Ezt már Horváth Ágnes se bírta szó nélkül

A szülés medikalizálódott, betegségként kezelik, amihez szükség van orvosra, így megszűnik személyiségünk, és csak egy sorszámmá válunk a kórházban. Miközben talán ez a legintimebb dolog az életben, a nők ma Magyarországon nem kapják meg a lehetőséget, hogy maguk döntsenek, hogyan szeretnének szülni, mondta Horváth Ágnes volt egészségügyi miniszter egy, az otthon szülés ügyének alakulásáról szóló kerekasztal-beszélgetésen. A 2008 tavaszán felbomlott szocialista-liberális kormánykoalíció egykori tárcavezetője távozása óta most először szólalt meg nyilvánosan aktuálpolitikát érintő kérdésben.

Az otthon szülés szabályozása évek óta húzódik, a területen legmesszebb Horváth Ágnes jutott, az ő 2008 áprilisi távozása óta érdemi előrelépés nem történt. Akkor hosszas egyeztetések után létrejött egy olyan tervezet, amely egyebek mellett beemelte volna az otthon szülést a társadalombiztosítás által támogatott egészségügyi szolgáltatások körébe, vagyis a nők valódi választási lehetőséget kaptak volna. A liberális miniszter távozásával a tervezet csak munkaanyag maradt.

2008 végén újra elindultak az egyeztetések a már Székely Tamás vezette egészségügyi tárca irányításával, ezekre minden érintettet meghívtak, készült is egy hatalmas anyag, tartalmazott minden álláspontot, ennek alapján kellett volna elkészülnie egy kompromisszumos változatnak. Tavaly nyár elejére el is készült egy egyoldalas összefoglalás, amiből a civilek szerint kihagyták javaslataikat.

Az egészségügyi tárca azt is leszögezte, hogy egyelőre az intézményen kívüli szülés nem kerül be a biztosított egészségügyi szolgáltatások körébe, előtte fontosnak tartják ugyanis a megfelelő szolgáltatói háttér kialakulását, így ez csak a folyamat egy későbbi lépése lehet.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) tavaly októberben az Alkotmánybírósághoz fordult, hogy kötelezze a parlamentet és a kormányt a szabályozás megalkotására. Azzal érvelnek, hogy a WHO és az EU ajánlásai, valamint a nemzetközi gyakorlat szerint is az intézeten kívüli szülés egyenrangú a kórházi szüléssel, aminek az is része, hogy el kell ismerni a bábák kompetenciáját.

Tavaly decemberben a parlament rábólintott az egészségügyi törvény módosítására, így most van benne egy felhatalmazó rendelkezés, hogy a kormány rendeletben megalkotja az intézeten kívüli szülés szabályozását. Az egészségügyi minisztérium honlapján jelenleg három rendelettervezet található, ezek 2009 decemberében kerültek fel a webre, de még 2007-es állapotot tükröznek.

Medgyaszai Melinda egészségpolitikai szakállamtitkár kérdésünkre elmondta, hogy nem a három fenti tervezet a releváns, jelenleg egy, az otthon szülés személyi és tárgyi feltételeiről szóló kormányrendelet, illetve egy, a terhesgondozásról és a gyermekágyas gondozásról szóló miniszteri rendelet megalkotása zajlik. Ezek rendelkeznek majd az önállóan vezetett szülésről, így a szülésznők tevékenységéről is. Amennyiben a tárca felsővezetése február végén rábólint a tervezetekre, azok nyilvánosságra kerülnek, akkor a civilek is észrevételeket tehetnek. Ha a folyamat a terveik szerint halad előre, úgy 1-2 hónappon belül életbe léphetnek az új jogszabályok. Ezek értelmében a szülésznők az előírt képzéseket elkezdhetik, ezek befejeztével pedig az év végéig tevékenységük elindulhat legálisan.

A pártok hallgatnak

Horváth Ágnes a kerekasztal-beszélgetésen épp azt nevezte az egyik problémának, hogy a politika nem tudja, mit kezdjen az otthon szüléssel, ezért a pártok inkább úgy döntenek, hogy nem szólalnak meg a kérdésben. Békés Bence, a Szülők a Szabad Szülésért Társaság képviseletében erre úgy reagált, hogy talán ez így szerencsésebb is, mert legalább nem alakult ki törésvonal a pártok között, és nem süllyesztették a témát a pártpolitikai csatározások középpontjába. Talán jobb, ha a terület szabályozatlan marad, mintha életbe lép egy rossz, életszerűtlen jogszabály.

Horváth Ágnes abban egyetértett, hogy a dilemma valós, ugyanakkor akár egy később javítgatásra szoruló szabályozás legalább segítene kimozdulni a „feltár, üldöz, nyomoz állapotból”.

Jelenleg négy bába ügye van bírósági szakaszban, Bodrogi Bea, az Alternatal Alapítvány jogásza szerint ezek teljesen más kontextusban zajlanának, ha az otthon szülés szabályozott tevékenység lenne. Ezek közül az egyik Geréb Ágnes szülész-nőgyőgyász, független bába ügye, ami most ott tart, hogy a bíróság emberölés vádjára tett indítványt, az ügyvéd fellebbezést nyújtott be, erről a Fővárosi Bíróságnak kell döntést hoznia.

Geréb Ágnes a közönség soraiban ülve vetette fel, hogy a megfelelő szabályozás megvalósításához szükség lenne a bábák szakmai kollégiumának létrehozására, és azt firtatta, hogy ez eddig miért nem jött létre. Horváth Ágnes azt válaszolta, hogy támogatná a testület felállítását, de már inkompetens a kérdésben. Geréb Ágnes, bár feltehetően nem várt érdemi reakciót, megjegyezte: volt, hogy az volt, szakmai kollégium mégse állt fel.

Strasbourgból hatnak a kormányra

A TASZ támogatásával közben az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult egy anya: a magyar állam megsérti magánélethez fűződő jogát úgy, hogy nem biztosítja az otthon szülés feltételeit, és szabálysértés következményeivel sújtja a bábákat. Strasbourgban, ahol egyébként ez volt az első otthon szüléssel kapcsolatos beadvány, arra kötelezték a magyar kormányt, hogy május végéig reagáljon.

Az ügy közben a parlamentbe is visszakanyarodott, február elején Gulyás József független képviselő – a témában már másodszor – írásbeli kérdést intézett Székely Tamáshoz, arra vár választ, hogy hol tartanak az otthon szülésről szóló egyeztetések, és mikorra születhet meg a szabályozás. Az egészségügyi miniszternek két hét áll rendelkezésére, hogy válaszoljon.