Albert, Lipót
3 °C
12 °C

Villamossirató

2008.03.19. 16:49

A szerző – magának is meglepően – régen, közel harminc éve írta doktori értekezését a magyarországi infrastruktúra fejlődéséről, és mivel pénzügyes volt, hát a finanszírozásáról. Abban az időben, amikor a közgazdász társadalom végképp ki akart törni a tervgazdaság diktátumai közül, megpróbáltunk mindent az értékén kezelni, és kifizettetni a használójával azt, amibe kerül. Persze csak a papíron, mert azért csak ott tervezgettük a szocializmus piacosítását.

Így divat lett az infrastruktúra finanszírozásánál is arról értekezni, hogy fizettessük meg a használójával azt az értéket, amit igénybe vesz. Ez a közlekedés esetén azt jelentette volna, hogy a jegyben foglaltassék bele a talpfa árát is. Persze ekkora marhaságot szerencsére nem csináltunk, de valami hasonló dolog vitte a padlóra a magyar kötött pályás közlekedést. Nézzük csak a BKV esetét.

a villamos infrastruktúrájának karbantartásába

Mindenki előtt világos, hogy egy modern világváros tömegközlekedésében csak a kötött pályás rendszerek jelenthetik a gerincet. Gyorsak, kiszámíthatók, nagy tömeget mozgatnak, és nem szennyezik a levegőt. Egy darabig csak a metrókat és gyorsvasutakat vélték ilyennek, de egy nagyvárosban az ilyen paraméterekkel rendelkező közlekedést nem csak az aglomeráció és a város, vagy a városon belüli nagy távolságok esetén kell biztosítani, hanem a belvárosokban is.

Sőt a belvárosok szűkössége, az egyre nagyobb személygépkocsi-áradat ismét előtérbe helyezte a villamosokat. Hiszen buszokkal – legyenek ott akár nekik elkülönített sávok – nem lehet a tömegközlekedést megoldani, sőt a buszok jelenléte az araszoló autók áradatában csak növeli a zsúfoltságot és a szennyezést. Így aztán egyre több belvárosba tért vissza a villamos, sőt nyugaton járva meglepetten tapasztaltuk, hogy a szűk belvárosi utcákat sok helyen csak ők oszthatják meg a gyalogosokkal.

Ezzel szemben nálunk az egységes budapesti tömegközlekedési cég létrejötte óta – egy-két fehér holló kivételével – csak a villamoshálózat kurtítása folyik. Nem is lehet ezen csodálkozni, hiszen a BKV részéről üzemgazdaságilag csak ez lehet a helyes válasz. Nekik egy kilométernyi villamosvonal üzemeltetése többe kerül ugyanakkora buszos megoldásnál. Könnyű ezt belátni, hiszen a villamos infrastruktúrájának karbantartásába a pálya is beletartozik. Nem is beszélve a vonalak kiépítéséről.

a közlekedés infrastruktúrájának megteremtése közösségi feladat

Lehet-e azon csodálkozni, hogy a fővárosi tömegközlekedési szörny még olyan helyeken is inkább a metrót preferálja a villamos helyett, ahol hat elemi se kell ennek az elképesztő pazarlásnak a belátásához? Ugyanaz az indíték, mint a buszozásnál: a rossz üzemgazdasági szemlélet. Illetve a szemlélet jogos, az hibázik, aki ezt kényszeríti rájuk. Lássuk már be, ahogy a jegy árába nem lehet beleszuszmákolni a talpfa árát, úgy hibás az a gyakorlat, ami a kötött pályás üzem azon részét is üzemgazdasági kategóriába kényszeríti, ami nem lehetne vállalati kategória.

Az ugyan senkinek se jut eszébe – csak nehogy ötletnek vegyék! –, hogy azon utak felújítása, mi több, kiépítése is a közlekedési vállalat feladata lenne, ahol a buszai közlekednek. Sőt a metró építését sem akarjuk a BKV üzemgazdasági forrásaiból finanszírozni. Ennek ellenére ezt a marhaságot a villamosközlekedésnél természetesnek vesszük. Utána meg csodálkozunk, hogy a BKV mindenütt buszokkal igyekszik kiváltani a környezetbarát villamosokat, sőt alagutat furat a Thököly út alá ahelyett, hogy felújítaná a villamosközlekedést.

Kérem, a közlekedés infrastruktúrájának megteremtése közösségi feladat. Lehet az infrastruktúrát használóktól erre külön térítést kérni (ez pl. az autópálya-matrica), de nem ezekből épül maga a pálya. Ez arra jó, hogy az adóból épült rendszerek használói valamivel többel járuljanak hozzá a fenntartásukhoz, mint azok, akik soha nem is használják.

a jelenlegi megoldás még annak a bizonyosnak adott pofonhoz hasonlatos

Ugyanígy kellene, hogy legyen ez a kötöttpályás rendszereknél is. Sem a vasuti jegy, sem a BKV-bérlet árába nem tudjuk belefoglalni a pálya kiépítésének költségét, legfeljebb a fenntartáshoz lehet annyival hozzájárulni, mint az autósoknál a sztrádadíj. (Hiszen végül is a nagyvárosi használja a villamost, miközben az adókból mindenkinek hozzá kell járulnia a fejlesztéséhez.)

Ennek ellenére a MÁV és a BKV esetében még ma sem így gondolkodunk. A MÁV-nál már legalább valami elindult a pályavasút leválasztásával, bár a jelenlegi megoldás még annak a bizonyosnak adott pofonhoz hasonlatos. A BKV-nál még ez sem történt meg. Igen, a fővárosi kötöttpályás rendszer kiépítése a főpolgármesteri hivatal, az állam, pontosabban mindannyiunk, az adófizetők ügye és felelőssége. A BKV-é csak annyi lenne, hogy azt jól üzemeltesse. Amíg ezt nem látjuk be, csak mutogathatunk körbe, és folytathatjuk a süketek párbeszédét.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?