Gazdasági válság és demográfiai katasztrófa

Lázár János (fotó: Huszti István)

A parlament hétfői ülésnapjának első felszólalójaként a fideszes Lázár János a szocialisták tehetetlenségének példáját látta a Sajóbábonyban történtekben. Szerinte a kormány gyengítette az államot, elerőtlenítette a rendőrséget, semmit sem tett a hátrányos helyzetűek felzárkóztatásáért és magára hagyta a vidéket, ahol már a bűn az úr. A Fidesz nevében a rendőrség megerősítését és a Büntető törvénykönyv szigorítását ígérte. Draskovics Tibor válaszában közölte, hogy a kormány megerősítette a rendőrséget, a Btk. szigorítását pedig a Fidesz nem szavazta meg. Egyben kérte, hogy az ellenzék támogassa a szabálysértési törvény hétfői módosítását, melynek eredményeként a jövőben a rendőrség léphetne fel a kisértékű lopások ellen is.

Kóka János ismét a rádiópályázatok botrányáról beszélt, és megint parlamenti vizsgálóbizottság felállítását javasolta. A parlament később ismét nagykoalíciós szavazással utasította el a javaslat napirendre vételét.

Harrach Péter elviekben a népesedési helyzet, valójában a jó erkölcsök miatt aggódott. Felszólalásában a születések számának 2,3 százalékos csökkenéséről beszélt, de ennél is aggasztóbbnak nevezte, hogy a házasságok száma 7,7 százalékkal csökkent. Mi nem értettük az összefüggést, de elképzelhető, hogy Harrach szerint gyermekek csak házassági kötelékben foganhatnak. Erre utal legalábbis, hogy a megoldást részben az értékalapú nevelésben látja. A kormány nevében Korózs Lajos szociális államtitkár inkább azon aggódott, hogy bár több fiú születik, mégis több a nő, azaz a férfiak korán halnak. Amúgy pedig hiába születne most több gyerek, a korfa már így is megborult, és felnő egy olyan kis generáció, amely ha nemzőkorba érik is, sem lesz képes elég gyereket csinálni.

Harrach Péter

Az interpellációk kezdetén egy múlt heti témát hozott fel újra Kupper András. Mivel Székely Tamás egészségügyi miniszter - akármennyire is állította hétfőn, hogy de - a múlt héten nem válaszolt arra a kérdésre, hogy miért is szed be vakcinánként 460 forintot az új influenza elleni oltás után a terjesztő Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet, a képviselő megismételte a kérdését. Egy hét elég volt egy majdnem koherens válasz kidolgozására. Igaz, a miniszter - engedjük meg, nyelvbotlásból - azt állította, hogy a nagykereskedők nem adhatnak el gyógyszert a patikáknak, majd azt állította, hogy a nagykereskedők darabja 100-250 forintot kértek volna vakcinánként (ami egyrészt jelentősen kevesebb, mint amit az EKI szed be, másrészt jelentősen több annál a 70 forintnál, amit a nagykereskedők állításuk szerint kértek), negyedik nekifutásra már elfogadható választ adott. A kereskedelmi forgalomba került vakcinákból kell kigazdálkodni az ingyenesen terjesztett kétmillió vakcina kiszállításának költségeit.

Draskovics Tibor

De nem állt meg itt. Ötödik lehetőségként a 460 forintos felárat társadalmi szolidaritásnak nevezte - amennyiben szolidáris az, hogy azok, akik nem jogosultak ingyenoltásra, kifizethetik azokét is, akik igen.

Szó volt még a hulladékpénzekről - Rétvári Bence szerint a kormány rosszul költi el, ezt tulajdonképpen a környezetvédelmi miniszter sem tagadta, csak illetékességét vonta kétségbe -, szó volt a Széchenyi Könyvtár új igazgatójáról, akivel a szabad demokrata Sándor Klára elégedetlen, a régivel meg Hiller István oktatási miniszter.

A fideszes Bernáth Ildikó azt kifogásolta, hogy egy volt szocialista államtitkár szervezete kapott kilencvenmilliót a 45 éven felüliek munkába állásának támogatására, és szerinte semmit sem csinált. A kormány szerint 63,45 százalékban csinált dolgokat, ezért 33 milliót visszakértek tőle.

A szintén fideszes Tasó László meg egyrészt azt kifogásolta, hogy a kormány privatizálja az erdőket, majd maga is elismerte hogy nem, csak a használati jogot, majd azt kifogásolta, hogy a kormány elveszi a használati jogot az eddigi tulajdonosaitól és másoknak adja. Katona Tamás pénzügyi államtitkár szerint állami vállalatoknak, azaz olyannyira nincs szó privatizációról, hogy teljesen kizárják a magántársaságokat még a hasznosításból is.

Az interpellációk után Bajnai Gordon azonnali kérdésekre válaszolt, illetve ötből kérdésből háromra, mert utána sürgős és halaszthatatlan dolga akadt. Előbb Szijjártó Péter faggatta arról, hogy hogyan kúrhatták el a szocialisták azt a remek gazdaságot, amit ők 2002-ben átadtak, és amúgy is, az ország szörnyű állapotban van. A miniszterelnök szerint Szijjártó másik meccset néz, amit ő lát, az az, hogy az ország lábal ki a válságból.

Második fideszesként Cser-Palkovics András jutott el Sukorótól addig, hogy mennyi uniós forrást is használ fel az ország. A képviselő szerint alig öt százalékot, a miniszterelnök szerint közel harmincat.

Közte még a szabad demokrata Gulyás József kérdezett az állambiztonsági iratok nyilvánosságáról, hiszen egyrészt veszélyben vannak a mágnesszalagon tárolt adatok, másrészt a kormány egy éve halogatja az iratok nyilvánosságának törvényi szabályozását. Bajnai egyrészt örömmel tudatta, hogy értesülései szerint hétfőn sikerrel véget ért a mágnesszalagok adatainak lementése, másrészt ígéretet tett rá, hogy még az idén négypárti egyeztetést kezdeményez a törvényjavaslat megalkotására.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!