Még titkosabb szolgálatok

Korrupció és politikai önkény. Korlátlanul bevethető külföldi intervenciós alakulatok. Kézi vezérlés alá vont rendőrség. Ellenőrizhetetlen titkosszolgálatok. Leépített jogállami garanciák. Korlátlanul fürkésző titkosszolgálatok. Bírói engedély nélküli lehallgatások. Megszerezhető számítógépen tárolt adatok. Az ellenzék szerint ezeket a rémképeket festik fel a rendészeti törvények kormány által javasolt módosításai. De mi az igazság?

Megbontják a rendszert

A rendészeti törvények módosítása valóban jelentős átalakítás. Kezdjük azzal, hogy megbontják az eddig egységes rendőri szervezetet, a Rendőrség helyét három egyenrangú, egymástól független és a belügyminiszter közvetlen felügyelete alá tartozó rendőri szerv, a hagyományos rendőri feladatokat ellátó rendőrség, a belügyminisztérium alárendeltségébe tartozó fegyveres és titkosszolgálatok tagjainak belső ellenőrzését végző Nemzeti Védelmi Szolgálat, illetve a kiemelt tisztviselők személyi védelmét is ellátó Terrorelhárítási Központ (TEK) veszi át. Azt, hogy a TEK a terroristák ellátása helyett a terrorizmus elhárításával foglalkozhat, azt a Jobbik éles szemű képviselőjének, Volner Jánosnak köszönhetjük, aki kiszúrt egy elírást a törvényben, és módosító javaslatot nyújtott be, hogy a belügyminiszter ne a terrorizmust ellátó, hanem a terrorizmust elhárító szerv vezetőjének a helyetteseit nevezhesse ki. A törvényhez benyújtott ellenzéki módosító indítványok közül a kormánytöbbség csak az ilyen, tartalmi-nyelvtani pontosításokat fogadta el, a lényegi kifogásokat lesöpörték.

Az egységes rendőrségi szervezet megbontását elsősorban a szocialisták bírálták. Parlamenti vezérszónokuk, Harangozó Tamás szerint ez hatásköri ütközésekhez vezethet, amit a törvény úgy kíván feloldani, hogy a hatásköri kérdésekben a belügyminiszter dönthet, ezzel viszont szerintük jelentősen megnő a hatalma, a folyamatos hatásköri ütközések miatt gyakorlatilag a kézi vezérlése alá kerül a rendőri és titkosszolgálati szervek irányítása. Az átalakítást érdemes részleteiben is szemlélni.

A rendőrséget a szervezeti változás különösebben nem érinti, feladataik nem változnak, illetve csak annyiban, hogy a kommandós egységek átkerülnek a TEK alárendeltségébe – ezáltal a két szerv szinte folyamatos együttműködésre kényszerül majd a jövőben.

Fokozott ellenőrzés

A rendőrség belső ellenőrzésének önálló szervezeti egységbe szervezésére erős és valós indokai vannak a kormányzatnak. Az új kormányzati struktúrában a rendőrség mellett a belföldi titkosszolgálatok is a belügyminisztérium felügyelete alá kerültek, és különálló rendőri szervként létrehozták a TEK-et is, így célszerű és logikus a belső ellenőrzés kiszervezése is, mely így mind a rendőrség, mind a TEK, mind a belügyminisztérium felügyelete alá tartozó titkosszolgálatokat ellenőrizheti.

A TEK létrehozása már más kérdés. A szocialisták érvei szerint a terrorelhárítást eddig is el tudták látni a titkosszolgálatok és a rendőrség, az új kormány szerint viszont a nemzetközi terrorizmus jelentette fenyegetés indokolttá tette egy különálló, dedikáltan ezzel a veszéllyel foglalkozó szervezet felállítását. Ízlés dolga, a kormányzat mindenesetre az eddig meglévő párhuzamosságok felszámolását reméli az új egység létrehozásától.

Kikémlelhetik a számítógépeket

Az viszont már nem ízlés dolga, hogy a törvény alapján a rendőri szervek igen széles jogköröket kapnak az állampolgárok megfigyelésére. A javaslat 25. paragrafusa szerint a rendőrség a jövőben bírói engedéllyel nem csak a számítógéppel továbbított, hanem az azon tárolt adatokhoz is hozzáférhet, azaz házkutatási engedély nélkül, akár távoli hozzáféréssel leszedhet számítógépen tárolt adatokat. A TEK pedig „a terrorizmussal összefüggésbe hozható” személyek esetén ezt akár bírói engedély nélkül is megteheti, márpedig a terrorizmussal összefüggésbe hozható személy nem egy szűken értelmezett kategória, gyakorlatilag lehetőséget teremt bárki megfigyelésére. A javaslat általános és részletes vitájában a kormányzat nem reagált ezekre a felvetésekre.

Reagált viszont a Jobbik azon félelmére, hogy az új szabályozás alapján korlátlanul bevethetőek lesznek külföldi rendőri alakulatok Magyarországon. A törvényjavaslat az eu-s jogharmonizációs követelményekre hivatkozva szabályozza a külföldi intervenciós alakulatok bevethetőségének szabályait. Mivel erre a kormány által saját hatáskörben is kihirdethető válsághelyzet is lehetőséget teremthet, a Jobbik víziója szerint a jövőben bármilyen tüntetést külföldi rendőrökkel verhetnek szét. A kormány szerint erről szó sincs, de az aggályokra tekintettel feltételes módra váltottak a szövegben, azaz csak a lehetőségét adják meg a külföldi rendőri erők bevetésének.

A javaslat parlamenti vitájában az LMP és a Jobbik is felvetette a civil kontroll kérdését is, szerintük a parlament nem tudja megfelelően ellenőrizni a Terrorelhárító Központ működését, mivel annak vezetője nem tartozik beszámolási kötelezettséggel a parlament illetékes bizottságai előtt. A kormányzat erre a kérdésre sem reagált.

Szabad a zaklatás

A szocialistáknak aggályai vannak az új belső ellenőrzési szerv, a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) tevékenységével is. A törvény módosításával a kormány megteremti a megbízhatósági vizsgálat lehetőségét, ennek keretében az NVSZ munkatársai akár bűncselekmények elkövetésével is tesztelhetik a rendőrségi és titkosszolgálati alkalmazottak megbízhatóságát. Ilyen vizsgálat több országban is létezik, a javaslat szerint egy adott rendőrt vagy titkosszolgát egy évben háromszor, 15–15 napig, azaz összesen 45 napig vizsgálhatnának ügyészi felügyelet mellett. A szocialisták szerint ezzel folyamatos rettegésben tarthatják a rendőröket, és a lebuktatásukra bevethető eszközök arra is alkalmasak, hogy akár a legbecsületesebb rendőröket is belekényszerítsék a jogsértésbe.

Az NVSZ munkatársai a megbízhatósági vizsgálatok alatt sikkaszthatnak, korrumpálhatnak, akár adót is csalhatnak, ha ezzel tudják lebuktatni a gyanúba keveredetteket. Tény, hogy ezek komoly eszközök, de az is, hogy elviekben megbízhatósági vizsgálatot csak indokolt esetben, ügyészi felhatalmazással és felügyelet mellett lehet végezni, ez pedig elvileg elégséges garancia lehet.

Egyebek

A javaslat egyik pontja szerint a rendőrök a jövőben korlátlanul átvezényelhetőek lesznek. Ez egyrészt megold egy jelentős problémát - az elmúlt években 15 ezer rendőr hagyta el a testületet az áthelyezések megtagadása miatt -, ugyanakkor az ellenzéki kritikák szerint nincs tekintettel a rendőrök családi helyzetére. A szocialisták javasolták, hogy a törvényben rendezzék azt is, hogy az áthelyezett rendőrök megfelelő lakhatási körülmények közé kerüljenek, de javaslatukat nem fogadták el.

A jobbikos Volner János pedig azt vetette az előterjesztő szemére, hogy bár most lett volna rá lehetőség, nem nyúltak hozzá a hagyományos értelemben vett, most a három rendőri szerv egyikévé váló rendőrség szervezeti felépítéséhez. Volner – és több rendőri vezető szerint – ugyanis most megtehették volna, hogy a hagyományos, területalapú felosztás helyett létrehozzák a területi alapon szervezett közrendvédelmet, illetve a feladatalapon szerveződő bűnügyi részlegeket. „Mi lesz a bűnügyi régiókkal” – tette fel a jogos kérdést. Régiós átalakítással eddig csak a budapesti rendőrség próbálkozott, amikor 2009-ben, a törvény adta lehetőségek határain belül regionalizálták a fővárosban a bűnüldözést. Hogy ennek mi értelme, arról bővebben olvashat ebben a cikkünkben.