Nem tilthatja meg a bíró a tárgyalás élő közvetítését

Fodor Endre, a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon zajló Zuschlag-per tanácsvezető bírója a csütörtöki tárgyalás megnyitása előtt felhívta a jelenlévők figyelmét, hogy megtiltja a tárgyalás élő közvetítését. Mint mondta, ezt korábban sem engedte és a jövőben sem fogja, mert nem szeretné, ha a tárgyalás menetét percről percre nyomon lehetne követni. "Élő közvetítés nincs" – közölte Fodor, és jelezte, hogy munkatársai figyelik az internet adatforgalmát.

A büntetőeljárásról szóló törvény (betv) pontosan meghatározza, hogy a bíró milyen feltételek esetén rendelhet el zárt tárgyalást. Ilyen lehet az erkölcsi ok, az eljárásban résztvevő személyek, kiskorúak és tanúk védelme vagy a szolgálati és államtitok védelme. A zárt tárgyalás elrendelését a bíró még a nyílt szakaszban, határozatban hirdeti ki.

A bíró ezen felül intézkedhet a tárgyalást megzavaró hallgatók ellen is. A közönség renitens tagjait kivezettetheti, rendbírsággal sújthatja, ismételt rendzavarás esetén pedig elrendelheti a nyilvánosság kizárását.

Egyéb esetekben a fő szabály szerint a tárgyalások nyilvánosak. Ha a sajtó munkatársai jelen vannak, a bírónak nincs lehetősége, hogy előírja vagy meghatározza számukra, hogy a tárgyalásról milyen formában tudósíthatnak. Kivételt jelenthetne, ha például a kamerák eltakarnák a tanút, vagy esetleg a notebookbillentyűk kopogása elnyomná a vádlott hangját, mert az valóban zavarná a tárgyalást. Ilyesmiről azonban Kecskeméten szó sem volt.

Az élő közvetítés megtiltása fogalmi problémát is felvet, mert az valójában csak a hang és a kép valós időben történő továbbítására értelmezhető. Mivel a fogalmazás időigényesebb, az online újságírók csak néhány perces késéssel tudják követni az eseményeket. A fő probléma azonban az, hogy érthetetlen, miféle érdeket szolgálhat egy ilyen rendelkezés.

A helyszínről tudósító újságírók nem vették komolyan a figyelmeztetést, így – más híroldalakhoz hasonlóan – az Index olvasói is a bíró által kifejezetten tiltott percről-percre formátumban követhették Jánosi György és Gyurcsány Ferenc vallomását.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) adatvédelmi és információszabadság programvezetője szerint az élő közvetítés megtiltásának nincs törvényi alapja. Hüttl Tivadar az Index kérdésére megerősítette, hogy a tárgyalás vagy nyilvános, vagy – ha fennállnak a törvényi feltételek – zárt; az élő közvettés tiltásával a bíró kettős mércét alkalmaz. Hüttl kifejtette, hogy a bírót hiba irritálja a kamerák vagy az újságírók jelenléte, az ügyészhez hasonlóan tűrnie kell, hogy a szavait, mondatait, esetleges beszédhibáját közli a média. Ezt ugyanis a büntetőperek során csak a vádlottak és a tanúk nem kötelesek elviselni.

A Legfelsőbb Bíróság nyáron megválasztott elnöke, Baka András több interjúban is kifejtette, hogy kiemelt fontosságúnak tartja a tárgyalások nyilvánosságát. Ezért ha a stábok mozgása zavarná a tárgyalást, a bíróságnak szerinte magának kéne bekameráznia a fontosabb tárgyalásokat, és a média e felvételeket átvéve közvetíthetné az eseményeket. A főbíró a nyilvánosságot a bírósági munka minőségjavító tényezőjének tekinti, ami jobb felkészülésre és gondosabb tárgyalásvezetésre motiválja a bírókat.