Magyarérettségi: Petőfitől Spiróig

"Jó téma volt, és végre köze volt az irodalomhoz" – értékelte 11 órakor egy, a Könyves Kálmán Gimnáziumból a szintén érettségiző barátnőivel épp távozó lány a feladatot. A kötelező (egy Jókairól szóló Mikszáth-passzuson alapuló) szövegértési tesztet többnyire közepesen nehéznek találták. A szövegalkotási feladatok közül mindannyian Spiró György szövegét választották.

Mint mondták, egyetértenek Spiróval, hogy veszélyben van az irodalom. Az idézeten túl többen is azzal érveltek Spiró mellett, hogy az általános iskolában feladott kötelező klasszikus olvasmányok nem elég érdekesek ahhoz, hogy a gyerekekkel megszerettessék az irodalmat, ezért sokan eleve a lerövidített, zanzásított verziókat olvassák. Mások szerint a tévé és az internet is az irodalom rovására válik egyre népszerűbbé.

A feladatokkal jóval a rendelkezésre álló idő előtt végző 15 megkérdezett diák mind Spirót választotta, és összesen egy, még bent író társukról tudtak, aki másik feladatot (egy Lázár Ervin novella elemzését) választotta. A legtöbben a Spiró-szöveget tartották a legkönnyebbnek, egyikük pedig örült, hogy a feladat kapcsán végre magáról az irodalomról lehetett beszélni.

Magyar nyelv és irodalomból középszinten 1179 helyszínen 93 ezer 650 vizsgázó, emelt szinten 43 helyszínen 1416 vizsgázó tett érettségi vizsgát. Magyar mint idegen nyelvből középszinten 47 helyszínen 88 diák, emelt szinten 4 helyszínen 35 fiatal érettségizik.

A vizsga középszinten 240 percig tart. A vizsgázóknak két feladatlapot kell megoldaniuk; a szövegértési részre 60, a szövegalkotási részre 180 perc áll rendelkezésükre.

A szövegértés teszt Mikszáth Kálmán Jókai Mór és kora című írásának epilógusát vette alapul, tudta meg a Figyelőnet. A szövegértési feladat alapja többnyire egy-egy ismeretterjesztő cikk, publicisztika vagy esszé: a diákoknak a szöveggel kapcsolatban feltett kérdésekre kell válaszolniuk, vagy az előre megadott válaszok közül a megfelelőt bejelölniük.

A vizsga másik részében három - különböző műfajú - téma közül választanak egyet az érettségizők, az arról szóló fogalmazás terjedelme 500-1500 szó lehet.

Idén Spiró Györgynek az irodalomolvasás és az írás mai helyzetéről kifejtett véleménye mellett vagy ellen lehetett érvelniük a diákoknak, választhatták Lázár Ervin Csapda című novellájának értelmezését, vagy Petőfi és Vörösmarty bordalának (Vörösmarty Keserű pohár és Petőfi Ivás közben című költeményének) összehasonlítását.

Emelt szinten műértelmezési feladatként Tóth Árpád Erdő című versét
kellett elemezni. A diákoknak emellett reflektálniuk kellett egy harmincas évekbeli kritikus idézetére, amely arról szól, az olvasók hogyan fogadják be az elolvasott műveket. Szövegalkotási feladatként arról a jelenségről
kellett írni érveket és cáfolatokat felsorakoztatva, hogy a fiatalok
napjainkban mennyi időt töltenek el bevásárlóközpontokban.

A tavaszi érettségi kedden a matematikaírásbelivel folytatódik.