A roaming megkopaszt

2002.07.29. 11:20
Az illetékes EU-bizottság az utóbbi időben hajlandóságot mutat a mobil-beszélgetések árai körül mutatkozó problémák vizsgálatára. A Bizottságot főként a roaming-szolgáltatás árai és a mobilhálózatra irányuló hivások végződtetési tarifái érdeklik. Véleményem szerint nem lenne elegendő az említett árak és tarifák bizonyos fokú mérséklését elérni, elengedhetetlenül szükséges új elszámolási elveket bevezetni ezen a téren.

1. Egy idegen hálózaton vendégeskedő mobilelőfizetőnek nyújtott tarifa-feltételeknek azonosaknak kell lennie a hálózat honos normál-előfizetőjére érvényes feltételekkel. Az első bejelentkezésnél szabványosított automatikus SMS segitségével értesíteni kell a használót a vonatkozó legfontosabb tarifákról.

A vendéglátó szolgáltató a vendég-előfizetőket jelenleg "különlegesen kopasztható" osztályba sorolja magas percdíjakkal, melyek ismeretéről az előfizetőnek magának kell gondoskodnia. A szolgáltatók jelenlegi magatartása megkülönböztető és homlokegyenesen ellenkezik az EU-bizottság európai integrációt elősegitő szándékaival. Az árak rendszere technikai jellegű kereskedelmi akadálynak is felfogható. Az egyetlen elfogadható különbség a vendég- és honos előfizető között nem lehet több, mint az, hogy a számlát honnan küldik ki a SIM-kártya kiállítója és honos címe alapján.

2. Az idegen hálózaton folytatott beszélgetéseket percalapú roaming-pótlék nélkül kell elszámolni. Legfeljebb egy kisebb, beszélgetésenként alkalmazott, fix összegű elszámolási pótlék jöhet számításba.

A percalapú roaming-pótlék egy fiktív szolgáltatásért felszámolt költségnek tekinthető, ugyanis a honos szolgáltató nem vesz részt az idegen hálózaton folytatott beszélgetések lebonyolításában. A honos szolgáltató a hálózaton létesített, rövid ideig tartó kapcsolaton keresztül csak azt a feladatot látja el, hogy ellenőrizze, hogy saját előfizetője a forgalomból nincs kitiltva számlatartozás, vagy roaming-engedély hiánya miatt.

3. A vendéglátó hálózatból a vendég irányába kezdeményezett hívásokat ne legyen szabad nemzetközi vonalakon a vendég honos szolgáltatójához és onnan visszairányitani a vendéglátó hálózatba kétszeri nemzetközi tarifa, valamint egyéb fiktív szolgáltatásokért alkalmazott pótlékok felszámítása mellett. A nehezen átlátható "tarifa-csapdákat" el kell távolítani a Hangposta, hívásátirányítás és hasonló szolgáltatások használata esetén.

Hatósági követelmény legyen a Least Cost Routing (LCR - legalacsonyabb költség szerinti hivásirányitás) alkalmazása a digitális telefonközpontok szoftverében, vagyis minden hívás az összes hálózaton a legalacsonyabb áron kerüljön lebonyolításra, függetlenül attól, hogy ezt a szolgáltató milyen műszaki megoldással valósítja meg.

A vezetékes hálózat régi típusú analóg központjai szükségessé tették a fent leírt költséges hivásirányítást. Az intelligens digitális telefonközpontok elterjedésével egyre kevesebb szükség van ezekre az igen jövedelmező, de az előfizetőknek előnytelen megoldásokra. A mobiltelefon-központok eleve digitálisak és csak igen kevésnél problematikus az LCR bevezetése. Ezért kezdetként a mobiltelefonok között folytatott beszélgetéseket kellene a legolcsóbb útra irányítással lebonyolítani. A szolgáltatókat semmi nem motiválja ennek a rendkívül jövedelmező hívasirányításnak módositására és a nemzetközi GSM-szervezetükön keresztül vállvetve a lehető legtovább ellenállnak. Mottójuk: "Te megkopasztod az én előfizetőmet, én megkopasztom a te előfizetődet, és aztán osztozkodunk."

A mobiltelefonokról kezdeményezett nemzetközi hívásokat a vezetékes hálózaton érvényes feltételek mellett kellene számlázni. A külföldi mobiltelefonok felé irányuló hivásoknál alkalmazott külön végződtetési pótlékot csökkenteni kell.

A jelenleg érvényes, az előfizetők által nehezen áttekinthető számlázási elveket néhány példán keresztül lehet a legjobban bemutatni:

A vezetékes hálózatról külföldi mobilhálózatra irányuló hívás

A hívásért különleges mobil végződtetési pótlékot is kell fizetni. A különböző vezetékes szolgáltatók más és más feltételek mellett számolják fel a pótlékot. A különböző nagyságú pótlékokat véletlenszerűen kiválasztott országok irányába számolják fel kötelező kölcsönösség nélkül. Valószinűleg nincs szó a szolgáltatók közötti tényleges elszámolásról.

Külföldi mobiltelefon hivása mobiltelefonról

A hívás számlázásánál a következő elemeket számolják fel: Egyes hálózatokon kapcsolási díj, mobil-pótlék, mely a belföldi mobil percdíjhoz hasonlítható, nemzetközi díj, mely a vezetékes hálózat díjának felel meg, mobil végződtetési pótlék.

Megfigyelhetö, hogy ez az árrendszer a hívást háromszor végződteti mesterségesen. A vezetékes hálózatnak megfelelő nemzetközi díj már eleve tartalmazza a belföldi hálózat használata, valamint a külföldi hálózaton való végződtetés díját. A belföldi mobil-pótlék és a külföldi mobil végződtetési pótlék nem játszik más szerepet, mint mesterséges "vámhatárok" létrehozását a mobil- és vezetékes hálózatok között, és ezzel jelentős, a tényleges költségektől független jövedelem generálását az érintett szolgáltatóknak.

Hívás egy külföldi idegen hálózaton vendégeskedő mobiltelefonok között

A hívó előfizető a vendéglátó szolgáltató által alkalmazott megkülönböztető kapcsolási díjat, magas percdíjat, a vendéglátó országban a hívott országa irányába érvényes nemzetközi dijat, valamint a honos szolgáltatónak percalapú roaming-pótdíjat fizet. A hívott előfizető esetleges kapcsolási díjat, a honos országból a vendéglátó országra alkalmazott nemzetközi díjat, valamint külföldi mobil végződtési pótdíjat fizet. A honos szolgáltató ebben az esetben saját előfizetőjét idegenként kezeli. Ha a hívott nem kapcsolta ki a hivásátirányítást és hasonló szolgáltatásokat, akkor a számla még további nemzetközi díjjal növekedhet. Holott a vendéglátó hálózaton működő LCR azonosítani tudná a vendégeket és a hívást egyszerű belföldi hívásként bonyolíthatná le.

A vázolt példák bonyolultsága bemutatja, hogy az utazó mobilelefon-használó szinte esélytelen egy beszélgetés árának meghatározására. Az előfizető ki van szolgáltatva egy nemzetközi, kartellszerű együttműködésnek, mely visszaél és kihasználja a nemzeti és nemzetközi IT- és távközlési politikusok évtizedeken át kimutatott vakságát abban a hiedelemben, hogy az állítólagos egészséges verseny reális piaci viszonyokat teremt. Fennáll annak a veszélye is, hogy a GSM-rendszer előnytelen tarifaviszonyai az új 3G/UMTS rendszerekben is alkalmazásra kerülnek.

Székács András