Nem jó belegondolni, mi lenne most az EU segítsége nélkül

Az EU nem segít a vírus leküzdésében! Hacsak azt nem vesszük, hogy a magyar egészségügy az elmúlt másfél évtizedben jórészt éppen az EU-s forrásoknak köszönhetően tudott szinten maradni, sőt fejlődni. Ez 2007 óta legalább 450 milliárd forintot jelent. Mai forintban számolva sokkal többet.

Az egészségügy nemzeti hatáskör, vagyis az EU nem szólhat bele abba, hogy az egyes tagállamok hogyan szervezik meg polgáraik gyógyítását. Azért nem, mert a tagállamok erre nem hatalmazták fel. Jó, vagy nem jó – ez így van, és kész.

Így aztán az EU számára rendelkezésre álló eszközök is korlátozottak. Most ezért „Brüsszel” fizetési könnyítésekkel, rugalmasabb szabályokkal, közös védőeszköz- és tesztbeszerzéssel és a vakcinakutatás támogatásával igyekszik segíteni.

Mégpedig az esetek túlnyomó részében 85 százalékban (kisebb részükben 50 százalékban).

A pénzek nem csak épületekre, berendezésekre mentek. Nagy összegekkel támogatják az EU-s források az egészségügyi dolgozók megtartását, új munkatársak – orvosok, ápolók, gyakornokok – felvételét, képzését is. Ennek hiányában még erősebb lett volna az elvándorlás az utóbbi években.

Azért az egészségügyre fordították ezeket a pénzeket, mert a mindenkori kormányok – nagyon helyesen – így látták jónak. Az EU-s források felhasználásáról ugyanis – minden tévhittel ellentétben – alapvetően a tagállami kormányok döntenek.

A kormányzati palyazat.gov.hu oldalon elérhető tanulmány szerint a 2007–2013-as EU-s költségvetési ciklusban 351 milliárd forintnyi uniós támogatás jutott a magyar egészségügyre. Ebből – a társfinanszírozás miatt – közel 300 milliárd volt a tisztán uniós pénz.

A 2014–2020-as ciklusban – szintén a fenti oldalon elérhető adatok szerint – legalább 150 milliárd forint érkezett, illetve érkezik a magyar egészségügybe az EU-polgárok által befizetett adókból. Ebben még nincsenek benne az orvosi kutatásokra, vagy például egészségturizmusra fordítandó, igen jelentős összegek.

Hogy kicsit konkrétabbak legyünk, felsorolnék egy-két jelentősebb egészségügyi fejlesztést a 2007–2013-as ciklusból:

• a kaposvári, súlyponti Kaposi Mór Oktató Kórház infrastruktúra-fejlesztése: 11 milliárd 130 millió forint;
• „Csillagpont Kórház” létrehozása a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórházban: 10 milliárd 460 millió forint;
• új tömb kialakítása a gyulai Pándy Kálmán Kórházban: 5 milliárd 858 millió forint;
• a váci Jávorszky Ödön Kórház korszerűsítése: 2 milliárd 68 millió forint;
• a nagyatádi kórház fejlesztése: 1 milliárd 100 millió forint;
• központi műtő és diagnosztikai blokk kialakítása a dunaújvárosi Szent Pantaleon Kórházban: 3 milliárd 736 millió forint;
• épületenergetikai fejlesztések a tatabányai Szent Borbála Kórházban: 490,6 millió forint;
• egészségügyi eszközök energiamegtakarítást célzó beszerzése a váci Jávorszky Ödön Kórházban: 458,8 millió forint, ugyanez például az egri Markhot Ferenc kórházban 480,5 millió, a nagykanizsai Kanizsai Dorottya Kórházban 85,4 millió, Pásztón 78,3 millió forint;
• röntgenberendezések beszerzése a kapuvári Lumniczer Kórház-Rendelőintézetben: 169,8 millió forint;
• radiológiai képalkotó diagnosztikai berendezések cseréje a budapesti Péterffy Sándor Utcai Kórházban: 382,7 millió forint;
• a Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház képalkotó diagnosztikai eszközparkjának megújítása: 429,3 millió forint;
• MRI berendezés cseréje a soproni Gyógyközpontban: 499,3 millió forint;
• röntgeneszközök beszerzése a Ceglédi Toldy Ferenc Kórház és Rendelőintézetben: 1 milliárd 330 millió forint.

 3-5-7 milliárdos fejlesztések voltak még például Székesfehérváron, Nagykanizsán, Baján, Veszprémben, Debrecenben, Szolnokon, Sopronban, Tatabányán, Kecskeméten, Békéscsabán, Bonyhádon is.

Mielőtt azt hinnénk, egy-egy kórház vagy rendelőintézet csak egyszer kaphat támogatást, egy példán keresztül nézzük meg, a palyazat.gov.hu szerint mire és mennyi uniós pénzt ítéltek meg egyetlen megyei kórháznak 2007 óta. Legyen a kiválasztott a szombathelyi Markusovszky Egyetemi Oktatókórház (zárójelben az EU-támogatásról szóló döntés dátuma).

• struktúraváltoztatást támogató Infrastruktúrafejlesztés: 6 milliárd 211 millió forint (2011. 02. 21.)
• a Perinatális (szülés ideje körüli) Intenzív Centrum műszaki és informatikai korszerűsítése: 145,5 millió forint (2011. 07. 15.)
• a kórház többletteljesítményt nyújtó dolgozóinak támogatása: 100 millió forint (2012. 08. 07.)
• átfogó képzési program: 125 millió forint (2012. 09. 20.)
• Regionális Onkológiai Centrum fejlesztése: 1 milliárd 329 millió forint (2013. 08. 28.)
• a járó- és fekvőbeteg-ellátás integrációja a szombathelyi és körmendi telephelyen: 1 milliárd 674 millió forint (2013. 09. 30.)
• energiamegtakarítás céljából CT- és MRI-készülék beszerzése: 1 milliárd 32 millió forint (2015. 09. 16.)
• energiamegtakarítás céljából röntgenkészülék beszerzése: 402,5 millió forint (2015. 10. 09.)
• napelemes rendszer kiépítése a Markusovszky Egyetemi Oktatókórház épületein: 134,1 millió forint (2016. 12. 19.)
• az orvos- és nővérszállók épületenergetikai fejlesztése: 132 millió forint (2016. 12. 19.)
• az orvostechnikai infrastruktúra készültségi szintjének javítása: 49,8 millió forint (2017. 12. 04.)
• képzési programok az egészségügyi ágazat szolgáltatás-fejlesztése érdekében: 289 millió forint (2017. 12. 12.)
• egészségügyi humánerőforrás-fejlesztés: 136,1 millió forint (2018. 01. 10.)
• szakképesítés megszerzésének támogatása (egészségügyi ösztöndíjak): 21,8 millió forint (2019. 08. 29.)

 Hasonló nagyságrendben minden megyében találhatunk fejlesztéseket.

Nézzünk pár példát a 2014–2020-as időszakból. A nagyoktól a kisebbek felé haladva:

• elektronikus egészségügyi fejlesztések (Állami Egészségügyi Ellátó Központ): 16 milliárd forint;
• gyermek sürgősségi, baleseti ellátás fejlesztése (Állami Egészségügyi Ellátó Központ): 14 milliárd forint;
• az egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése (Országos Tisztifőorvosi Hivatal): 11 milliárd 430 millió forint;
• a diagnosztikai és orvosi laboratóriumi hálózat infrastruktúrájának javítása (Állami Egészségügyi Ellátó Központ): 9 milliárd 810 millió forint;
• ápolótanulók ösztöndíjprogramja (Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ): 4 milliárd 400 millió forint;
• eszközkorszerűsítés a Bicskei Egészségügyi Központban: 299 millió forint;
• járóbeteg-szakellátó szolgáltatások fejlesztése a szolnoki Hetényi kórházban: 293 millió forint;
• gyógyszeradagoló berendezés a kaposvári kórházban: 200 millió forint;
• egészségügyi humánerőforrás-fejlesztés az orosházi kórházban: 150 millió forint;
• ugyanez a Heim Pál Gyermekkórházban: 147 millió forint;
• egészségközpont létrehozása Jászdózsa községben: 110 millió forint;
• egészségház Lepsényben: 100 millió forint;
• Berettyóújfalu háziorvosi rendelőjének felújítása: 100 millió forint;
• eszközbeszerzés a pannonhalmi Szent Márton Járóbeteg Központban: 85 millió forint;
• Őrhalom orvosi rendelőjének felújítása: 70 millió forint;
• korai fázisú gyógyszerkutatási centrum létrehozása Gyöngyösön: 61 millió forint;
• infekciókontroll fejlesztése a veszprémi Csolnoky Kórházban: 60 millió forint;
• védőnői szolgálat fejlesztése Balatonmáriafürdőn: 60 millió forint;
• diagnosztikai ultrahang készülékek beszerzése a miskolci megyei kórházban: 50 millió forint;
• fogorvosi rendelő felújítása Tiszanagyfalu községben: 46 millió forint;
• orvosi rendelő és szolgálati lakás felújítása Noszlopon: 11 millió forint;
• panorámaröntgen és fogászati lézerkészülék beszerzése Tatán: 5,3 millió forint.

A sor hosszan folytatható.

Ezres nagyságrendben találhatunk további EU-s finanszírozású egészségügyi projekteket az ország egészében, több száz településen. Ha nem hiszed, írd be településedet a palyazat.gov.hu oldal támogatottprojekt-keresőjébe, vagy kérdezd meg orvosodat, gyógyszerészedet – majd, ha ráérnek.

(Most viszont maradj otthon!)

Az írást Perger István EU-szakértő Facebook-oldaláról vettük át. 

Borítókép: Index Fotós: Huszti István