Előd
7 °C
16 °C

A papír csak formaság! Vagy mégsem?

D605371
2016.10.17. 10:30
Be kell jegyeztetni az élettársi kapcsolatot? Szükségünk lehet vagyonjogi szerződésre? Kié lesz a lakás? Október elején egy 12 kérdéses kvízjátékkal mértük fel, mennyire vannak képben az Index olvasói az élettársi kapcsolatban élők jogaival, és azzal, hogy kinek mi marad a közös vagyonból egy esetleges szakítást követően. Van mit tanulnunk, derült ki a válaszokból. Tóth Ádám közjegyző, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke segítségével értékeljük a kvíz eredményét.

11705-en töltötték ki a kérdőívet, ebből 0,27% volt az, aki minden kérdésre helyesen válaszolt. A legtöbben 5-7 helyes választ adtak, és közel 3000-en maximum 4 kérdéssel boldogultak. Az eredmény jónak messziről sem nevezhető, főleg, hogy Magyarországon az élettársi kapcsolat népszerűbb, mint a házasság, vagyis sokan úgy lépnek bele ilyen kapcsolatokba, hogy valójában nem sok fogalmuk van a jogaikról és a kötelezettségeikről. Természetesen nem minden téma bizonyult nehéznek: volt olyan terület, ahol csaknem 86 százalékban a helyes állítást jelölték meg az olvasók, de akadt olyan kérdés is, ahol a válaszadók kevesebb, mint 10 százaléka ismerte a jogi gyakorlatot.

Tóth Ádám közjegyző, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke segített kiértékelni a válaszokat, és eloszlatni a tévhiteket.

Hiányosak az ismereteink

Először azzal kapcsolatban voltunk kíváncsiak a közjegyző véleményére, hogy mi lehet az oka, hogy ennyire nem vagyunk tisztában alapvetően fontos kérdésekkel. „Vannak olyan területek, amikről az emberek nem szívesen beszélnek: az egyik a halál - olyan esetekben sem hozzák fel, amikor pedig kellene beszélni róla” – mondta Tóth Ádám. A másik ilyen területet a családjogi viszonyok jelentik: mindkettőben érzelmek keverednek, kerülni akarjuk a konfliktust, nem akarunk előhozni olyan témákat, ami a kapcsolat megromlásához vagy bizalomvesztéshez vezethet. „Amikor égünk a szerelemtől, nem mondjuk azt, hogy költözzünk össze, de mit szólnál egy vagyonjogi szerződéshez?”

D605368

Az élettársi viszony tényeken alapul

A résztvevők 64 százaléka rosszul válaszolt erre a feladványra:

„Ha a párommal együtt élek, szükséges-e bármilyen nyilvántartásba bejegyeztetni a kapcsolatunkat ahhoz, hogy élettársakká váljunk?

A rosszul válaszolók szerint érdemes, mert bejegyzés nélkül a hatóságok nem vehetik figyelembe az élettársi kapcsolatot. Pedig nem kell, mert az élettársi viszony tényeken alapul: elég egy háztartásban élnünk és érzelmi, gazdasági közösséget alkotnunk, hangzik a helyes válasz.

A jogszabály tehát nem írja elő a bejegyzést, de ez nem jelenti azt, hogy nem érdemes megtenni. Igaz, hogy „nem kell a papír”, de fontos tudni, hogy joghatásait tekintve az élettársi kapcsolatot a magyar hatályos jog nem ismeri el a házassággal egyenértékű jogintézményként.

Azt, hogy valóban élettársak vagyunk-e, kétféleképpen lehet „bizonyítani”. Az egyik, hogy két szomszédunk a jegyző előtt nyilatkozatot tesz, és a jegyző élettársnak nyilvánít minket. A másik – ami sok szempontból előnyösebb -, ha kérjük a bejegyzésünket a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által vezetett Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába (ENYER), ami a bejegyzés napjától kezdődően közhitelesen tanúsítja az élettársi kapcsolat fennállását. Erre szükség van, ha az egyik fél tartózkodási engedély iránti kérelmet ad be. Jól jöhet akkor is, amikor az egyik fél külföldön kap munkát, és másik fél tartózkodási engedélyéhez rokoni kapcsolat kell – a jegyző előtt tett nyilatkozatot nem, de ezt a bejegyzést elfogadják külföldön. Az ENYER azonban nem pótolja a vagyonjogi megállapodást és a végrendeletet.

Élettársi kapcsolat és bejegyzett élettársi kapcsolat – fogalmi káosz

„Van-e különbség abból a szempontból, hogy kik köthetnek egymással bejegyzett élettársi kapcsolatot és élettársi kapcsolatot?”

Erre a helyes válasz az, hogy van - a bejegyzett élettársi kapcsolatot csak két azonos nemű személy létesítheti, az élettársi kapcsolatot pedig bármilyen nemű két személy. 19% válaszolt jól.

„A bejegyzett élettársi kapcsolat mihez hasonlítható leginkább?”

Közel 60 % volt a jó válaszok aránya, ami így hangzik: néhány kivételtől eltekintve a házasságra vonatkozó szabályokat kell rá alkalmazni, így ahhoz áll a legközelebb.

A törvény (A 2009. évi XXIX. 29. tv) szerint bejegyzett élettársi kapcsolat akkor jön létre, ha az anyakönyvvezető előtt együttesen jelenlévő két, 18. életévét betöltött, azonos nemű személy személyesen kijelenti, hogy egymással bejegyzett élettársi kapcsolatot kíván létesíteni. Mondhatnánk, hogy ez nagyjából olyan, mint a „melegházasság”, de fontos különbségek vannak a házasság és bejegyzett élettársi kapcsolat között. Ez utóbbinál a felek közösen nem fogadhatnak örökbe gyereket, és nem vehetik fel egymás nevét.

Nagyon kevés ilyen kapcsolatot jegyeznek be. A közjegyző szerint a magyar társadalomban lassan érik az elfogadás, egyelőre erősen intoleránsak vagyunk, ezért sokan inkább nem vállalják fel ezt pl. egy önkormányzatnál, ahol a „családi állapot” rovat kitöltésénél azonnal kiderülne, hogy azonos nemű társuk van. Úgy gondolják inkább, hogy ez a magánügyük.

És hogy mi történik akkor, ha a bejegyzett élettársi kapcsolat véget ér? Ha vita van, bíróság előtt, ha nincs vita, közjegyző előtt bontják fel a kapcsolatot. A vagyon elosztására és az öröklésre a házasságra vonatkozó jogszabályokat alkalmazzák.

D605336

Az élettárstól nem fogunk automatikusan örökölni

A felmérésben résztvevők 25,3 %-a volt tisztában azzal, hogy az élettársak nem lesznek egymás törvényes örökösei.

„Élettársammal már 20 éve együtt élünk, van közös gyermekünk és most már szeretnénk a közös vagyonunkról rendelkezni baj esetére. Mit tudunk tenni?”

A helyes megoldás az volt, hogy külön-külön készíthetünk végrendeletet, mindketten saját vagyonunkról, mivel közös végrendeletet csak házastársak és bejegyzett élettársak tehetnek.

Közös végrendeletet az élettársak nem tehetnek, de két külön végrendeletet igen, egymásra tekintettel, mondta a közjegyző a gyakori tévhittel kapcsolatban. „Ez hatásában olyan, mint a közös végrendelet, azzal a különbséggel, hogy a közös végrendelet kötöttségei – nagyon korlátozottan lehet eltérni, módosítani, visszavonni – a két külön végrendeletben nincsenek meg.

Az sem mindegy, hogy mi a helyzet az öröklés pillanatában.

"Édesapám az élettársa javára végrendelkezett és később sajnos egy balesetben elhunyt. Még életében nagyon megromlott a viszonyuk, az életközösség már nem állt fenn. Nyilvánvaló, hogy édesapám már nem akarta volna a volt élettársa javára hagyni a lakását, de nem vonta vissza végrendeletét mi a teendő ilyenkor?"

Ez volt a legnehezebb kérdés, csak 9,9 százalékos volt a helyes válaszok aránya. A legtöbben úgy gondolták, hogy a végrendelet mindenképp hatályos, pedig nem ez a helyzet. A végrendelet hatálytalan, tekintettel arra, hogy az öröklés megnyílásakor az életközösség nem áll fenn, és az eset körülményeiből nyilvánvaló, hogy az életközösség visszaállítására már nem volt kilátás és az örökhagyó nem akarta juttatásban részesíteni élettársát.

A Ptk.-ba beszivárgó bírói gyakorlatról van szó, ami azt nézi, hogy mi a szándékunk akkor, amikor az élettársunknak juttatunk, magyarázza Tóth Ádám. A fenti példában az érzelmi közösségre való tekintettel végrendelkezünk az élettársunk javára. De ha ez nincs meg, a végrendelet külön rendelkezés nélkül is hatályát veszti. A közjegyző egy 1928-as jogesetet is idéz, amikor azt okozta a gigászi pereskedést, hogy egy após a menyére végrendelkezett, de még az após halála előtt elvált a fia a feleségétől. A jogeset a kúriáig ment, mivel a meny nagyon akart örökölni. A kúria mondta ki végül, hogy a végrendelet nem hatályos, mivel arra a tényre tekintettel rendelkezett az örökhagyó, hogy a meny a fiának a felesége volt.

Egészen más a helyzet azonban akkor, ha az élettársi kapcsolat megszakadása után készítünk egy olyan végrendeletet, amiben a volt élettárs kedvezményezett lesz - ilyenkor a végrendelet érvényes marad. Ha az élettársunkra végrendelkeztünk, de megszakadt a kapcsolat, a végrendelet fennmaradásához egy megerősítő nyilatkozatra van szükség.

D605310

A megoldás: vagyonjogi szerződés

Míg sok országban már szinte alap a vagyonjogi szerződés, itthon még sokan a bizalmatlansággal, vagy a válási szándékkal hozzák összefüggésbe – tévesen.

„A házasságban, a bejegyzett élettársi kapcsolatban vagy élettársi kapcsolatban hogyan tudjuk rendezni a vagyoni viszonyunkat?

A válaszadók többsége (65%) tudta, hogy mindhárom esetben rendezhetik szerződéssel a felek vagyoni viszonyaikat együttélésük idejére, és mindhárom esetben lehet és érdemes azt a Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Országos Nyilvántartásba bejegyeztetni.

De miért érdemes ilyen szerződést kötni?

Az a jó, ha nincs rá szükség, de ha mégis, akkor nagyon jó, hogy van

 – mondja Tóth Ádám. Megspóroljuk vele a perköltséget – közös megegyezéssel lehet válni-, a jogi képviselők díját, és azt a stresszt, ami egy 1-5 évig tartó válásnál elkísér minket.

A vagyonjogi szerződés bejegyzése azért is fontos, mert ez egy értesítés a kívülállóknak. Ha pl. kölcsönt adunk egy házaspárnak, vagyonjogi megállapodás híján az a fél, akivel nem szerződtünk, éppúgy felel a kölcsön visszafizetéséért, mint akivel szerződtünk. Egy vagyonjogi megállapodás kizárhatja az ilyen jellegű felelősséget. Azoknak viszont, akik kölcsönt adnak, fontos meggyőződni arról, hogy a házastársak be vannak-e jegyezve a fent említett nyilvántartásba. Ha igen, meg kell nézni a szerződést. (Az a tény nyilvános, hogy van-e ilyen bejegyzés, a szerződést viszont csak akkor lehet megnézni, ha elkérjük a felektől.)

A vagyonjogi szerződés fontosságára világít rá ez a kérdés is:

"Ha a feleségemmel nem írtunk házassági vagyonjogi szerződést, a házasság alatt összegyűjtött pénzemből veszek egy lakást és a saját nevemre íratom, mi lesz a lakással egy esetleges vagyonmegosztás során?"

Ez a könnyebb kérdések közé tartozott, 84 % volt a helyes válaszok aránya, miszerint "a lakás a közös vagyonba került, így osztatlanul egyenlő arányban illet meg minket a feleségemmel".

A Ptk. pontosan meghatározza, mi számít közös vagyonnak és mi számít különvagyonnak, elemzi a példát a közjegyző. Ha a felek között nincs vagyonjogi szerződés, akkor minden közös vagyon, amit a házasság alatt szereztek. A kivételeket a törvény nevesíti, ilyen a pl. az örökléssel szerzett vagyon, az ajándék, a személyes használati tárgyak, a kártérítés, stb.

Kevésbé ismert tény, hogy a különvagyon haszna már közös vagyon. Ha pl. a feleségnek volt egy lakása, mielőtt összeköltöztek, és azt kiadták, akkor a befolyó bérleti díj fele-fele arányban illeti a házastársakat. Ha nem akarják, hogy így legyen, akkor azt külön kell szabályozni.

„Élettársi kapcsolatban szinte mindig javaslom a vagyonjogi szerződést, főleg, ha hosszú távra szerződnek a felek, és nem akarnak összeházasodni” – mondja Tóth Ádám. Házasságkötésnél akkor, ha nagyon nagy a jövedelem-vagy vagyonkülönbség a feleknél, illetve akkor, ha az egyik vagy a másik félnek több leszármazottja van már korábbi kapcsolatokból.

Élettársi kapcsolatban kell az apai elismerő nyilatkozat

„Nagykorú férfi vagyok és az élettársammal közös gyermekünk lesz. Van-e valamilyen teendőm annak érdekében, hogy a gyermeknek hivatalosan is én legyek az apja?”

Ez igazi beugratós kérdés volt. A háromféle lehetőség közül az egyik az volt, hogy nincs teendője az apának - ezt szerencsére kevés válaszadó jelölte be. A második lehetőség lényegében jó volt (mindenképpen teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot kell tennem személyesen, írásban), de kimaradt belőle egy körülmény: a nem természetes fogantatás. A helyes válasz tehát így hangzik: „Amennyiben az élettársammal reprodukciós eljárásban vettünk részt, nincs teendőm. Ha a gyermekünk természetes úton fogant, akkor teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot kell tennem személyesen, írásban.

D605349

A gyereknevelés is munkának számít

„Az élettársam otthon maradt gondozni a közös gyermekünket és vezetni a háztartást, mivel nekem szerencsére jól fizető állásom van. Ez alatt az idő alatt azon túl, hogy eltartottam a családot, vettem egy garázst is a saját nevemre. Sajnos megromlott a kapcsolatunk és külön költöztünk. A volt élettársam viszont kéri a részét a garázsból. Nem kötöttünk élettársi vagyonjogi szerződést, mi lesz így a garázzsal?

Bár a közreműködők negyede úgy gondolta, hogy a garázs ebben az esetben azé, aki vette, 48 %-uk jól válaszolt. A helyes válasz így hangzott: „Mivel a háztartásban, gyereknevelésben végzett munka a szerzésben való közreműködésnek minősül és a szerzés aránya nem állapítható meg pontosan, így egyenlő arányú lesz a garázsból a részesedésünk.”

„A szerzésben való közreműködés” itt a kulcsfogalom. Ez a bevételi viszonyokat jelenti: én keresek 10 egységet, a párom 20-at, így ha veszünk egy termoszt, akkor abban én 1/3 részben leszek tulaj, ő meg 2/3-ban. Nagyon méltányos, hogy annak a munkáját, akinek nincs havi jövedelme, de heti 168 órában van „ügyeletben” - közös gyerek van, tele a hűtő, van tiszta ruha a szekrényben -, elismerik szerzésben való közreműködésnek. Nyilván teljesen más, ha a kapcsolat hölgy tagja dolgozik, a férfi pedig egész nap edzőterembe és masszőrhöz jár. Ez nem jelent hozzájárulást a háztartáshoz, sőt, fogyasztja azokat a javakat, amiket a nő megtermel.

Tartásdíj: komoly feltételekhez kötik

Egy újabb példa arra, amikor érdemes szerződést kötni.

„Az élettársammal külön költöztünk és szakítottunk. Sajnos nemrég volt egy balesete, ami miatt nem képes eltartani magát. Kérhet-e tőlem tartásdíjat?

A helyes válasz: kérhet, feltéve hogy az életközösségünk legalább egy évig fennállt és a kapcsolatból gyermekünk született. A kvíz résztvevőinek 41% ismeri helyesen az ide vonatkozó jogszabályokat.

Ha a feltételek (közös gyerek és legalább egy éve fennálló életközösség) nem teljesülnek, akkor a nehéz helyzetbe jutott fél nem számíthat tartásdíjra. Tóth Ádám szerint ez a jogszabály bizonyíték arra, hogy az élettársi kapcsolatok elismertsége rendkívül korlátozott. A felek külön szerződésben biztosíthatják, hogy a kapcsolat megszakadása után még több évig tartásdíjat adnak a másiknak.

D605358

Peren kívül is meg lehet egyezni

Ha bekövetkezik a szakítás, nemcsak az évekig elhúzódó pereskedés a megoldás.

„Mi az a mediáció?”

Egy olyan közvetítői eljárás, ami segít kialakítani egy mindkét fél számára elfogadható megállapodást, hangzik a jó válasz.

„Mikor vehetünk igénybe mediációt/közvetítői eljárást?”

Bármikor, szinte bármilyen felmerülő probléma esetén, de a bíróság is kezdeményezheti.

A mediáció intézménye az egyesség felé tereli az embereket – ha jól csinálják. A 70-es évek végén bevezették a kötelező „békéltető tárgyalásokat” a válások lelassítására, ez tulajdonképpen a mediáció elődjének tekinthető, mondja a közjegyző.

Sajnos az ilyen tárgyalások 90 %-a sikertelen volt, mivel mediálni ott lehet, ahol a felek látják a reményt a megegyezésre – ami lehet az, is hogy fenntartják az életközösséget (ez nagyon ritka), vagy az, hogy a vagyonközösség felbontásánál egymással együttműködve akarnak eljárni. A mediáció célja tehát, hogy a felek a holtpontról – valamilyen kölcsönös engedménnyel – el tudjanak mozdulni. Ha ez nem sikerül, akkor majd a bíró eldönti, mi lesz a jó nekik – és ez a legrosszabb megoldás.

A mediátor egy képzett, gyakorlattal rendelkező közreműködő, sokszor közjegyző vagy bíró. Egy listából lehet kiválasztani – a helyi plébános vagy egy spirituális irányzat guruja tehát nem hivatalos mediátor, bár tény, hogy valahol ők is mediátori tevékenységet folytatnak.

A mediáció ingyenes, és ha van remény, sokáig lehet próbálkozni, de a tapasztalat, hogy a közvetítésnek 1-2 hónap alatt le kell zárulnia. Minél több idő telik el ugyanis a szakítástól, annál kisebb a megegyezés valószínűsége. A feleket új élmények érik, új párt találnak, a megegyezés lehetősége eltűnik. A nagyon elhúzódó válások mindig vitához vezetnek.

Élettársi kapcsolatban közös vagyonunk tehát keletkezik papír nélkül is, de ez a hozzájárulás mértékében lesz közös vagyon, foglalta össze a tanulságokat a közjegyző. Ha vagyonmegosztást akarunk, sokkal komolyabb, elhúzódóbb eljárásra kell számítani, öröklési jogi kapcsolatba nem kerülünk. Ha élettársi viszonyban is el akarjuk érni azokat a joghatásokat, amelyeket egy házastársi viszony biztosít, vagyonjogi szerződés kell, és egy végrendelet is. Egy papír helyett legalább kettő kell tehát.

A cikket a Brand & Content készítette a Magyar Országos Közjegyzői Kamara megbízásából, nem az Index szerkesztősége. Arról, hogy mi is az a támogatói tartalom, itt olvashat részletesebben.