A másik háború

Az amerikaiak al-Kaida ellen vívott háborújának talán legérdekesebb és legfontosabb - bár első ránézésre mellékesnek tűnő - frontját otthon, az Egyesült Államokban nyitotta a George W. Bush vezette kormány. Ezen a fronton a háborút ügyészek, ügyvédek, bírák és jogtudósok vívják. A tétje pedig az, ami az amerikai identitás talán leglényegesebb eleme, amit Amerika talán a legfontosabbnak tart, és a terroristáktól - legalábbis szavakban - a leginkább félt: a polgárok és az egyén szabadsága.

A kormány bekeményít

Alighanem elkerülhetetlen volt, hogy a szeptember 11-i események után az amerikai kormány, abbéli igyekezetében, hogy megvédje az országot a további támadásoktól, kesztyűjét levetve rontson neki a (vélt) terroristáknak odahaza is. A Kongresszus így jelentősen megnövelte az amerikai hatóságok jogait az állampolgárok megfigyelésére, lehallgatására, nem kevés aggodalmat okozva például egy csomó jogvédő szervezetnek. A TIPS nevű információs rendszer, ha megvalósul, gyakorlatilag az utca emberéből csinál majd kémet, feladatul adva mindenkinek, hogy jelentse, ha bármi gyanúsat lát - mondjuk a szomszédján. (Ügynök, anyone?) És akkor még szó sem esett a megszigorított repülőtéri ellenőrzésekről és fedélzeti biztonsági körülményekről. Tessék csak a pisztollyal hadonászó légimarsall múlt heti esetére gondolni.

első ránézésre az amerikai alkotmány és a benne szentesített szabadságjogok durva megsértése

A hatóságok a támadások után több mint 1200 külföldit tartóztattak le, többségüket a bevándorlási törvények megsértése okán. A kihallgatásokat titokban folytatták, és a letartóztatottak egy részének még a nevét sem hozták nyilvánosságra. Két esetben a kormány "ellenségnek" nyilvánított két arab származású amerikai állampolgárt, és noha vádat eddig nem emeltek ellenük, azóta is börtönben vannak, és még csak ügyvédet sem hívhattak maguknak - ami első ránézésre az amerikai alkotmány és a benne szentesített szabadságjogok durva megsértése. A Guantánamói öbölben fogvatartott állítólagos al-Kaida-tagok ellen szintén nem emeltek vádat, ügyvéd nekik sem jár, és a kormány szerint még a genfi egyezmény sem vonatkozik rájuk. Egyelőre senki sem tudja, mi lesz velük. Pedig az Egyesült Államok által is aláírt nemzetközi szerződések egyenlő elbírálást garantálnak mindenkinek, nemzetiségtől (állampolgárságtól) függetlenül.

Ki a szabadság ellensége?

Vagyis Oszama bin Laden ellen vívott háborújában az Egyesült Államok látszólag azokat az értékeket, azokat a szabadságjogokat is megsérti, ráadásul otthon, amelyeket ez az ország megvédeni leginkább hivatott. Amiket Amerika sokak szemében jelképez. "Azért gyűlölnek bennünket, mert szabadok vagyunk" - mondta annak idején George W. Bush, és egyúttal meg is fogadta, hogy a terroristák ezt soha nem vehetik el tőlük. Sokak szerint azonban éppen a kormány okozza a legnagyobb károkat e szabadságjogokban, óriási háborús lelkesedésében. Akár őszinte jószándék vezérli, akár nem.

néhány száz ember letartóztatása és kihallgatása ügyvédi jelenlét nélkül szinte semmi

Persze történelmi összehasonlításban ezek a károk annyira nem nagyok. A második világháború alatt japán-amerikaiak tízezreit internálták, az ötvenes évek kommunistaellenes hisztériája pedig olyan rút boszorkányüldözéshez vezetett, hogy még külön szó is van rá - mccarthyzmus. Az akkori jogsértésekhez képest néhány száz ember letartóztatása és kihallgatása ügyvédi jelenlét nélkül szinte semmi. Ráadásul legtöbbjüket már szabadon is engedték. A muszlim-amerikaiak elleni (viszonylag kis számú) támadások eltörpülnek ahhoz képest, amit a német-amerikaiaknak kellett kiállniuk az első világháború alatt. Ami változott, az a felfogás.

Antitestek

És persze beindultak az antitestek is. Elkerülhetetlen volt, hogy a rendkívül erős védekező mechanizmusokkal ellátott amerikai alkotmány egy idő után reagálni kezdjen a végrehajtó hatalom keménykedésére. Alig két hete például egy szövetségi feljebbviteli bíróság úgy döntött, hogy a kormány illegálisan járt el, amikor titokban hallgatta ki a bevándorlási törvények megsértése okán letartóztatott gyanúsítottakat. "Zárt ajtók mögött meghal a demokrácia" - írta indoklásában Damon Keith bíró, válaszul a kormány érvelésére, hogy biztonsági okokból zárták ki a rokonokat (és a sajtót). A bírósági beadvány egyébként két újságtól - szintén fontos antitestek - származott, ők most mehetnek ünnepelni és tudósítani.

a viszonylag civilizáltabb világ kormányai is azonnal lecsaptak a lehetőségre, hogy kicsit csorbítsanak polgáraik jogain

Egy másik, ennél fontosabb ügy: a szaúdi származású, de amerikai állampolgár Jasszer Eszam Hamdit Afganisztánban fogták el. Eddig nem emeltek vádat ellene, és nem engedtek hozzá ügyvédet sem. Hogy lehet ez? A kormány azzal érvel, hogy Hamdi "ellenség", ennek kezelése pedig a kormányra tartozik, senki másra, beleértve a bíróságokat. Pedig a férfi amerikai állampolgár. Miért nem védi meg az alkotmány? A kormány első fokon pert vesztett: egy szövetségi bíróság kétszer is felszólította az igazságügyieket, hogy biztosítsanak ügyvédet Hamdinak. A feljebbviteli bíróság azonban máshogy gondolta, és visszautalta az ügyet első fokra, ami így folytatódik.

Nem csak Amerikában

Nagyjából-egészében tehát úgy tűnik, hogy Amerika meg tudja magát védeni. A kormány háborús lelkesedése egyelőre viszonylag kevés kárt okozott polgárjogilag. A terrorizmus elleni háború azonban nem csak az Egyesült Államokban, de a világ sok más országban is a kormány izmozásához vezetett. Afrika, a Közel- és Távol-Kelet egyébként sem túl liberális és demokratikus országainak polgárait persze nem elsősorban ezért kell félteni. Nekik, hajlik rá a cinikusabb megfigyelő, majdnem mindegy.

De a (viszonylag) civilizáltabb világ kormányai is azonnal lecsaptak a lehetőségre, hogy kicsit csorbítsanak polgáraik jogain. A terrorizmus elleni harc ráadásul gyakran csak ürügy, alkalom egyéb problémák "kezelésére". Az Európai Unió tagállamai megszigorították bevándorlási törvényeiket; Spanyolország betiltotta a baszk terrorszervezet, az ETA politikai szárnyát; Franciaország megkönnyítette rendőreinek, hogy átkutassanak embereket, lakásokat, autókat; Németország a felhasználók emailjeinek megőrzésére kötelezi az internetszolgáltatókat. Oroszországnak ma már senki nem szól be a példátlan brutalitással vívott csecsen háború miatt. ("Azok ott iszlámisták, nem?")

Azt nem tudom, hogy Oszama bin Laden - ha él egyáltalán - most röhög-e a markába valahol, valami barlangban, de valószínűleg nem. Ő már eredetileg se nagyon hihetett azokban a dolgokban, amikről ez a másik háború szól.