Ukrán nyelvtörvény: a megoldás, ami a magyaroknak és Kijevnek is jó

000 J01K8
2017.10.09. 11:32
A nemrég elfogadott ukrán nyelvtörvény eredménye nem az lesz, hogy a kisebbségi gyerekek megtanulnak ukránul, hanem hogy az ukránul tanult tárgyakat sem sajátítják el rendesen. A nacionalizmus és a tájékozatlanság zsákutcába viszik az anyanyelvi oktatást, de van kiút. Fiala-Butora János írása.

 

A nemrég Ukrajnában elfogadott oktatási törvény nagy vihart kavart a nemzetközi diplomáciai színtéren és a magyar sajtóban is. Egyes elemzések, valószínűleg a törvény nem végleges verziójából kiindulva már a kárpátaljai magyar oktatás teljes felszámolását vizionálták, míg mások nem is látnak jogkorlátozást, sőt a törvényt a kárpátaljai magyaroknak hasznosnak tartják. Ebben az elemzésben először azt vizsgálom meg, veszélyezteti-e a törvény az anyanyelvi oktatást, majd ennek lehetséges okait és az ebből következő megoldási lehetőségeket veszem számba. 

A törvény, több pozitív vonása mellett az anyanyelvi helyett ukrán nyelvű oktatás bevezetésével szeretné a kisebbségek ukrán nyelvtudását növelni. Az eredeti javaslat felszámolta volna a kisebbségi nyelvű oktatást az 5. osztálytól kezdve, az elfogadott változat azonban kivételt tesz az EU hivatalos nyelveivel (pl. magyar, román, szlovák). Míg jelenleg a magyar tanítási nyelvű iskolákban az ukrán nyelvet kivéve minden tantárgyat magyarul tanulnak a diákok, az új törvény alapján az 5. osztálytól bizonyos tantárgyakat ukránul tanulnának. Hogy mennyit, azt a törvény nem határozza meg; magyarul és a többi EU-s nyelven „egy vagy több” tantárgyat lehet majd tanulni.

A megfogalmazás és a kontextus (lásd pl. az átmeneti rendelkezéseket, amelyek az ukrán nyelvű tanításra való fokozatos átállást rögzítik) alapján ez kevesebb, mint a mostani „minden kivéve az ukrán nyelvet”. Ez következik a kinyilvánított jogalkotói szándékból is: ha az ukránul oktatott tárgyak célja a diákok ukrán nyelvtudásának a növelése, ez nyilván annál hatékonyabb, minél több tantárgyat tanítanak majd magyar helyett ukránul. 

Ugyanakkor Ukrajna alkotmánya és nemzetközi kötelezettségvállalásai, például az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezménye teljes anyanyelvi oktatást garantál, úgyhogy ezek sérülnének, ha akár egy tantárgyat is ukránul oktatnának az ukrán nyelv órán kívül.

Súlyos probléma az is, hogy az anyanyelvi oktatásra a törvény nem ad szilárd garanciákat. A Keretegyezményt felügyelő Tanácsadó Bizottság már a jelenleg hatályos oktatási törvényért is kritizálta Ukrajnát, mert az nem teszi kikényszeríthető joggá az anyanyelvi oktatást. Számos esetre derült fény, amikor a hatóságok szabotálták a kisebbségi nyelvű osztályok indítását, kihasználva a törvény kiskapuit. Az új törvény ebből a szempontból még rosszabb, az csak a 4. osztályig garantálja az anyanyelvi oktatást, úgyhogy az Európa Tanács kritikája nem kerülheti el Ukrajnát. 

A kialakult helyzet formálisan hasonlítani fog a magyarországi kisebbségi tannyelvű iskolák helyzetére, azonban a látszat csal. Magyarországon számát, koncentráltságát, nyelvi helyzetét tekintve nincs a kárpátaljai magyarsághoz fogható kisebbség. Itt nem korlátozza jogszabály a kisebbségi nyelveken tanított órákat – korlátot a diákok száma és igényeik jelentenek, amit minden kisebbségi önkormányzat saját hatáskörben vesz figyelembe. Ukrajnában azonban egy teljes szervezettségű, anyanyelven működő oktatási rendszert építene le az új törvény, szembemenve a kisebbségi közösségek igényeivel.

Anyanyelvi oktatás vagy munkaerőpiaci integráció?

A törvény tehát kétségtelenül korlátozza a kisebbségi oktatási jogokat. Ennek ellenére többen mégis előnyösnek tartják a kisebbségek számára, merthogy segít nekik megtanulni az ukrán nyelvet, támogatva munkaerő-piaci integrációjukat. Ez az érv egy nagyon elterjedt félreértésen alapul. Az ukrajnai kisebbségek – és különösen a magyarok – valóban alacsony szinten beszélik az ukrán nyelvet. Az anyanyelvi oktatás és az ukrán nyelv elsajátítása azonban nem egymásnak ellentmondó szempontok. 

Kapcsolódó
Mi lesz veled, kárpátaljai magyarság?

Mi lesz veled, kárpátaljai magyarság?

Új oktatási törvényt fogadtak el Ukrajnában, itthon pedig szinte mindenki az ottani magyarokért aggódik. Nem tudni, mennyire lesz rossz a szabályozás, de más problémákkal is meg kell küzdenie a kárpátaljai magyarságnak.

A kárpátaljai magyarok 11 éven keresztül tanulnak ukrán nyelvet az iskolában – hogy nem tanulják meg, annak a nem hatékony nyelvoktatás az oka. A helyi magyar szakmai szervezetek több mint húsz éve követelik a magyar iskolákban a hatékony ukrántanítás megszervezését. Ez leginkább eltérő módszertant, tankönyveket, felkészült tanárokat, nagyobb óraszámot, kiscsoportos foglalkozásokat, stb. kívánna meg. Amire nincs szükség hozzá, az a szaktantárgyak ukrán nyelvű oktatása. Sőt, ezzel kifejezetten rosszul járnának. A kognitív nyelvészet álláspontja szerint a tanulás az anyanyelven a leghatékonyabb, ezért is rögzítik a kisebbségvédelmi egyezmények az anyanyelven való tanulás jogát – az nem csak a kisebbségi kultúra megőrzése miatt fontos, hanem a hatékony oktatás, és ezáltal a munkaerőpiaci integráció miatt is.

A jelenlegi rendszerben sok gyerek 11 év alatt sem tanul meg ukránul. Ha ők az új törvény alapján az 5. osztálytól ukránul tanulnák például a fizikát, akkor nem csak az ukránjuk lenne gyengébb a többségi társaiknál, hanem fizikából is elmaradnának mögöttük. Márpedig az oktatás célja nem önmagában az ukrán nyelv minél jobb elsajátítása, hanem ismeretek átadása különböző tantárgyakból – amiből az egyik az ukrán nyelv.

A világ számos országában képesek a kisebbségek saját tanítású iskoláikban a többségi nyelv elsajátítására. Ez alól az ukrán sem kell, hogy kivétel legyen. Amíg azonban presztízsokokból nyelvtant és irodalmat magoltatnak az ukránt alapszinten sem beszélő diákokkal, addig tényleg nem fogják megtanulni a nyelvet. Az ukrán, mint idegen nyelv hatékony oktatására van szükség, aminek az állam máig nem teremtette meg a feltételeit – az új törvénnyel sem.  

Rosszindulat vagy tájékozatlanság?

Az elfogadott törvény nem a hatékony ukrán-tanítást, hanem a kisebbségi oktatás korlátozását szolgálja. De ennek nem feltétlenül csak a rosszhiszemű nacionalizmus az oka, hanem a tájékozatlanság is. Kétségkívül vannak olyan csoportok Ukrajnában, akik az oroszok mellett a kisebb, köztük a magyar, kisebbségekben is biztonsági kockázatot látnak, és legszívesebben beolvasztanák vagy elüldöznék őket. A nyelvtörvények és az oktatási törvény körüli vitákban ilyen nézetek is megjelentek; ezek tükröződnek a törvény eredeti változatában, amely valóban felszámolta volna a magyar oktatást az 5. osztálytól kezdve; és kifejezetten magyarellenes lépésekre is volt példa az elmúlt években a nyelvtörvény és ez oktatási törvények alkalmazása során. 

Ez azonban nem többségi vélemény. A többség valószínűleg valóban csak hatékony ukrán nyelvtudást vár el az állam lakóitól, és ezt azért szeretnék ennyire kontraproduktív módon megvalósítani, mert nem ismerik a kisebbségi oktatás szakmai kérdéseit. Az elmúlt hetek nyilatkozatai erről tanúskodnak: sok magas rangú ukrán politikusnak úgy tűnik, fogalma sincs, eszik-e vagy isszák a kisebbségi létet – amivel egyébként nem lógnak ki a régiós átlagból, Magyarországot is beleértve. 

Van-e megoldás?

Ha az elfogadott törvényt valóban a tájékozatlanság motiválta, akkor van esély a megoldásra. A hatékony ukrántanításban érdekelt ukrán politikusok, a kisebbségek és anyaállamaik között ebben a kérdésben nincs érdemi ellentét. A vitát ebbe az irányba kell terelni, mert ez az egyetlen lehetséges platform, amin az ukrán kormány kompromisszumot tud kötni. Egyetérteni velük az ukrán nyelvtudás fontosságában és ennek egy más, hatékonyabb módját felajánlani, ami nem jár a kisebbségi nyelvű oktatás korlátozásával, minden érdekelt fél számára győzelemmel érne fel. Ha azonban a törvény nacionalista értelmezéséből indulunk ki és azt olvassuk a fejükre, nekik is nagyon kis manőverezési lehetőségük marad – az ukrán állam vélt vagy valós érdekeit lesznek kénytelenek szembeállítani a külföldi nyomással. Ez nem egy könnyű helyzet belpolitikai szempontból, és nem jó alap a további nemzetközi együttműködésre sem.

Gyakran felhozott érv a törvény kapcsán, hogy az valójában az orosz oktatás, nem a többi kisebbség ellen irányul. Ez annyiban igaz, hogy az oroszok még rosszabbul járnak (az orosz nyelvű közép- és felsőoktatási rendszer felszámolása egyébként a kisebbségvédelmi egyezmények nagyon durva megsértése, de ez nem tárgya ennek a cikknek), de ez nem igazolja a törvénynek a többi kisebbségre kifejtett negatív hatását. Ukrajnának elemi érdeke, hogy EU-s szomszédjai támogassák a területén zajló hibrid háborúban – éppen ezért volt nagy meggondolatlanság a részükről alapos egyeztetés nélkül ilyen formában elfogadni az oktatási törvényt, amely bár elvi lehetőséget biztosít a kisebbségi oktatás megőrzésére, ezt szűken, kivételként és nem főszabályként fogalmazza meg, és nem biztosít rá kellő garanciát. Ez a szöveg azoknak az ukrán nacionalistáknak az érdekeit szolgálja, akiknek célja nem egyszerűen a jobb ukrántanítás, hanem a kisebbségi oktatás korlátozása és a kisebbségek beolvasztása. Reménykedjünk benne, hogy a nemzetközi szervezetek véleményének hatására az ukrán kormány is belátja ezt, és hajlandóak lesznek a törvény módosítására.

A szerző a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpontja Jogtudományi Intézetének (MTA TK JTI) tudományos munkatársa. Az írás a szerző véleményét tartalmazza és nem értelmezhető az MTA TK hivatalos állásfoglalásaként.

Borítókép:  Aleksey Filippov / AFP

Ehhez a cikkhez ajánljuk

  • Vélemény
Kóka János: Az egészségügy megújításának 10 pontos, 10 ezer milliárdos programja

Kóka János: Az egészségügy megújításának 10 pontos, 10 ezer milliárdos programja

A politika úgy vigyáz e korhadt rendszernek az érinthetetlenségére, mintha valamiféle kincs lenne. Vitairat.

február 7., 08:03

  • Vélemény
Trianon az nem egy ház

Trianon az nem egy ház

Trianon az, amikor nem érted, mit jelent az, hogy határon túli, ha te mindig innen vagy.

február 5., 08:14

  • Vélemény
Amerika adja a NATO erejét, és az elnökét nem Brüsszelben választják

Amerika adja a NATO erejét, és az elnökét nem Brüsszelben választják

Amíg a NATO jelen formájában létezik, ostobaság egy európai „ellen-NATO” álmát kergetni. Hegyi Gyula írása.

7 órája

  • Címlapon
Volodimir Zelenszkij keményen reagált Donald Trump kijelentésére

Volodimir Zelenszkij keményen reagált Donald Trump kijelentésére

Az ukrán elnök leszögezte, országa nem eladó.

1 órája

  • Vélemény
Krasznahorkai László válasza Kollár Árpádnak – és a viszontválasz

Krasznahorkai László válasza Kollár Árpádnak – és a viszontválasz

A két levelet az írók engedélyével közöljük.

február 9., 08:09

  • Vélemény
Mindenki számol – az új Bajnokok Ligája mérlege

Mindenki számol – az új Bajnokok Ligája mérlege

Dénes Ferenc: Siker vagy veszélytelen Szuperliga?

február 6., 12:59

  • Vélemény
Demeter Szilárd: Krasznahorkai és a magyarok

Demeter Szilárd: Krasznahorkai és a magyarok

Mink, mucsai magyarok azon dolgozunk, hogy Krasznahorkait is túléljük – az ő érdekében.

február 3., 15:44

  • Vélemény
Gyűlölet és együttműködés, Kossuthtól Dubajig

Gyűlölet és együttműködés, Kossuthtól Dubajig

2004 óta folyamatosan csúszunk le a sereghajtók közé. Fodor Gábor írása.

február 3., 06:04

  • Címlapon
Itt van Pintér Sándor újabb rendelete, beigazolódott a szülők félelme

Itt van Pintér Sándor újabb rendelete, beigazolódott a szülők félelme

Március 1-től nagy változás lép életbe a közoktatásban.

2 órája

  • Címlapon
Ferenc pápa a halálára készülhet az intézkedéseivel

Ferenc pápa a halálára készülhet az intézkedéseivel

A 88 éves katolikus egyházfő már az örökségét védelmezi lépéseivel.

3 órája

  • Vélemény
Ceglédi Zoltán: Miért simogassunk mégis migránsokat?

Ceglédi Zoltán: Miért simogassunk mégis migránsokat?

Ahol rövidesen több lesz az idős, mint a fiatal, mi a rendszerszintű megoldás arra, ha nincs ember, aki a beteg édesanyádat a műtét után átemelje a kórházi ágyra?

február 3., 08:54

  • Vélemény
A Soros- és demokrata boszorkányok elleni harc helytelensége

A Soros- és demokrata boszorkányok elleni harc helytelensége

Olyan állami intézményrendszer kell, amely minden politikai, közéleti nézet terjesztését azonos feltételekkel támogatja.

február 10., 15:30

  • Vélemény
Demeter Szilárd: Miért ne tehette volna Majka, ha ez gyött ki belőle

Demeter Szilárd: Miért ne tehette volna Majka, ha ez gyött ki belőle

Jegyzetek a magyar kultúra napjára 2025-ben.

január 22., 07:32

  • Vélemény
A Gutenberg-galaxis lottóesélyei, avagy mi lesz a folyóiratokkal?

A Gutenberg-galaxis lottóesélyei, avagy mi lesz a folyóiratokkal?

A Hankó Balázs által elmondottak kizárnak minden lehetőséget a párbeszédre.

február 2., 09:04

  • Vélemény
Nyugdíjazza-e Trump a párizsi klímaegyezményt?

Nyugdíjazza-e Trump a párizsi klímaegyezményt?

Mi, európaiak, mi, magyarok hiába vállalunk áldozatot, ha a többiek nem köteleződnek el jobban.

január 31., 15:50

  • Vélemény
Most éppen kit kell sajnálni?

Most éppen kit kell sajnálni?

A történelem tele van olyan bűnösökkel, akik áldozatok is egyben.

január 31., 07:13

  • Címlapon
Kiszivárgott Orbán Viktor balatonfüredi beszéde, el akarják foglalni Brüsszelt

Kiszivárgott Orbán Viktor balatonfüredi beszéde, el akarják foglalni Brüsszelt

Kihelyezett frakcióülést tartott a Fidesz–KDNP.

6 órája

  • Vélemény
Grönland, az egyre „távolodó” zöldülő sziget

Grönland, az egyre „távolodó” zöldülő sziget

Milyen hatással lehet a klímaváltozás a geopolitikai megfontolásokra és a háborús készülődésre?

január 21., 12:09

  • Vélemény
Ujhelyi István: Szuverenista mellet nemzeti ököllel döngetni

Ujhelyi István: Szuverenista mellet nemzeti ököllel döngetni

Amikor majd „America First” szembejön a mi „Hungary First” politikánkkal, akkor derül ki, kinek mekkora szuverenitás van a gatyájában.

január 24., 10:14

  • Vélemény
Trump 2.0 – bombasztikus túlzás vagy reális esély az új amerikai „aranykorszak”?

Trump 2.0 – bombasztikus túlzás vagy reális esély az új amerikai „aranykorszak”?

A Trump-féle retorikai szuperlatívuszokat érdemes némi távolságtartással értelmezni. Csutak Zsolt írása.

január 23., 06:46

  • Vélemény
Orbán Viktor uralma és a rendszere a politikai vezető karizmájának erején alapul

Orbán Viktor uralma és a rendszere a politikai vezető karizmájának erején alapul

Nem orbáni diktatúra van, hanem tévképzetek a falak létezéséről és veszélyéről. Kóczián Péter írása.

január 28., 06:19

  • Címlapon
Lerántották a leplet: ilyen lesz a béke utáni Magyarország

Lerántották a leplet: ilyen lesz a béke utáni Magyarország

Belekóstoltunk, milyen az, ha közelít az orosz–ukrán háború lezárása.

2 órája

  • Címlapon
A Gmailen terjedő újabb átverések miatt a kiberszakértők megkongatták a vészharangot

A Gmailen terjedő újabb átverések miatt a kiberszakértők megkongatták a vészharangot

A csalók a mesterséges intelligencia eszközeivel élve igyekeznek átverni a felhasználókat.

6 órája

  • Címlapon
1,3 milliárdért eladta az állam Balatonföldvár egyik legértékesebb területét

1,3 milliárdért eladta az állam Balatonföldvár egyik legértékesebb területét

Az eladási ár azt mutatja, hogy igen jelentős lehetett az érdeklődés az ingatlanra.

2 órája

  • Vélemény
A konteó, ami már nem konteó

A konteó, ami már nem konteó

Járványok és összeesküvés-elméletek, avagy a CIA sem áll mindig erős lábakon.

január 27., 07:22

  • Vélemény
A nagy játszma elkezdődött: lesz gazdasági bumm, vagy csak szédítik a népet?

A nagy játszma elkezdődött: lesz gazdasági bumm, vagy csak szédítik a népet?

Péter Tamás véleménycikke.

január 29., 15:59