Navracsics: Rogán nem egyeztetett a kormánnyal alkotmánymódosítási javaslatáról
További Belföld cikkek
-
Horror a kutyatelepen, egy állattartástól eltiltott osztrák nőtől mentettek meg 200 állatot - „Őrületes marhaság, amit mondott” – feszült vita a „választási atombombáról”
- Orbán Viktor újabb köztársasági elnököt fogadott Budapesten
- Wizz Air: A MÁV vonatai is sokat késnek, mégsem írnak mindegyik esetről a médiában
- Az új Alaptörvény-módosítás szerint a legfőbb ügyésznek nem kell ügyésznek lennie
Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter, miniszterelnök-helyettes emlékeztetett: korábban már volt szó erről a kérdésről a kabinet ülésén, akkor sem támogatták. "Abban állapodtunk meg, és Szalai Annamáriával is megegyeztem ebben az ügyben, hogy az új alkotmány szövegében lehet kialakítani azt az alkotmányjogi környezetet, amely lehetővé teszi ezt is" - mondta, hozzátéve, hogy pár hónapos "késlekedésről" lenne szó.
A mostani alkotmánymódosítási javaslat nem volt egyeztetve a kormánnyal – közölte Navracsics Tibor. Rogán Antal szombaton nyújtotta be önálló képviselői indítványát, amelyben azt kezdeményezi, hogy rögzítsék az alaptörvényben a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének rendeletalkotási jogát.
Ha az Országgyűlés elfogadja a módosítási javaslatot, az alkotmány 2011. január 2-tól hatályos szövege szerint "jogszabály a törvény, a kormányrendelet, a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete, a miniszterelnöki rendelet, a miniszteri rendelet, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének rendelete, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének rendelete és az önkormányzati rendelet. Jogszabály továbbá a Honvédelmi Tanács rendkívüli állapot idején és a köztársasági elnök szükségállapot idején kibocsátott rendelete".
A képviselő új fejezettel egészítené ki továbbá az alaptörvényt, amely tartalmazná, hogy az NMHH a Magyar Köztársaság elektronikus hírközlési piacát felügyelő és ellenőrző szerve, és felelős e piac zavartalan működéséért. A hatóság elnökét a miniszterelnök nevezi ki 9 évre, tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek, elnöke pedig törvényben meghatározott feladatkörében, törvényben kapott felhatalmazás alapján rendeletet bocsát ki, amely más jogszabállyal nem lehet ellentétes.
A médiaszabályozás és a hírközlési igazgatás felülvizsgálata során – mind nemzeti, mind nemzetközi szinten – felmerül a jelenlegitől eltérő szabályozási eszköz, a hatóság elnöke által kibocsátott rendelet alkalmazásának szükségessége – áll az előterjesztés indoklásában. Mint Rogán Antal fogalmaz, a javaslat célja, hogy lehetőséget teremtsen a média és a hírközlés területén – összhangban a már beterjesztett, a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvényjavaslattal – az NMHH elnöke számára olyan normák (rendelet) kibocsátására, "amelyek a piaci viszonyok és más körülmények gyors változása folytán aligha határozhatók meg törvényi szinten (a médiaszolgáltatásokhoz és hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó különféle hatósági díjak mértéke)".
A Fidesz ugyan nem talált támogatóra a frakciók körében azon kezdeményezéséhez, hogy Rogán Antal kezdeményezésének már hétfőn megkezdődjön a parlamenti vitája, ennek ellenére megkezdik a képviselők az előterjesztés tárgyalását, miután a Ház egyszerű többséggel szavazott az ezzel kiegészített napirendi javaslatról.
Cser-Palkovics András (Fidesz) novemberben már benyújtott egy olyan, zárószavazás előtti módosító javaslatot, amelyben – hasonlóan Rogán Antal mostani indítványához – jogalkotói hatáskört biztosított volna az alaptörvényben a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének. Cser-Palkovics András ezt az indítványát ahhoz az alkotmánymódosítási javaslathoz nyújtotta be, amely egyebek mellett a legfőbb ügyész interpellálhatóságának megszüntetéséről szólt. Az Országgyűlés akkor azonban nem szavazott Cser-Palkovics András javaslatáról.
Aggodalmak a magyar médiatörvény miatt
Aggodalmát fejezte ki a magyar médiatörvény tervezetével kapcsolatban az Európai Lapkiadók Egyesülete (ENPA), valamint a Lapok és Lapkiadók Világszövetsége (WAN-IFRA) hétfőn Brüsszelben kiadott közleményében.A szakmai szövetségeket különösen az a terv nyugtalanítja, amelynek értelmében az újságírók és kiadók megbüntethetők lennének, ha nem adják ki forrásaikat, vagy a kormány (Médiatanács) által helytelennek ítélt információkat publikálnak.
A két szövetség közös levelet írt Orbán Viktor miniszterelnöknek, és ebben azon aggodalmuknak adtak hangot, hogy a törvény fenyegetést jelent a sajtószabadságra, valamint az oknyomozó újságírásra. A források bizalmas jellegét nemzetközi egyezmények és sok országban törvények biztosítják – emlékeztet a levél –, a névtelenség garantálása nélkül pedig sokan félnének attól, hogy közérdeklődésre számot tartó információkat újságírókkal osszanak meg.
Az aláírók úgy vélik, hogy amennyiben a törvény így lép életbe, szubjektív értékelésre ad lehetőséget bármilyen cikk esetében, a szerkesztők és kiadók esetében pedig lehetővé teszi a büntetést a kormány ellenőrzése alatt álló szabályozótestületeken keresztül. "A javaslat drámaian korlátozhatja a tárgyilagos hírsajtót" – áll a közleményben.
A szövetségek arra sürgetik a kormányt, hogy vizsgálja felül a jelenlegi tervezetet annak biztosítása érdekében, hogy az tökéletesen betöltse rendeltetését a demokrácia növelésére.
Az ENPA és a WAN-IFRA emlékeztette a kormányfőt, hogy Magyarországnak világszerte jó hírneve van a szabadságot és a sajtószabadságot illetően, és ezt látni lehetett az 1848-as és 1956-os forradalmak idején is, valamint a közelmúlt évtizedeiben, amelyek az európai uniós csatlakozáshoz vezettek.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
