Bőhm András 5 pontja az elnökválasztásról

1. Kóka János nyilatkozata dönti meg azt az álláspontot, hogy az álküldöttek szavazatai nem hathattak ki a tavalyi elnökválasztás eredményére. Kóka János ugyanis azt nyilatkozta, hogy már az első fordulóban győzhetett volna, ha az álküldöttek az első fordulóban nem szavaztak volna Fodor Gáborra. Milyen következtetések vonhatók le ebből az állításból?

• Az úgynevezett Jütner-bizottság jelentése szerint nem állapítható meg, hogy kik szavaztak az első fordulóban, mert a jelenléti ívet megsemmisítették. Kóka János vagy többet tud az első forduló jelenléti ívének sorsáról és tartalmáról, vagy akaratlanul is megdöntötte azt a nézetet, hogy a választás érvényességét nem érintik az álküldöttek szavazatai.

• Nem bizonyítható, hogy a titkos szavazáson részt vevő álküldöttek kire adták szavazatukat. Amennyiben az első fordulóban is szavaztak illetéktelenek, akkor kétségtelen, hogy meghatározó szerepük volt az első forduló döntetlen eredményében.

• A Jütner Csaba által folytatott vizsgálat során nem foglalkoztak azzal a kérdéssel, hogy két álképviselő a Hír TV-nek adott nyilatkozata során mit állított. A vizsgálóbiztos ebben a tekintetben saját álláspontjának megfelelően következetesen járt el: nem foglalkozott az első forduló eredményével a jelenléti ív hiánya miatt, és nem foglalt állást abban a bizonyíthatatlan kérdésben, hogy titkos szavazás során ki hogyan szavazott. Ilyen alapon jutott arra a következtetésre, hogy csak a második fordulót tekintette vizsgálhatónak, és azt állapította meg, hogy a 13 különbséggel kialakult eredményre nem volt meghatározó kihatása a legfeljebb 4 álküldött bármilyen tartalmú szavazata.

A vizsgálati jelentéssel szemben Kóka János azt az álláspontot foglalta el, hogy nem zárható ki, hogy már az első fordulóban is szavaztak álküldöttek, akik nélkül ő már az első fordulóban győzhetett volna. Pontosan ez a lehetőség teszi megkerülhetetlenné az új tisztújító küldöttgyűlés összehívását. Nem ismerjük az első forduló jelenléti ívét és szavazói listáját, de nem zárható ki, hogy álképviselők azon részt vettek. Közülük ketten korábban azt állították, hogy Kóka János támogatására bíztatták őket.

2. A két forduló szavazatainak száma rendelkezésre áll. Ezek összevetéséből megállapítható, hogy a második fordulóra Fodor Gábor tízzel kevesebb, Kóka János pedig hárommal több szavazatot kapott. Ebből akár az is következhetne, hogy a második fordulóban megjelent legalább hét olyan küldött szavazata, akik az első fordulóban másként szavaztak, vagy a második forduló előtt elmentek. Elemi kérdés annak felvetése, hogy kik voltak ők? Azt a következtetést azonban nehezebb levonni, hogy a második fordulóra Fodor Gábort álküldöttekkel erősítették volna.

Ha az első forduló jelenléti íve rendelkezésre állna, könnyű lenne e kérdés megválaszolása és az aláírások összevetése. Ha a jelenléti ív megsemmisült, esetleg jóval szélesebb körű vizsgálatra lehet szükség, akár hivatalos eljárás során. A vizsgálati jelentés és annak mellékletei alapján olyan álláspont fogalmazódott meg, hogy Borsod megyéből négy küldött nem vett részt a küldöttgyűlésen, őket álképviselők helyettesítették.

3. Szemben a semmivel alá nem támasztott állításokkal, a vizsgálati anyagból mindössze két álképviselő személye állapítható meg saját nyilatkozatuk alapján: Fürjes Judit és Kovács Attila. Ezt erősíti meg egyébként Lisztes Emőke is több helyen, ő két álképviselőről beszél határozottan, további kettőről csak sokszori kérdésre és nagyon bizonytalanul. A felmerült további két személyről megállapítható, hogy Kopasz Beáta rendes küldött volt, a Zsolt néven említett személy pedig nem szavazott Kopasz Beáta határozott állítása szerint. Az általa felvett szavazólap sorsáról nem tudunk. Fürjes Judit és Kovács Attila a Hír TV-nek adott nyilatkozatából az is joggal feltételezhető, hogy Kóka Jánosra adták szavazatukat. Ha ők az első fordulóban is szavaztak és szavazatukat valóban Kóka Jánosra adták, akkor Kóka János logikai levezetése azt is eredményezheti, hogy Fodor Gábor az első fordulóban győzhetett volna.

4. Négy álképviselőről kizárólag Fürjes Judit nyilatkozott határozottan. Közülük Kővári (?) Zsolt és Gönczi László nem került meghallgatásra, legalább is erről jegyzőkönyv nem szerepel a vizsgálat mellékletei között. Fürjes Judit a Hír TV-nek nyilatkozó személyek egyike, szavahihetőségében a vizsgálatot lefolytatók nem kételkedtek.

5. A vizsgálati jelentés nem tulajdonított jelentőséget annak, hogy Fürjes Judit és Kovács Attila köztudottan rossz viszonyban voltak T. Asztalos Ildikóval. (Ld: a megyei elnök észrevételei között).

Bőhm András

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!