincs köze a száznap-értékeléshez.

Egy biztos: egyszerűen muszáj végre megtanulnunk különbséget tenni a verbális és a döntéshozó politika között. Pusztán azért, mert utóbbinak sokkal több köze van a valósághoz.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!