2009 ősz/tél: ájtatosság, puritanizmus

A sok politológus, tanácsadó és egyéb megkerülhetetlen tudós ugyan soha be nem ismerné, de a magyar politika is csak a külföldi közéleti divathullámok szerint csapódik ide és oda. Hitler? Próbáltuk majmolni. Marx? Próbáltuk majmolni. Tony Blair? Őt is próbáljuk majmolni. Nincs ebben semmi szégyellnivaló, még a legnagyobb magyar művészeknek is gondot okozott valami igazán eredeti létrehozása, ami nem csak kullog Párizs, Berlin és New York után, hát akkor majd pont ezek a rendkívül szerény képességű magyar politikusok és egyéb közéleti szereplők fognak valami soha nem látott nyulat elővarázsolni a cilinderükből.

Puritán-ájtatos idiotizmus

Ahogy a dolgok a világban ma állnak, készüljünk fel arra, hogy néhány éven belül Magyarországon is végigsöpör az a divathullám, amit talán a legprecízebben puritán-ájtatos idiotizmusnak lehet nevezni. Aki követi a világ közepén, az Amerikai Egyesült Államokban az utóbbi évtizedben történteket, az láthatja, hogy ebben a Magyarországról szinte teljesen érthetetlen országban nem is az Eisenhower elnők által megjövendölt, mindenen átgázoló military-industrial complex a legijesztőbb dolog, hanem a mögötte álló elmék. Arkansas lakosainak háromnegyede hittel hiszi, hogy a Biblia minden egyes szava igaz. Az összes amerikai közel nyolcvan százaléka szerint a szeplőtelen fogantatás pontosan úgy volt, ahogy azt az Újtestamentum meséli. Kétharmaduk szerint elfogadható lenne, ha a tengerentúli iskolákban Darwint és a teremtést párhuzamos tudományokként tanítanák, negyven százaléknyi amerikai szerint pedig bőven elég lenne csak az utóbbival terhelni a kölyköket.

Az, hogy az amerikaiak ájtatossága országuk globális kulturális befolyásán keresztül az egész világra kihat, evidens. Ha kedd délután két magyar hatodikos bemegy a Mammutba, nyugodtan vehetnek jegyet egy olyan mozifilmre, amelyben a főhős más embereket agyonlő, olyanra viszont nem, amelyikben a főhős alaposan megdugja a főhősnőt. A puritán-ájtatosok semmitől nem félnek úgy, mint a meztelen (női) testtől, és mindent megtesznek azért, hogy a világon senki se lásson olyat.

Arról, hogy az amerikaiak mennyire szeretik civilizációjuk vívmányait exportálni, elég megkérdezni bárkit Bagdadban. Nyugat-Európa nagy-nagy szerencséje, hogy az ő demokráciájuk meg úgy általában a világképük elég erős a tengerentúlról jövő legnagyobb marhaságok lepattintására. Kelet-Európában azonban nincs olyan szilárd alap, ami ellenállhatna az ájtatosoknak és a puritánoknak, így az amerikai mag Lengyelországtól Bulgáriáig termékeny földbe hullik.

A neandervölgyiek köztünk járnak

Április 11-én a lengyel parlament Európa egyik legjelentősebb ájtatos, puritán és futóbolond pártja, a Lengyel Családok Ligája által delegált oktatási miniszter javaslatára módosította az oktatási törvényt. Ennek értelmében a következő tanévtől kezdve 12 éves korig valamennyi iskolás köteles lesz egyenruhát viselni, az idősebb gimnazisták esetében pedig a törvény az iskolaigazgatókra (akik Krakkóban és Gdanskban is legalább olyan laza gyerekek, mint bárhol máshol a világon) bízza, hogy mivel takarják el a diákok bűnös testüket.

Roman Giertych oktatási miniszter azzal indokolta a módosítás szükségességét, hogy véget kell vetni a "tanintézetekben dívó divatbemutatónak", "mérsékelni kell a szülők kiadásait", ráadásul ez a "pozitív identifikáció kedvez az oktatásnak és növeli a tanulók önfegyelmező képességét is". Giertych érvei tulajdonképpen érdektelenek, hiszen a klasszikus ájtatos-puritán szentháromságot vonultatják fel teljes idióta pompájában. Egyrészt hogy a magukat jól érző fiatalokat nem nézi jó szemmel a Jóisten, ezért be kell őket tiltani. Másrészt az önbecsapás, hogy majd ha hoznak valami hülye törvényt, azt az állampolgárok tiszteletben is tartják, és ezentúl nem is kérnek a mamájuktól drága ruhákat. Harmadrészt pedig hogy gyermekeinket úgy készítjük fel legjobban felnőtt életükre, úgy garantáljuk sikerüket ebben a mocskos, kapitalista világban, ha gyermekkorukban értelmetlen renden kívül legfeljebb algebrát és hittant oktatunk nekik.

Giertychen azonban nem szabad nevetni, mint egy bohócon, és nem azért, mert miniszterként működhet a két lengyel ikerputtó alatt. Hanem azért, mert a papája, Maciej, akihez képest fia csak kiscserkész ami az ájtatosságot illeti, 2006 októberében az első ember volt az Európai Parlamentben, aki képviselőként Darwin ellen és a kreacionizmus mellett érvelt. Az öreg Giertychen sem szabad nevetni, hiába hisz abban is, hogy a neandervölgyiek a mai napig köztünk járnak, valamint hogy Noé bárkájának súlya pontosan 14 000 tonna volt. Giertychék, pártjuk, valamint tényleg szép számú lengyel követőjük ugyanis az előőrse ezeknek az agresszív, ájtatos erőknek, amelyek az amerikai divatot követve mindjárt elözönlik Kelet-Európát.

Van-e kapcsolat az amerikaiak által forszírozott, protestáns indíttatású puritanizmus és a katolikus Lengyelország ájtatossága között? Nagyon közvetlen nyilván nincs, az azonban kétségtelen, hogy ha az öreg Giertych és haverjai nem olvasnák az újságban, hogy Amerikában mára szinte sikerült visszatérni a majomperek világába, ők sem mernének a teremtésről Brüsszelben hadoválni. Olyanok ők, mint Ganxsta Zolee, akinek a tévében látott amerikai feketék énekbeszéde fogta meg a fantáziáját, és csinált ennek hatására valami jellegzetesen béna, jellegzetesen kelet-európait. Ő csak követte a divatot, és ezt teszik most a lengyelek is.

Mária országa

És van-e arra esély, hogy a mi csudás országunkban is ez lesz a divat? Befut-e ismét a varsói gyors, hogy a magyar publicisztika modern történetének legbugyutább fordulatát használjuk?

Magyarországon nincs meg az a vallásos háttér, ami például Lengyelországban igen, ahol az emberek elképesztő módon tényleg járnak templomba. Az amerikai típusú, hardcore ájtatoskodásnak nálunk szerencsére kevés alkalma volt kidugnia a fejét a rendszerváltás óta. Volt az Alfa Szövetség, akik a saját lelkésze által beköpött szegény dávodi kislány, P. Katalin életét akarták tönkretenni azzal, hogy minden követ megpróbáltak megmozgatni az abortusza ellen, aztán a kezdeti sírás a Drogsziget miatt, a technós szinglik hordái, meg néhány műalkotás körüli hiszti Nitcshtől Serranóig. A kreacionizmus mellett viszont magyar parlamenti politikus emlékem szerint nem érvelt, és a globális felmelegedést sem nevezte még senki a Magyarok Istene visszafordíthatatlan döntésének.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy itthon ne lennének meg azok az alapok, amelyekre a puritán-ájtatos idióták a jövőben építhetnének. Semjén Zsolt és haverjai például elég erős várnak tűnnek, ennél azonban fontosabb, hogy a magyar népesség jelentős része ma is úgy gondolja, két azonos nemű felnőtt ne csináljon egymással azt, amit akar, csak a legszigorúbb kispolgári erkölcsöknek megfelelő műalkotások kerülhessenek színpadra/nyomtatásba/tévébe, a nők pedig ne nagyon pofázzanak, mert a fal adja a másikat. És nehogy a két nagy párt közül az egyik ne kapjon eleget, olyan emberek is vannak Magyarországon, akik mondatokat és szavakat tiltanának be, hiszen az ájtatosok a meztelen női testnél már csak a szólásszabadságtól félnek jobban.

A legfontosabb érv Magyarország hamarosan bekövetkező puritán fordulata mellett az, hogy a vallásosság mindjárt divatba fog jönni. Nincs ebben semmi meglepő, a széteső, túl gyorsan fejlődő vagy éppen végérvényesen lemaradó társadalmak Kaliforniától Gázááig előszeretettel fordulnak tömegesen zavaros legendák felé, legyen az a szcientológia, a kabbala vagy az Iszlám. Magyarországon a közeljövőben egyre többen lesznek majd a judeokeresztény mondavilág rajongói, és nem csak úgy, mint amikor a rendszerváltás után a fél ország íratta be a gyerekét katekizmusra, vagy lett maga is krisna-hívő, esetleg hetednapi ádventista. Mindennel meg fognak próbálkozni, jön majd Darwin szakállának cibálása, abortuszra készülő kamaszlányok molesztálása, istentelen könyvek és lemezek rituális megsemmisítése, minden.