Ukrán nyelvtörvény: a megoldás, ami a magyaroknak és Kijevnek is jó

További Olvír cikkek
A nemrég Ukrajnában elfogadott oktatási törvény nagy vihart kavart a nemzetközi diplomáciai színtéren és a magyar sajtóban is. Egyes elemzések, valószínűleg a törvény nem végleges verziójából kiindulva már a kárpátaljai magyar oktatás teljes felszámolását vizionálták, míg mások nem is látnak jogkorlátozást, sőt a törvényt a kárpátaljai magyaroknak hasznosnak tartják. Ebben az elemzésben először azt vizsgálom meg, veszélyezteti-e a törvény az anyanyelvi oktatást, majd ennek lehetséges okait és az ebből következő megoldási lehetőségeket veszem számba.
A törvény, több pozitív vonása mellett az anyanyelvi helyett ukrán nyelvű oktatás bevezetésével szeretné a kisebbségek ukrán nyelvtudását növelni. Az eredeti javaslat felszámolta volna a kisebbségi nyelvű oktatást az 5. osztálytól kezdve, az elfogadott változat azonban kivételt tesz az EU hivatalos nyelveivel (pl. magyar, román, szlovák). Míg jelenleg a magyar tanítási nyelvű iskolákban az ukrán nyelvet kivéve minden tantárgyat magyarul tanulnak a diákok, az új törvény alapján az 5. osztálytól bizonyos tantárgyakat ukránul tanulnának. Hogy mennyit, azt a törvény nem határozza meg; magyarul és a többi EU-s nyelven „egy vagy több” tantárgyat lehet majd tanulni.
A megfogalmazás és a kontextus (lásd pl. az átmeneti rendelkezéseket, amelyek az ukrán nyelvű tanításra való fokozatos átállást rögzítik) alapján ez kevesebb, mint a mostani „minden kivéve az ukrán nyelvet”. Ez következik a kinyilvánított jogalkotói szándékból is: ha az ukránul oktatott tárgyak célja a diákok ukrán nyelvtudásának a növelése, ez nyilván annál hatékonyabb, minél több tantárgyat tanítanak majd magyar helyett ukránul.
Ugyanakkor Ukrajna alkotmánya és nemzetközi kötelezettségvállalásai, például az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezménye teljes anyanyelvi oktatást garantál, úgyhogy ezek sérülnének, ha akár egy tantárgyat is ukránul oktatnának az ukrán nyelv órán kívül.
Súlyos probléma az is, hogy az anyanyelvi oktatásra a törvény nem ad szilárd garanciákat. A Keretegyezményt felügyelő Tanácsadó Bizottság már a jelenleg hatályos oktatási törvényért is kritizálta Ukrajnát, mert az nem teszi kikényszeríthető joggá az anyanyelvi oktatást. Számos esetre derült fény, amikor a hatóságok szabotálták a kisebbségi nyelvű osztályok indítását, kihasználva a törvény kiskapuit. Az új törvény ebből a szempontból még rosszabb, az csak a 4. osztályig garantálja az anyanyelvi oktatást, úgyhogy az Európa Tanács kritikája nem kerülheti el Ukrajnát.
A kialakult helyzet formálisan hasonlítani fog a magyarországi kisebbségi tannyelvű iskolák helyzetére, azonban a látszat csal. Magyarországon számát, koncentráltságát, nyelvi helyzetét tekintve nincs a kárpátaljai magyarsághoz fogható kisebbség. Itt nem korlátozza jogszabály a kisebbségi nyelveken tanított órákat – korlátot a diákok száma és igényeik jelentenek, amit minden kisebbségi önkormányzat saját hatáskörben vesz figyelembe. Ukrajnában azonban egy teljes szervezettségű, anyanyelven működő oktatási rendszert építene le az új törvény, szembemenve a kisebbségi közösségek igényeivel.
Anyanyelvi oktatás vagy munkaerőpiaci integráció?
A törvény tehát kétségtelenül korlátozza a kisebbségi oktatási jogokat. Ennek ellenére többen mégis előnyösnek tartják a kisebbségek számára, merthogy segít nekik megtanulni az ukrán nyelvet, támogatva munkaerő-piaci integrációjukat. Ez az érv egy nagyon elterjedt félreértésen alapul. Az ukrajnai kisebbségek – és különösen a magyarok – valóban alacsony szinten beszélik az ukrán nyelvet. Az anyanyelvi oktatás és az ukrán nyelv elsajátítása azonban nem egymásnak ellentmondó szempontok.
Mi lesz veled, kárpátaljai magyarság?
Új oktatási törvényt fogadtak el Ukrajnában, itthon pedig szinte mindenki az ottani magyarokért aggódik. Nem tudni, mennyire lesz rossz a szabályozás, de más problémákkal is meg kell küzdenie a kárpátaljai magyarságnak.
A kárpátaljai magyarok 11 éven keresztül tanulnak ukrán nyelvet az iskolában – hogy nem tanulják meg, annak a nem hatékony nyelvoktatás az oka. A helyi magyar szakmai szervezetek több mint húsz éve követelik a magyar iskolákban a hatékony ukrántanítás megszervezését. Ez leginkább eltérő módszertant, tankönyveket, felkészült tanárokat, nagyobb óraszámot, kiscsoportos foglalkozásokat, stb. kívánna meg. Amire nincs szükség hozzá, az a szaktantárgyak ukrán nyelvű oktatása. Sőt, ezzel kifejezetten rosszul járnának. A kognitív nyelvészet álláspontja szerint a tanulás az anyanyelven a leghatékonyabb, ezért is rögzítik a kisebbségvédelmi egyezmények az anyanyelven való tanulás jogát – az nem csak a kisebbségi kultúra megőrzése miatt fontos, hanem a hatékony oktatás, és ezáltal a munkaerőpiaci integráció miatt is.
A jelenlegi rendszerben sok gyerek 11 év alatt sem tanul meg ukránul. Ha ők az új törvény alapján az 5. osztálytól ukránul tanulnák például a fizikát, akkor nem csak az ukránjuk lenne gyengébb a többségi társaiknál, hanem fizikából is elmaradnának mögöttük. Márpedig az oktatás célja nem önmagában az ukrán nyelv minél jobb elsajátítása, hanem ismeretek átadása különböző tantárgyakból – amiből az egyik az ukrán nyelv.
A világ számos országában képesek a kisebbségek saját tanítású iskoláikban a többségi nyelv elsajátítására. Ez alól az ukrán sem kell, hogy kivétel legyen. Amíg azonban presztízsokokból nyelvtant és irodalmat magoltatnak az ukránt alapszinten sem beszélő diákokkal, addig tényleg nem fogják megtanulni a nyelvet. Az ukrán, mint idegen nyelv hatékony oktatására van szükség, aminek az állam máig nem teremtette meg a feltételeit – az új törvénnyel sem.
Rosszindulat vagy tájékozatlanság?
Az elfogadott törvény nem a hatékony ukrán-tanítást, hanem a kisebbségi oktatás korlátozását szolgálja. De ennek nem feltétlenül csak a rosszhiszemű nacionalizmus az oka, hanem a tájékozatlanság is. Kétségkívül vannak olyan csoportok Ukrajnában, akik az oroszok mellett a kisebb, köztük a magyar, kisebbségekben is biztonsági kockázatot látnak, és legszívesebben beolvasztanák vagy elüldöznék őket. A nyelvtörvények és az oktatási törvény körüli vitákban ilyen nézetek is megjelentek; ezek tükröződnek a törvény eredeti változatában, amely valóban felszámolta volna a magyar oktatást az 5. osztálytól kezdve; és kifejezetten magyarellenes lépésekre is volt példa az elmúlt években a nyelvtörvény és ez oktatási törvények alkalmazása során.
Ez azonban nem többségi vélemény. A többség valószínűleg valóban csak hatékony ukrán nyelvtudást vár el az állam lakóitól, és ezt azért szeretnék ennyire kontraproduktív módon megvalósítani, mert nem ismerik a kisebbségi oktatás szakmai kérdéseit. Az elmúlt hetek nyilatkozatai erről tanúskodnak: sok magas rangú ukrán politikusnak úgy tűnik, fogalma sincs, eszik-e vagy isszák a kisebbségi létet – amivel egyébként nem lógnak ki a régiós átlagból, Magyarországot is beleértve.
Van-e megoldás?
Ha az elfogadott törvényt valóban a tájékozatlanság motiválta, akkor van esély a megoldásra. A hatékony ukrántanításban érdekelt ukrán politikusok, a kisebbségek és anyaállamaik között ebben a kérdésben nincs érdemi ellentét. A vitát ebbe az irányba kell terelni, mert ez az egyetlen lehetséges platform, amin az ukrán kormány kompromisszumot tud kötni. Egyetérteni velük az ukrán nyelvtudás fontosságában és ennek egy más, hatékonyabb módját felajánlani, ami nem jár a kisebbségi nyelvű oktatás korlátozásával, minden érdekelt fél számára győzelemmel érne fel. Ha azonban a törvény nacionalista értelmezéséből indulunk ki és azt olvassuk a fejükre, nekik is nagyon kis manőverezési lehetőségük marad – az ukrán állam vélt vagy valós érdekeit lesznek kénytelenek szembeállítani a külföldi nyomással. Ez nem egy könnyű helyzet belpolitikai szempontból, és nem jó alap a további nemzetközi együttműködésre sem.
Gyakran felhozott érv a törvény kapcsán, hogy az valójában az orosz oktatás, nem a többi kisebbség ellen irányul. Ez annyiban igaz, hogy az oroszok még rosszabbul járnak (az orosz nyelvű közép- és felsőoktatási rendszer felszámolása egyébként a kisebbségvédelmi egyezmények nagyon durva megsértése, de ez nem tárgya ennek a cikknek), de ez nem igazolja a törvénynek a többi kisebbségre kifejtett negatív hatását. Ukrajnának elemi érdeke, hogy EU-s szomszédjai támogassák a területén zajló hibrid háborúban – éppen ezért volt nagy meggondolatlanság a részükről alapos egyeztetés nélkül ilyen formában elfogadni az oktatási törvényt, amely bár elvi lehetőséget biztosít a kisebbségi oktatás megőrzésére, ezt szűken, kivételként és nem főszabályként fogalmazza meg, és nem biztosít rá kellő garanciát. Ez a szöveg azoknak az ukrán nacionalistáknak az érdekeit szolgálja, akiknek célja nem egyszerűen a jobb ukrántanítás, hanem a kisebbségi oktatás korlátozása és a kisebbségek beolvasztása. Reménykedjünk benne, hogy a nemzetközi szervezetek véleményének hatására az ukrán kormány is belátja ezt, és hajlandóak lesznek a törvény módosítására.
A szerző a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpontja Jogtudományi Intézetének (MTA TK JTI) tudományos munkatársa. Az írás a szerző véleményét tartalmazza és nem értelmezhető az MTA TK hivatalos állásfoglalásaként.
Borítókép: Aleksey Filippov / AFP
Ehhez a cikkhez ajánljuk
- Vélemény
Kóka János: Az egészségügy megújításának 10 pontos, 10 ezer milliárdos programja
A politika úgy vigyáz e korhadt rendszernek az érinthetetlenségére, mintha valamiféle kincs lenne. Vitairat.
február 7., 08:03
- Vélemény
Trianon az nem egy ház
Trianon az, amikor nem érted, mit jelent az, hogy határon túli, ha te mindig innen vagy.
február 5., 08:14
- Vélemény
Amerika adja a NATO erejét, és az elnökét nem Brüsszelben választják
Amíg a NATO jelen formájában létezik, ostobaság egy európai „ellen-NATO” álmát kergetni. Hegyi Gyula írása.
7 órája
- Mindeközben
Árpa Attila kiakadt a mai fiatalokra: Pocsék a munkához való hozzáállásuk, azt hiszik, hogy nekik minden jár
3 órája
- Címlapon
Volodimir Zelenszkij keményen reagált Donald Trump kijelentésére
Az ukrán elnök leszögezte, országa nem eladó.
1 órája
- Vélemény
Krasznahorkai László válasza Kollár Árpádnak – és a viszontválasz
A két levelet az írók engedélyével közöljük.
február 9., 08:09
- Vélemény
Mindenki számol – az új Bajnokok Ligája mérlege
Dénes Ferenc: Siker vagy veszélytelen Szuperliga?
február 6., 12:59
- Vélemény
Demeter Szilárd: Krasznahorkai és a magyarok
Mink, mucsai magyarok azon dolgozunk, hogy Krasznahorkait is túléljük – az ő érdekében.
február 3., 15:44
- Vélemény
Gyűlölet és együttműködés, Kossuthtól Dubajig
2004 óta folyamatosan csúszunk le a sereghajtók közé. Fodor Gábor írása.
február 3., 06:04
- Címlapon
Itt van Pintér Sándor újabb rendelete, beigazolódott a szülők félelme
Március 1-től nagy változás lép életbe a közoktatásban.
2 órája
- Mindeközben
Váratlan vendégek toppantak be egy fiatal pár esküvőjére, ám ami ezután jött, arra senki sem számított
6 órája
- Címlapon
Ferenc pápa a halálára készülhet az intézkedéseivel
A 88 éves katolikus egyházfő már az örökségét védelmezi lépéseivel.
3 órája
- Címlapon
Nagy üzletre készül Magyarország, széket kér Orbán Viktor a nagyhatalmak asztalánál
Bejelentést tett a kormány.
4 órája
- Vélemény
Ceglédi Zoltán: Miért simogassunk mégis migránsokat?
Ahol rövidesen több lesz az idős, mint a fiatal, mi a rendszerszintű megoldás arra, ha nincs ember, aki a beteg édesanyádat a műtét után átemelje a kórházi ágyra?
február 3., 08:54
- Vélemény
A Soros- és demokrata boszorkányok elleni harc helytelensége
Olyan állami intézményrendszer kell, amely minden politikai, közéleti nézet terjesztését azonos feltételekkel támogatja.
február 10., 15:30
- Vélemény
Demeter Szilárd: Miért ne tehette volna Majka, ha ez gyött ki belőle
Jegyzetek a magyar kultúra napjára 2025-ben.
január 22., 07:32
- Mindeközben
Bochkor Gábor ritkán látott, 18 éves lányával pózolt a vörös szőnyegen, ez aztán az apa-lánya pillanat
7 órája
- Vélemény
A Gutenberg-galaxis lottóesélyei, avagy mi lesz a folyóiratokkal?
A Hankó Balázs által elmondottak kizárnak minden lehetőséget a párbeszédre.
február 2., 09:04
- Vélemény
Nyugdíjazza-e Trump a párizsi klímaegyezményt?
Mi, európaiak, mi, magyarok hiába vállalunk áldozatot, ha a többiek nem köteleződnek el jobban.
január 31., 15:50
- Vélemény
Most éppen kit kell sajnálni?
A történelem tele van olyan bűnösökkel, akik áldozatok is egyben.
január 31., 07:13
- Címlapon
Kiszivárgott Orbán Viktor balatonfüredi beszéde, el akarják foglalni Brüsszelt
Kihelyezett frakcióülést tartott a Fidesz–KDNP.
6 órája
- Vélemény
Grönland, az egyre „távolodó” zöldülő sziget
Milyen hatással lehet a klímaváltozás a geopolitikai megfontolásokra és a háborús készülődésre?
január 21., 12:09
- Vélemény
Ujhelyi István: Szuverenista mellet nemzeti ököllel döngetni
Amikor majd „America First” szembejön a mi „Hungary First” politikánkkal, akkor derül ki, kinek mekkora szuverenitás van a gatyájában.
január 24., 10:14
- Címlapon
Itt az EU válasza az amerikai–orosz tárgyalásokra, újabb lépéseket helyeztek kilátásba
Ezzel ugyanakkor a magyar kormány jól jár.
2 órája
- Mindeközben
Fejes Tamás szerint fontos az apai szigor, ezt az egy dolgot például soha nem engedné meg gyermekeinek
tegnap, 21:38
- Vélemény
Trump 2.0 – bombasztikus túlzás vagy reális esély az új amerikai „aranykorszak”?
A Trump-féle retorikai szuperlatívuszokat érdemes némi távolságtartással értelmezni. Csutak Zsolt írása.
január 23., 06:46
- Vélemény
Orbán Viktor uralma és a rendszere a politikai vezető karizmájának erején alapul
Nem orbáni diktatúra van, hanem tévképzetek a falak létezéséről és veszélyéről. Kóczián Péter írása.
január 28., 06:19
- Mindeközben
Bogdányi Titanilla úgy emelgeti a 10 kilós súlyzókat, mintha tollpihék lennének
tegnap, 20:21
- Címlapon
Donald Trump szerint Ukrajna kezdte a háborút és Zelenszkij a hibás, hogy az még mindig tart
7 órája
- Címlapon
Lerántották a leplet: ilyen lesz a béke utáni Magyarország
Belekóstoltunk, milyen az, ha közelít az orosz–ukrán háború lezárása.
2 órája
- Címlapon
A Gmailen terjedő újabb átverések miatt a kiberszakértők megkongatták a vészharangot
A csalók a mesterséges intelligencia eszközeivel élve igyekeznek átverni a felhasználókat.
6 órája
- Címlapon
1,3 milliárdért eladta az állam Balatonföldvár egyik legértékesebb területét
Az eladási ár azt mutatja, hogy igen jelentős lehetett az érdeklődés az ingatlanra.
2 órája
- Vélemény
A konteó, ami már nem konteó
Járványok és összeesküvés-elméletek, avagy a CIA sem áll mindig erős lábakon.
január 27., 07:22
- Vélemény
A nagy játszma elkezdődött: lesz gazdasági bumm, vagy csak szédítik a népet?
Péter Tamás véleménycikke.
január 29., 15:59