Amerika beint

A Bush-vezetés már hatalomra kerülésekor közölte, hogy ellenzi a Nemzetközi Büntető Törvényszék (ICC) létrehozását. Az új, állandó ENSZ-törvényszék az idén július 1-je után elkövetett háborús, illetve emberiség elleni bűncselekmények esetén hivatott eljárni abban az esetben, ha az elkövető személy saját állama nem tud vagy nem akar eljárni az ügyben. Az Egyesült Államok attól tart, hogy saját, nemzetközi feladatot, például békefenntartást teljesítő polgárai is áldozatul eshetnek a bíróságnak, ha ellenséges országok politikai okokból eljárást indítanak ellenük. "Ez egy teljesen ellenőrizhetetlen testület, ahol az ügyészek azt csinálnak, amit akarnak" - mondta a háborús bűnökkel kapcsolatos ügyekért felelős amerikai nagykövet hétfőn este.

Washington ennek megfelelően először kijelentette, hogy törvényhozása semmiképpen nem ratifikálja az ICC alapító szerződését (amelyet az elnök korábban aláírt). Aztán hozzátette, hogy el akarja távolítani aláírását a dokumentumról (ilyet még egyetlen amerikai kormány sem csinált). Most - a szerződés életbe léptekor és a törvényszék hivatalos megszületésekor - pedig azzal fenyegetőzik, hogy ha az amerikai állampolgárokat nem vonják ki teljes egészében a törvényszék hatásköre alól, akkor kivonul az összes békefenntartó ENSZ-misszióból. A nyomaték kedvéért vasárnap megvétózta a Biztonsági Tanácsban a boszniai békefenntartó küldetés meghosszabbításáról szóló javaslatot. Sőt, az amerikai kongresszus megszavazott egy törvényt (becenevén: "Invázió Hága ellen"), amely katonai akcióra szólítja fel az elnököt, ha amerikai állampolgárt citálnak a törvényszék elé. (Ez ugyan nem kötelez semmire, de jól mutatja az általános ICC-ellenes hangulatot a törvényhozásban.)

Arrogáns Amerika?

Amerika kritikusai szemében mindez csak újabb példa arra, hogy a kiotói szerződést, a biológiai- és atomfegyver-kísérletekről szóló szerződéseket és a taposóaknák betiltásáról szóló megállapodást is elutasító arrogáns Bush-kormányzat semmibe veszi a globális játékszabályokat, és nem hajlandó együttműködni a nemzetközi szervezetekkel. Ráadásul hátba szúrja az új törvényszéket is. Azzal, hogy ki akarja vonni magát az ICC hatásköre alól, "az Egyesült Államok aláássa a nemzetközi igazságszolgáltatás hitelét, és megkérdőjelezi annak egyik legalapvetőbb elvét, azt, hogy emberiség ellen elkövetett bűnök esetén senki sem mentesítheti magát a felelősségre vonás alól" - áll az Amnesty International közleményében. Ha Amerika immunitást kapna, "az aláásná a törvény előtti egyenlőség elvét. Ha az amerikaiak felmentést kaphatnak, miért ne követelhetné ezt bárki más?" - írja vezércikkében a Financial Times. Legtöbb európai szövetségese is élesen kritizálta Washingtont. Név nélkül nyilatkozó diplomaták méltatlankodnak, hogy Amerika a törvények tiszteletben tartását követeli mindenki mástól, kioktat, de magát nem hajlandó alávetni a játékszabályoknak.

Az ICC nem mindenható

Azokra az amerikai érvekre, hogy az ICC politikai ellenfeleik eszközévé válhat, a törvényszék védelmezői azzal válaszolnak, hogy ez egyszerűen nem igaz. Az ICC ugyanis korántsem olyan hatalmas: csak akkor léphet akcióba, ha az emberiség elleni bűnökkel gyanúsított személy vagy személyek saját országa nem tesz lépéseket az ügy kivizsgálására. A BT-nak - ahol az Egyesült Államok állandó tag - jogában áll leállítani bármelyik ügy kivizsgálását, ez - a többi beépített biztosítékkal együtt - csaknem lehetetlenné teszi, hogy mondvacsinált ügyekkel terheljék a törvényszéket.

Mi bántja az amerikaiakat?

Sokan úgy vélik, a jelenlegi amerikai vezetés egyszerűen képtelen elviselni még a gondolatát is, hogy magát vagy állampolgárait alárendelje egy nemzetközi intézménynek, vagyis olyasvalaminek, amit nem tud teljes mértékben ellenőrizni. Kétségtelen, az amerikai jobboldal, a republikánusok - akik jelenleg a Kongresszust és a Fehér Házat is ellenőrzik - hagyományosan ellenszenvvel figyelik például az ENSZ-t, amelyet - főként hidegháborús tapasztalataik miatt - irritáló és akadékoskodó fórumnak tartanak, ahol bármelyik "jelentéktelen" harmadik világbeli ország beinthet Amerikának. De a republikánusok izolacionizmusra hajló jobbszárnya hasonlóan vélekedik a legtöbb nemzetközi szerződésről, testületről és USA-kötelezetségről is - kényelmetlenségek, amelyek korlátozzák az Egyesült Államok szuverenitását.

Amerikai hírmagyarázók ezt úgy próbálják feltüntetni, mintha mindössze "eltérő világszemléletről" lenne szó. Az egyik oldalon állnak az európaiak, akik nyomasztó történelmük miatt megtanulták értékelni a nemzetközi együttműködést, a nemzetközi szervezeteket (a legjobb példa erre maga az Európai Unió). A másik oldalon ott van Amerika, az egyetlen megmaradt szuperhatalom, "a féltonnás gorilla, aki nem szereti, ha korlátozzák szabadságában".

(Itt érdemes közbeszúrni, hogy az afganisztáni békefenntartásban részt vevő európai országok nemrég fű alatt megkötöttek egy megállapodást az afgán vezetéssel, ami szerint az országban szolgáló polgáraikat - katonákat és civileket - nem lehet alávetni semmilyen bíróságnak, így az ICC-nek sem. Az amerikaiak erre akkor le is csaptak, képmutatással vádolva meg az európaiakat.)

Mi lesz most?

Az amerikai fenyegetéssel - kivonulnak a békefenntartásból, ha nem vonják ki őket az ICC hatásköre alól - a probléma mindenesetre elfajult. Noha amerikai békefenntartó nincs sok, az Egyesült Államok állja az ENSZ-békeprogramok költségeinek több mint a negyedét, és az amerikai tekintély nélkül az új békefenntartó akciók nagy része halálra van ítélve. Az ICC Amerika nélkül is megkezdi működését, de semmi esetre sem lesz olyan erős és hiteles, mint amilyen vele lehetne. De még ennél is nagyobb lehet a kár, ha a békefenntartás problémájára nem sikerül kiötleni valamilyen kompromisszumot.

Még távolabbról szemlélve a dolgot: sokaknak, akik azt hitték, hogy a szeptember 11-e utáni világban az Egyesült Államok több hajlandóságot mutat majd - még ha kényszerűségből is - a nemzetközi együttműködésre, most csalódniuk kellett. Az ICC-ügy számukra azt demonstrálja, hogy a George W. Bush vezette Amerika továbbra is inkább a magányos seriff szerepében hisz.