Ferenc, Olívia
-2 °C
4 °C

A BKV-nak nincs elég embere a biztonsági kamerákra

2005.08.09. 17:00
Ha egy 94 éves, sínek közé ülő öngyilkost nem vesz észre a BKV, hogyan akarja kiszúrni az öngyilkos merénylőket? A biztonsági kameralánc napokban bejelentett felújítása és kibővítése nem jelenti azt, hogy a közlekedési cég több embert alkalmaz a biztonság növelésére.

Nem lesz több embere a BKV-nak a felújított biztonságikamera-rendszer üzemeltetésére, vagyis egy átlagos állomáson az ügyeletesnek a továbbiakban is három dolga lesz legalább egyszerre: négy kamerát figyel, tájékoztatja az utasokat és eladja a jegyeket.

Még törvényellenes

A fővárosi közlekedési vállalat minden metróvonalon üzemeltet kameraláncot, amely azonban nem rögzítheti a felvételt. A 2007 végére ígért új rendszer ezt lehetővé tenné, de a jelenleg érvényes jogszabályok szerint törvénytelenül.

Az adatvédelmi ombudsman állásfoglalása szerint ugyanis személyes adatok felvétele, tárolása, mind adatkezelés, és csak az érintett hozzájárulásán alapulhat.

A Budapest közterületein működő térfigyelő rendszereket sem az adott önkormányzat, hanem a rendőrség emberei figyelik, és ők is csak 24 óráig őrizhetik meg a felvételt.

El lehet képzelni azt, amikor valakinek pénteken feltörik az autóját, de csak hétfőn tud feljelentést tenni. A bizonyító erejű felvételek rég a kukában vannak. Szakértők szerint a 24 órás határidőt legalább 30-40 napra kéne kitolni.

Fától az erdőt

A budapesti metróállomásokon 4-től 17-ig terjed a kamerák száma, a legtöbb a Nyugati és a Deák téren van. Egy átlagos állomáson, mint például a 3-as vonalán lévő Dózsa György úti, négy kamera van, amit a forgalomügyeletes tart szemmel, számolt be Héri József főmérnök.

Ahhoz képest, hogy egy héttel ezelőtt a BKV azzal rázta le az Index újságíróját, hogy "a londoni terrortámadások miatt nem szerencsés, ha a metróállomások kamerarendszereiről, biztonsági szabályairól, az ott dolgozók munkahelyi előírásairól részleteket közölnek", Héri József készséggel számolt be a figyelőrendszerről.

Az Index újságírója aziránt érdeklődött, hogy megállapítható volt-e a peronügyeletes felelőssége annál a május 23-ai esetnél, amikor is egy 94 éves férfi lemászott a peronról, és a sínek közé ült a Dózsa György úti állomáson.

Bár az állomás be van kamerázva, a következő metrószerelvény halálra gázolta a férfit. A rendőrségi és a cég belső vizsgálata is felelős megnevezése nélkül zárult le.

BKV-közlemény (részlet)
"A metró biztonsága felett egyébként a BKV Rt. forgalmi dolgozói (összesen közel 200 fő) valamint a társasággal szerződésben álló biztonsági szolgálat munkatársai (összesen 150 fő) őrködnek. 2001. szeptember 11. óta folyamatosan megerősített szolgálattal, a fenyegetettségnek megfelelő kiemelt feladatokkal és a metróra kiemelt figyelmet fordító rendvédelmi szervekkel folyamatos kapcsolatban végzik a munkájukat. A BKV Rt. ugyanakkor folyamatosan kapcsolatban áll a rendőrséggel és egyéb biztonsági szolgálatokkal."

Mire lesz elég?

Névtelenséget kérő BKV-s forrásaink szerint az eset akármikor előfordulhat, ugyanis régen nincs elegendő embere a cégnek egy-egy állomás figyelésére. Ezt az információt Héri József is megerősítette, úgy fogalmazva, hogy az ügyeletes "ideje jelentős részében figyeli a kamerákat".

A forgalmi ügyeletes, ha éppen jegyet ad el, biztosan nem látja a peront figyelő kamerákat. Nem elképzelhetetlen, hogy az idős férfi is egy ilyen pillantban telepedett le a sínek közé.

Pedig valaha még a mozgólépcsőnél is strázsáltak a cég emberei, egy állomásra öt ember jutott, de évek óta nincs pénz egynél több alkalmazottat fizetni a cégnek.

Kérdés, hogy a kamerát csak félszemmel figyelő alkalmazott, mire lesz elég az olyan öngyilkosokkal szemben, akik rejtőzködnek és pokolgép van náluk.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Utazás aggodalom nélkül?

Utazása előtt sose feledkezzen el utasbiztosításáról!