Albert, Lipót
7 °C
14 °C
Index - In English In English Eng

Jörg Haider MENŐ

2008.10.30. 12:26

Osztráknak, halottnak és enyhén nácinak lenni nem különösebben menő. Na de 140 felett száguldani, síri csendben alvó karintiai falvacskákon át! Vodkával, viszkivel és Red Bullal feltöltve! Anyu kilencvenedik születésnapjára rohanva! Egy melegbárból! A harminc évvel fiatalabb szeretőnkkel lebonyolított ordibálás után! Egy diadalmas választási sikerrel a hátunk mögött! Az emberként, akiről majd‘ egész népe azt hitte, hogy példás családapa és konzervatív úriember! Az emberként, akinek hazáját éppen őmiatta tette az Európai Unió feketelistára! Volt Keith Richards valaha ennyire menő? Soha.

Fotók: Dézsi Judit


Ahogy már korábbi cikkekben itt is említve volt, a politikusinál kevés cikibb szakma van. Talán még könyvelőnek, ügyvédnek vagy újságírónak lenni is menőbb. Ezek a ciki demokráciák úgy vannak felépítve, hogy csak azt engedi az istenadta nép a hatalom közelébe, aki a legkisebb közös többszörös felé tendál. Szürke, középkorú férfiakat, karizma, humor és stílus nélkül. Menő államférfiakkal így már csak a harmadik világban találkozni. A nemzetközi konferenciákra beduin sátrával együtt utazó líbiai Kadhafi, a szaros jenki nagykövetet élő adásban hazaküldő venezuelai Hugo Chavez, a fővárosban önmagát mindig a nap felé forduló aranyszoborba álmodó türkmén Türkmenbasi egyszerűen nem fordulhatnának elő Európában. Ettől nekünk ugye jobb, viszont minden este unalmas a tévéhíradó.

A világ fejlett részén menő politikusra csak a paletta legszélén van esély. A kommerek meg a nácik történelmileg igen sok bajt okoztak, viszont legalább tudtak egyenruhát tervezni, valamint csak ők engedhetik meg maguknak, hogy a politikai korrektség fátylát levetve azt mondjanak, amit tényleg gondolnak, és amit a választóik jelentős része tényleg hallani akar. A hazájában igen népszerű szlovák őrült, Jan Slota néhány hete valami olyasmit talált mondani, hogy ezek a görbelábú magyarok most már felpattanhatnának a tömzsi kis lovaikra és visszahúzhatnának a mongol sztyeppékre. Aki ezt magyarként (vagy legalábbis nem felvidéki magyarként) nem találta irtózatosan viccesnek, az tényleg menthetetlenül ciki, ráadásul tényleg csak más kárán tud röhögni. Mikor mondott utoljára Orbán Viktor valami igazán vicceset? Vagy az a Gyurcsány nevű, kicsit lökött haverja? Soha a büdös életben. Nem szabad nekik. Meg ha szabadna se tudnának, mert borzasztóan nem menő arcok.

Ebből a Haider-ügyből a meleg szál lepett meg a legtöbbeket. Ezek a legtöbbek valószínűleg mind egészen fogalmatlan heteroszexuálisok, mert aki egy kicsit is tisztában van a homoszexuális ikonográfiával, az nem nagyon döbbenhetett meg. Ki a fene vesz fel minden nyilvános szereplése alkalmával újabb és újabb jelmezt, a stüszi vadásztól Franz Klammeren át Falcóig? Ki veszi magát körbe jólfésült, délceg, napbarnított alpesi legényekkel? Hát egészen biztosan nem az, aki nők között érzi magát menőnek. Haider szeretője és munkatársa, Stefan Petzner politikai karrierje előtt divatügyi szaktudósító volt, ami már önmagában is nagyon vicces egy osztráktól, annak fényében viszont, hogy Sascha Baron Ali Borat G Cohen ezt a karaktert egyszer már kitalálta, egészen megdöbbentően mulatságos.

Az egyenruha-fetisiszta szélsőjobboldal meleg tendenciái közismertek Ernst Röhm SA-jától minden idők egyik legfontosabb oi-zenei válogatásáig, amelynek címlapfiújáról utólag derült csak ki, hogy szintén zenész. Állítólag az interneten vannak olyan képek, amelyek szkinhedeket ábrázolnak egymással pajkoskodás közben, de erről csak egy ismerősöm ismerőse számolt be, én alig tudom elhinni. A karikatúraszerűen eltúlzott macsó mára gyakorlatilag kizárólag a homoszexuálisok fantáziáját indítja be. Még ha Tom of Finland munkássága vagy a Turbonegro együttes nem is mond semmit, menő Pet Shop Boys videóklipet ugye már mindenki látott?

Aztán az is nagyon szórakoztató, és mi, magyarok ezen végképp nagyon jót mulathatunk, hogy ami Ausztriában, sógóréknál, az utóbbi időben folyik, az valami egészen elképesztő. Vannak még egyáltalán tüchtig kis falvaik, ahol nincsenek a pincében évtizedek óta raboskodó szexrabszolgák? Vagy ez már kötelező elem minden rendes háztartásban, mint az ablakba kirakott muskátli? Ausztria a világ egyik legkevésbé menő országa, a dobogón talán még Dánia és Hollandia van ott, és úgy tűnik, hogy van a társadalmi fejlődésnek egy olyan végső, teljesen elbutult és elkényelmesedett stádiuma, amikor már tényleg csak a legbizarrabb bűntényekkel lehet ideig-óráig kitörni a dolgos és becsületes hétköznapokból.

Ez a halálosan ciki és konzervatív Ausztria az amstetteni rémmel és Haider furcsa halálával és utóéletével most jól megkapta. Az már egy másik kérdés, hogy Haider is megérdemelte-e ezt, tehát hogy a még a xenofób és populista barmoknak is járó békében nyugvás helyett a hálószobájának titkaival legyenek tele az újságok. Ausztriában a kilencvenes évek óta suttogtak már arról, hogy a mindig napbarnított népvezér nem az, akinek látszani akar, ám a ciki és prűd Európára oly‘ jellemző módon senki nem volt hajlandó megkondítani a harangokat.

A Haider halála utáni cirkusz is csak azt mutatja, hogy mindenki jobban járna, ha a magánélet sérthetetlenségére vonatkozó álszentségek végleg le lennének söpörve az asztalról. A drága nép elől csak annak a közszereplőnek van joga eltitkolnia alsóneműje tartalmát, aki maga sem érdeklődik az állampolgárok szexuális szokásai iránt, és pláne nem akar beleszólni ezek alakításába. Aki ebbe is beleüti a büdös és ciki politikusi orrát, az számoljon csak a legkegyetlenebb leleplezésekkel. Haider pályafutása során következetesen köpött mindenre, ami kicsit is eltért az isten-haza-család szentháromságtól, és következetesen ellenezte a homoszexuális szex beleegyezési korhatárának leszállítását a heteroszexuális szintjére. Réges-rég elő kellett volna rángatni a szekrényből. Akkor talán már életében is menő lehetett volna.