Biztonságban a biztonságiaktól

Nem minden arany, ami fénylik. És vissza. Mindannyian szeretjük a Szigetet. A Szigetet, mint fogalmat. Mint rendezvényt. Mint bulit. Ám sajnos ez a történet is Magyarországon játszódik, és mint ilyen, nem tökéletes.

Szerettem volna valami szépet írni - elégedettet, mosolygósat.

Utolsó nap a Hajógyárin. A mindenkori szigetes élmények idén is kellemes epizódokká álltak össze: lekésett találkozók, elvesztett és megkerült barátok, kóborlás a pisi szagú sátorrengetegben - útbaigazítás az eltévedt sortársaknak angolul, németül, franciául (és sz összes olyan nyelven, amin sosem gondoltam, hogy beszélek). Minden évben ugyanazok a történetelemek és minden évben más sztorik. Ezt szeretjük, ezért megyünk oda, azt kapjuk, amire számítunk. Már épp meg voltam elégedve.

Cinetripen az utolsó éjszaka is vidáman tomboló tömeg. Freq Nasty, Dave Tipper (a világ talán leghíresebb nu-skool break dj-e). Tíztől hajnal ötig mindenki ropja. Önfeledt mosollyal tuszkoljuk bele bánatunkat, örömünket - mindenki a saját ingét vegye magára -a felszabadító mozgásba. Jól bevált segédeszközök alkalmazásával persze, dehát, az vesse az első követ...

Öt tízkor kicsit berezonál a szép új világ. A nagydarab fekete ruhás secusok a dj-pultnál igyekeznek véget vetni a mulatságnak (vajon miért volt náluk gumibot? - na mindegy, ez csak hangulati elem). Mondhatnánk jó, de mondhatnánk azt is: "srácok ne már, volt itt már a héten szórakozás reggel hatig, mégiscsak utolsó nap - a telhetetlen közönség nyüszítő hangja ez, de a legények kemények, a vendég művészek meg szófogadóak, az éterben bakelit hangok helyett már csak a lelkes, estköszönő ováció.

Amin a szervezőknek és a fellépőknek megesett a szíve. Még egy utolsó szám. Vesztükre ellágyultak szegények, mert bizony nálunk a rendbontásnak helye nincs. Ezt ugyan a külföldi sztárok nem tudhatták, de a magyar szervezők! A felelőtlen magyar szervezőknek meglett a böjt. Meg nekünk is. Az arcomon megült vidámságot egy agresszív "A jó kurva anyádat te köcsög!" ordítás lohasztja le. Az előttem álló szolgáló és védő biztonsági üvölt föl Tipperéknek. Még szerencse, hogy a magyar nem világnyelv, különben értették volna, továbbá micsoda szerencse, hogy embereink semmilyen világnyelvet nem beszélnek, különben még megértetették volna magukat.

De ezek a fiúk nagyon leleményesek, ha a szép szóból nem ért a célszemély, jöhet a közvetett erőszak. Kezdetben csak teli sörös korsókat dobáltak fel a dj szettre, majd repült műanyag flakon, ásványvizes üveg - jól irányzottan a meghívott előadók felé. Dave Tipper a lemezeket próbálta menteni, Freq Nasty egyszerűen csak nem hitte el - megjegyzem én se - rövid időre átfutott a döbbenet az arcán, majd lemezjátszót mentett , és valószínűleg nem tért magához. A magyar szervezőkkel addigra már üvölt a securitys, akik még mindig kulturáltan próbálták megérttetni, hogy ezt így ne. A fekete ruhás bajtársak maradék részét a közönség lélekben erős tagjai próbálták visszafogni -, de hát mit is mondhatnék, egyenlőtlen küzdelem volt...

Lehetne még a történetet fokozni, de nem érdemes, mert a részletek nélkül is ugyanoda fut ki: bizony szerda hajnalban a cinetrip sátorban olyan minősíthetetlen magatartást vállaltak a feladat teljesítő biztonsági emberek, ami még egy eldugott kis másfél napos fesztiválon is arcpirító, ez meg itt a 2003-as Sziget fesztivál, amire olyan büszkék vagyunk. A sátrat vert kultúra, meg sokat emlegetett európai nívó színhelyén. Én nem tudom, milyen arcnak kell pirulnia a történtekért, de csak piruljon az övé, mert az enyém még ott leszakadt.

Örülök, hogy az idén kevésbé volt mogorva és tapintatlan a motozás, örülök, hogy nem volt főbenjáró bűn toitoi mellé pisilni, hogy alapvetően biztonságban érezhettem magam, és a hordozható vagyontárgyaimat én hordhattam haza. Az volna azonban mindenekelőtt az igazán szép meg a jó, ha a biztonságteremtés és a civilizált viselkedés egyaránt menne egy erős közepes szinten. És igazából nem értem, ez miért teljesíthetetlen.

És igazából azt sem értem, miképp jutott eszébe a biztonsági őrnek rendbontással rendet csinálni. Hogy gondolhatta, hogy alulkulturált módon kell egy kulturált szórakozásnak hatékonyan véget vetni? Hogy számonkérés nélkül, sőt legálisan vagdalkozhat, és tehet kárt? - mert a repülő folyadékok nyilván nem tettek jót sem a lemezjátszóknak, sem Freq Nasty és Dave Tipper lemezeinek. Ki alkalmaz ilyen embereket és miért? Vagy ez az alapkövetelmény? Körhintás búcsúkról toborozzák a célbadobó királyokat?

Megnyugtató lenne, ha a szervezők a biztonsági emberek alkalmazásában is olyan igényességet mutatnának, mint az egyébként nagyvonalú, és széles választékú programszervezésben. Mert ez nem csak a jelenlévőknek volt kellemetlen.

H. Á.