Na, van NAVA

Amikor úgy öt éve az ötletgazdák felvázolták a Nemzeti Audiovizuális Archívum, a NAVA tervét, joggal gondolhatta a természeténél fogva demagóg nép, hogy bár autópályára nem jut, kórházra nem jut, és még egyetlen kézzel fogható kultúrkincsünk, az Amerikából lopott paprika is lekerülhet egyszer a polcokról, legalább az audiovizuális kultúrkincs, a MAKK elarchiválódik rendesen. Csakhogy a projekt végül akkora falatnak bizonyult, hogy torkán akadt az Orbán-kormánynak és a Medgyessy-kormánynak is: a fene gondolta volna, hogy éppen egy őszödi nyaralótulajdonossal sikerül lenyeletni.

Hogy mit nyelt le pontosan az őszödi tulajdonos, inkább az a kérdés. Az alapkoncepció világos: öndefiníciója szerint a NAVA nem más, mint a "magyar nemzeti műsorszolgáltatói kötelespéldány-archívum". Olyan, mint a Széchényi-könyvtár, csak nem papírt gyűjt úttörőmód, hanem digitalizált hangot és képet. Értéksemleges módon tárol és elérhetővé tesz mindent, ami megjelenik (elhangzik vagy látható). A NAVA-ban ugyanakkor a jelenlegi értéksemleges koncepció szerint nem kapnak helyet a "mozi forgalmazásra készült magyar játékfilmek, a mozi forgalmazásra készült magyar animációs filmek és a mozi forgalmazásra készült magyar dokumentumfilmek". Nyilván nem sikerült elintézni. Integráns részét képezik viszont a MAKK-nak a valóságshow-k, a vetélkedők, a reklámok (sic!), a talkshow-k, a szappanoperák és a zenés szórakoztató show-k, azzal az indoklással, hogy ezekből majd később, amikor Renátó, Jakupcsek, Klapka, Fábry, Konta és Koós eléri az archív kort, lehetőség nyíljon a korabeli társadalmi mentálhigiéné kutatására, meg "a korszak jellemző hétköznapi konfliktusainak, azok megoldásának archiválására", többek között.

Hozzátartozik mindehhez, hogy a NAVA deklaráltan nem hajlandó a létező archív audiovizuális anyagok digitalizásával bíbelődni, mondván, hogy arra nincs pénz, de ha lesz, akkor szívesen. A NAVA-nak tehát, már ha egyszer elindul egyáltalán, sikerül majd létrehozni a jövő archívumát: valós időben gyúr Klapkából-Fábryból egy majdan kutatható múltat. Jó, a híradó meg az időjárásjelentés se kutya. De az már retorikailag is rosszul veszi ki magát, hogy az egész NAVA le van öntve valami sejtelmes közszolgálati szósszal-mázzal. És bár a kereskedelmi televíziók joggal érvelhetnek azzal, hogy Balázs és Barbara közszolgálati feladatot látnak el, mert folyamatosan felhívják a köz figyelmét a félrekúrás veszélyeire, ezzel nem kell feltétlenül egyetértenünk.

A jövő múltkutatói tehát boldogan kushadnak majd a poratkák között a levéltárakban, vagy egyéb muzeális intézményekben, kutatandó Balázst és Mónikát. A NAVA szájtján fellelhető információkból ugyanis az derül ki, hogy a magyar audiovizuális kultúrkincs, a MAKK az átlagos internetezőnek ugyanolyan elérhetetlen lesz, mint az éhes disznónak. "A szerzői jogi törvény lehetővé teszi közgyűjtemények és nyilvános könyvtárak számára a digitális gyűjteményük zárt hálózaton való közzétételét. A NAVA-ban őrzött műsorokhoz ezért nyilvános szolgáltatásokat nyújtó könyvtárakból, iskolai oktatás célját szolgáló intézményekből, muzeális intézményekből, levéltárakból, valamint kép- és hangarchívumokból lehet hozzáférni, ugyanakkor a katalógus szabadon hozzáférhető lesz az interneten" - írja a NAVA. Ezenközben az őszödi tulajdonos a nehezen szerzett Batiz Andráson keresztül azt jelenti önfeledten, hogy indul a NAVA, és az M1 és az M2 műsora digitális formában elérhető lesz az interneten.

Értéksemleges audiovizuális jövőarchívum? A Vámház körút 9-ben nem közszolgálati tevékenység zajlik, hanem ugyanolyan kőkemény biznisz, mint az Altusnál; az internetnek pedig az a lényege, hogy nem kell hozzá se levéltárba menni, se egyéb muzeális intézménybe. Inkább letöltjük a Rogánt a Kazaa-ról. Egyetlen adófizetői fillér sem kell hozzá.