Állami kézbe vennék a kórházakat

Tárgyalásokat kezd a kormány a kórházak állami kézbe vételéről, jelentette be Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár csütörtökön, a Világgazdaság által szervezett egészségügyi konferencián. „Mostantól tárgyalni kezdünk azokkal a fenntartókkal, akik úgy gondolják, hogy állami kézbe kívánják adni az egészségügy intézményeiket”, mondta Szócska, Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter pedig hozzátette, hogy a kórházakon kívül ez az iskolákra és a szociális ellátó otthonokra is vonatkozik.

Újságírói kérdésre Szócska nem közölt számot arról, hány kórház kerülhet állami irányítás alá. Azt viszont elmondta, hogy a felelőtlenül gazdálkodó intézményeknél az állam be fog avatkozni. Szócska úgy fogalmazott, „2010 a túlélés éve, 2011 pedig a fenntartható átrendeződés éve lesz” az egészségügyben.

Szócska szerint még az idén kezdeményezik egy konszolidációs koordinatív testület felállítását, amely felügyelni fogja a kórházak konszolidációját. Az államtitkár szerint már elkészültek a felosztási elvek, amelyek alapján eldől, hogy melyik intézmény mennyi pénzt kaphat. A konszolidációnak több feltétele is van, így például az adatjelentés, a konszolidációs terv elkészítése.

Réthelyi a konferencián felmutatta az egészségügy átszervezésnek programjáról készült vitairatot, melynek címe „Újraélesztett egészségügy, gyógyuló Magyarország - Semmelweis Terv az egészségügy megmentésére”, és amelyet társadalmi vitára bocsátanak.

Szócska szerint a vitaanyag áttekinti az egészségügy jelenlegi helyzetét, leírja a tervezett új, állami egészségügyi vezetési rendszert, meghatározza a progresszív ellátás szintjeit, megszünteti a súlyponti kórházat mint fogalmat.

A vitairat egyes elemei Szócska szerint már megjelentek az egyeztetés alatt álló egészségügyi salátatörvény tervezetében, a többi része pedig jövőre fog törvényekben megjelenni. A vitairatot a humántárca honlapján elektronikus formában nem teszik közzé.

A minisztérium csütörtök délutáni közleménye szerint a vitaanyagban szó van még a háziorvosi és a sürgősségi ellátás megerősítéséről, az egészségügyi dolgozók életpályamodelljének meghatározásáról, a jövő évi költségvetés egészségügyi kihatásairól, gyógyszerpolitikáról, a népegészségügyi cselekvési programok kijelöléséről is.

A konferencián az államtitkár bemutatta az egészségügy új szervezeti felosztását. Ábrája szerint csúcsszervezetként működik majd az úgynevezett állami egészségségnevelési központ, amely alatt a nagytérségi egészségszervezési igazgatóságok állnának.

Az állami fejlesztési központokról az államtitkár azt mondta: egy-egy ilyen központ körülbelül három megye, 1,1 millió lakos egészségügyi ellátását érintené. Ezek a központok felelnének pénzügyileg és szakmailag is a területek egészségügyi integrációjáért. Kérdésre válaszolva Szócska hozzátette: a központok felállítása még az idén megkezdődik.

Szócska az előadásában a program kiemelt feladatai közt említette az adminisztráció racionalizálását, az egységes irányítású betegszállítás kialakítását, a gyógyszerellátás megoldását és a mentők "emberi erőforrás krízisének" megoldását is.

A forrásteremtéssel kapcsolatban az államtitkár azt mondta, kizárják a társadalombiztosítás bárminemű privatizációját. Szerinte a jövő évi költségvetési számok alapján megvannak az eszközeik a struktúraváltás, a funkcióváltás támogatására. A járó- és fekvőbeteg ellátó intézmények fejlesztésére mintegy 70-72 milliárd forint áll rendelkezésre jövőre, tette hozzá. 7-8 milliárdot lehet Szócska szerint a képzési rendszer fejlesztésére fordítani, míg az egészségfejlesztési program indítására 15 milliárd jut a következő 2-3 évben. Az államtitkár szerint jövőre a sürgősségi ellátásra több pénz jut. Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) a büdzséből több milliárd forinttal többet kap majd, ezen kívül a terület
szakemberhiányát is orvosolni kívánják, például egy Sürgősségi
Akadémia felállításával. Hozzátette: az OMSZ-ről levált, magánkézbe
került betegszállítás területén egységes irányítási és ellenőrzési
rendszert kívánnak bevezetni.

A sajtótájékoztatón Réthelyi cáfolta az Index értesülését, miszerint Szócskát meneszthetik az egészségügyi államtitkárság éléről. Azt mondta, ennek „semmi alapja nincs”, „szóba se jött”. Információnk szerint január 1-től már nem Szócska vezeti az egészségügyi államtitkárságot, mert a Fideszen belül többen is úgy látták, Szócska nem tudott megfelelni az elvárásoknak, eddig nem haladt jól az egészségügy fokozott állami irányítás alá vonása.

Folyamatos felülvizsgálatot javasol a KDNP

A KDNP szerint a kórházi finanszírozás veszteségeinek további növelését elkerülendő a veszteséges kórházak pénzügyi terveinek folyamatos felülvizsgálatára, úgynevezett követő konszolidációra van szükség, mondta csütörtök délutáni sajtótájékoztatóján Nagy Kálmán, a kisebbik kormánypárt egészségügyi szakpolitikusa. Nagy szerint a 27,5 milliárdos többlet messze nem elég a konszolidációra, de nem is kevés. Megemlítette, hogy az egyházi fenntartású intézmények mintegy 650 millió forintos juttatásban részesülnek, kifejezetten a KNP kérésére, ami szerinte azért is indokolt, mert esetükben állami feladatokat felvállaló és ellátó intézményekről van szó. A KDNP-s szakpolitikus szükségesnek tartaná az adminisztrációs terhek csökkentését az alapellátásban, és változtatásokat szorgalmazott a rezidensképzésben is.

Radikálisabb állami szerepvállalást képzelt el az egészségügy átrendezésénél Mikola István, mint amilyet az egészségügyért felelős államtitkár csütörtökön felvázolt. Az országgyűlés egészségügyi bizottságának fideszes elnöke szerint a tervekből és a költségvetési javaslatból is látszik, hogy 2011 a túlélés éve lesz az egészségügyben. A prognózisok alapján elképzelhető, hogy igazi jelentős változásra csak 2014-ben lehet számítani.

Mikola elmondta: az egészségügyi alapba egyre kevesebb pénz folyik be a járulékokból. A kasszában nemcsak a válság miatt kiesett járulékok miatt van kevesebb, hanem a munkaadói járulékok csökkentése, az idősödő népesség és a nagyvállalatok tartozása miatt is. Ez utóbbinál megjegyezte, hogy a nagy cégek, a többi között a nagy állami vállalatok jelenleg több mint 59 milliárd forinttal tartoznak az egészségügyi alapnak, ennyi járulékot nem fizettek be munkavállalóik után. Mivel a hiányzó pénzt az állam pótolja ki, azért is jogos a nagyobb állami szerepvállalás a rendszerben - tette hozzá.