Brazília = MENŐ
További Menő nem menő cikkek
Ahhoz eddig is viszonylag kevés kétség fért, hogy a világ legjobb országa Brazília. Ott laknak a krokodilok meg a papagájok a dzsungelben, a nők a seggükkel komplett történeteket tudnak elmesélni, ahogy az ugye a releváns Bud Spencer-alapvetésből kiderült, mindig nyernek fociban, és még meleg is van. Van, ahol rendezettebbek az utcák, van, ahol kevesebb tizenéves fejét lyuggatják ki eltévedt golyók, és van, ahol nem milliók élnek bádogvárosokban. Brazília vonzerejéből azonban ezek az apró kellemetlenségek keveset vesznek el.
Azok a kevesek, akik nem hajlandóak Brazília felsőbbrendűségét elismerni, vagy valamilyen engesztelhetetlen futball-ellentétre hivatkoznak, vagy zsigeri gyűlölet él bennül mindennel szemben, ami akár csak egy kicsit is latinnak tűnik. Brazíliából azonban hiányzik minden, ami a latinságban idegesítő, a felfuvalkodottság, a gyorsan nyíló bicskájú macsók és a vásári hivalkodás egyaránt. A braziloknak nem nagy a szájuk, nem viselkednek szemétdombot őrző kiskakasként, és a magamutogatásuk sem pöffeszkedő, hanem játékos. Nem kell nagy megfejtéseket keresni: aki Brazíliát és a brazilokat nem szereti, az nem szeret munka helyett piálni és a csajokat hesszölni a tengerparton.
A közhelyes Brazília a banánkalapos Carmen Miranda óta hatvan év alatt semmit nem változott, csak kiegészült néhány elemmel. Elsősorban természetesen Pelével és a többiekkel, a mágikus néger Garrinchával és követőivel Romarióig bezárólag, a makulátlan fehér hercegekkel, Zicótól Kakáig. A zenészekkel, az egyetemes popzene legnagyobbjai közé tartozó tropicália-hősökkel, a szelíd hangjával hazája minden szépségét kifejező Caetano Velosóval, és az újjal, a riói nyomornegyedek géppisztoly-sorozataira épülő, a kétezres évek nyugati tánczenéjét is megfertőző baile funk ütemeivel. Az Isten városa reménytelen kölykeivel, a caipirinhával, a szexturizmussal.
Brazília a legtöbb volt gyarmati országhoz, Kenyához vagy Kubához hasonlóan sokáig csak arra volt jó, hogy turisták és egyéb kizsákmányolók fantáziáit kiszolgálja. Néhány éve azonban különös változás vette kezdetét: Brazília tényezővé lett. Az évezred elején megjelenő rövidítés, a BRIC volt ennek a megdöbbentő újításnak az első jele. A betűszó négy hatalmas, gyorsan növekvő ország angol nevének kezdőbetűjéből tevődött össze. Oroszország, India és Kína fokozódó jelentősége senkit nem lepett meg, hiszen ezek a történelem során ilyen vagy olyan formában mindig fontos szerepet játszottak. Na de Brazília, ahonnét a focistákon meg a zenén kívül legfeljebb nyersanyagot lehetett lopni?
Brazília jófejségével ebből a BRIC-mezőnyből is kitűnt. Oroszországot és Kínát tisztelni és megbecsülni lehet, jelenlegi politikai, gazdasági és társadalmi berendezkedésük fényében szeretni viszont nagyon nehezen. India ugyan nem sötét diktatúra, vallási fanatizmus és regionális izmozás viszont van benne bőven. Brazíliából, hiába tekintélyt parancsoló mérete és számtalan különböző népcsoportja, mindez hiányzik. Brazília nem keveredik nukleáris fegyverkezési versenybe a szomszédjával, nem börtönzi be a másként gondolkodókat, és bár a társadalmi feszültség nem hiányzik belőle, soha nem fenyeget elemeire szakadással.
Amióta 1985-ben Brazíliában véget ért a katonai diktatúra, a világon mindenhol hatékonytalannak és állandóan sziesztázónak képzelt országnak jobbnál jobb vezetők jutottak. 1995 óta két elnökük volt: először egy az egész világon megbecsült egyetemi tanár, aki otthon is népszerű és hatékony volt, majd egy cipőpucolóból szakszervezeti vezetővé emelkedő egykori kommunista, aki hatalomra jutva az ideologizálás helyett inkább a hatékony kormányzásra fektette a hangsúlyt. Ő, Lula, csodálatos módon még azt a cirkuszi mutatványt is be tudta mutatni, amit korábban talán senki. Egyszerre tudott kedvében járni populista osztogatásra vágyó választóinak és a külföldi befektetőknek, miközben sem az Hugo Chávez-vezette futóbolondok, sem a Latin-Amerikát mindig tokkal-vonóval felvásárolni igyekvő amerikai cégek nem tudták leigázni.
Brazíliáról senki nem gondolná, hogy szorgosan képes dolgozni, pedig de. A globális válság előtti években az ország gazdasága egyre gyorsuló arányban tudott növekedni. Miközben a hagyományos brazil értékekből, a tangabugyikból, a karneválból és a tengerparti focimeccsekből az ég világon semmi nem veszett el. A brazilok magukról szóló kedvenc mondása, amely szerint "Brazília a jövő országa - és mindörökké az is marad" az ország lakóit is megdöbbentve hirtelen értelmetlenné vált. És még ezzel sem értek véget a meglepetések, mivel 2006-ban hirtelen a másik híres brazil mondás, amely szerint "Isten brazil" is beigazolódni látszott.
Három éve az ország partjainál, az Atlanti óceán mélyén óriási olajkészleteket fedeztek fel. Hogy mennyire óriásiakat, és hogy ezek pontosan mennyit érnek, azon még folyik a vita, mindenesetre az országnak jó esélye van arra, hogy ha nem is olajemirátusi szintre, de azért borzasztó sok pénzre tegyen szert. Amelynek nagy része természetesen nem a bádogvárosok felszámolására lesz fordítva, hiszen egy korrupt, fejlődő országról van szó, a további gyarapodást viszont garantálja.
2014-ben Brazília focivébét rendez, 2016-ban Rio de Janeiro pedig olimpiát. Szemben mondjuk Pekinggel, itt fel sem merül, hogy ne érdemelnék meg. Egy szép, nagy, vidám és békés országnak csak örülni lehet.
Ehhez a cikkhez ajánljuk
- Vélemény
Ceglédi Zoltán: Magyar Péter két valódi győzelméről
Ha kormányt vált Magyar Péter, akkor sem fogják az Egyenes Beszédből a szakértői kispadot hirtelen becserélni a minisztériumokba.
december 19., 06:00
- Vélemény
Hány vidékit ér egy budapesti?
Durván sérült az egyenlő választójog alkotmányos elve.
december 20., 14:09
- Vélemény
Deli Gergely: El a kezekkel a tudománytól!
Nemcsak Orbán Balázs doktori értekezése fontos, hanem a személye is.
november 30., 13:04
- Mindeközben
Ez a pár TikTok-videókból leste el a házfelújítás fortélyait, közel 4 milliót spóroltak meg
2 órája
- Vélemény
Makai Máté: Trump nem a politika lényege, hanem az identitáspolitika csődjének tünete
A baloldal hanyatlása nemcsak tünet, hanem maga a lényegi probléma is egyben.
december 23., 08:47
- Vélemény
Köves Slomó: Csurka antiszemita volt. Érdekel ez ma valakit?
Néhány gondolat a politika és a zsidóság szerepének újraértékelődéséről a Csurka-restauráció margójára.
december 18., 11:32
- Vélemény
Keménykalap és krumpliorr a Sándor-palotában
Ceglédi Zoltán írása arról, hogy miért lett az államfő müllercecíliább közszereplő Müller Cecíliánál.
december 27., 06:22
- Vélemény
Tűzszünet helyett gúnyos üzengetés: elhibázott a kormányfő külpolitikai stratégiája?
A kormányfő úgy viselkedik, mintha egy közép- vagy nagyhatalom vezetője lenne. Péter Tamás írása.
december 21., 06:23
- Mindeközben
A Házasság első látásra főszerkesztője elárulta, hogyan állítják párba a műsor szereplőit
3 órája
- Vélemény
2024: araszolás és száguldás jobbra
Hont András évértékelő írása a NER elmúlt évéről.
december 28., 08:55
- Vélemény
Fodor Gábor: Trump fújhat friss szelet a magyar kormány vitorlájába
Az év, amikor az exfideszes exférj elégtételt vett.
december 23., 10:19
- Címlapon
Azahriah és a Coldplay is triplázott, Budapest felkerült a zene térképére
Szinte mindenhol ott voltunk, mindenhonnan tudósítottunk, most pedig összegzünk.
48 perce
- Címlapon
Mindjárt dézsából önti ránk a kormány a pénzt, így kell ügyesen aláállni
Ma-holnap még van egy lehetőség, amiről vétek lenne lemaradni.
4 órája
- Vélemény
Civilizációs tragédia zajlik Oroszországban, és ez Budapestet is érdekelhetné
Vlagyimir Putyin személyesen is tesz erről. Vitalij Portnyikov ukrán újságíró, publicista írása.
december 9., 13:36
- Mindeközben
Molnár Anikó nem tudja, miért nem vetett véget hamarabb előző kapcsolatának: „Tönkretette az önbecsülésemet, nincs életkedvem!"
5 órája
- Vélemény
Beszélhetünk itt roma egyenjogúságról?
Az államnak kötelessége, hogy támogassa a roma közösségek önállósodási folyamatát.
december 17., 10:58
- Vélemény
Pelle János: „Hintapolitika” és időnyerés
Nemzetmentésről Kállay esetében nem beszélhetünk. Válasz Szalay-Berzeviczy Andrásnak.
december 4., 06:06
- Címlapon
Vlagyimir Putyin üzenetet küldött Orbán Viktornak
Fontos levél érkezett a Karmelita kolostorba.
10 órája
- Vélemény
Nemzetmentés és szuverenitás – ezt mérlegeljük Kállay Miklós megítélésekor
Ha Hitler korábban bukik, vagy az angolok a Balkánon szállnak partra, ma a kormányfőt megmentőként ünnepeljük. Szalay-Berzeviczy András írása.
december 1., 06:51
- Mindeközben
Polgár Tündéék megmutatták, milyen lett floridai házuk a hurrikán utáni felújítás után
6 órája
- Címlapon
Elkezdtek spájzolni a magyarok, valami rettentőre készülnek
Vajon mennyire reális a félelem?
15 órája
- Vélemény
Józan érvek a zéró tolerancia eltörléséért
Máshogy kellene megközelíteni az alkohol és az autóvezetés viszonyát – Kovács Tibor írása.
december 11., 13:23
- Vélemény
Kóczián Péter: Mellébeszélés
A mi világunk összetettebb és bonyolultabb, mint Karácsony és Vitézy világa.
december 2., 06:01
- Vélemény
Miért érezte úgy a Fidesz, hogy alá kell szállnia a szappanoperák világába?
Fodor Gábor: Ez egy olyan műfaj, ahol nem lehetnek biztosak benne, hogy ők lesznek a győztesek.
december 9., 06:16
- Vélemény
Minek csinál pártpolitikát, aki nem beszél a választóihoz?
Másfél millió ellenzéki szeretné átélni, hogy egy politikus velük érez, velük gondolkodik. Kóczián Péter írása.
december 16., 13:40
- Vélemény
Milliárdokba kerül, hogy a „békekormány” nem békül Brüsszellel
A határidő ez év végével lejár, időarányosan végképp elveszhetnek uniós pénzeink – Ujhelyi István írása.
december 13., 11:36
- Vélemény
Múltja, ha van, csak áruvédjegy – a NER emlékezetpolitikájáról
Konok Péter írása a történelem nélküli társadalom kialakulásáról.
13 órája