Kétharmaddal majdnem mindent lehet

A Fidesz-KDNP a 2010-es választásokon megszerezte a parlamenti mandátumok kétharmadát. Egyértelműen erre utal a szavazatszámlálás állása. A rendszerváltás óta nem volt példa rá, hogy egyetlen erő ekkora többséget szerezzen, de még Európában is egyedülálló egy ilyen erős kormánytöbbség.

A közjogi rendszer alapjait meghatározó törvényeket azért kötötték az alkotmányozók kétharmados parlamenti többséghez, hogy a pártok csak konszenzussal, vagy nagyon erős választási felhatalmazással nyúlhassanak hozzájuk. Az Alkotmány összesen negyvenkilenc esetben köti a döntést kétharmados többséghez. Ezek közül tizenhét esetben kell a képviselők kétharmada a döntéshez, a többinél a jelenlévő képviselők kétharmada szükséges.

A tizenhét „kemény” kérdés között szerepel az EU-s csatlakozás, a hadiállapot és a szükségállapot kihirdetése, az ország címerének és zászlajának megváltoztatása, valamint a köztársasági elnök megválasztása és hatásköreinek kijelölése, illetve a a döntés az Alkotmánybíróság tagjairól, az ombudsmanokról, az Állami Számvevőszék és a Legfelsőbb Bíróság elnökéről.

Megváltoztatnák az önkormányzati rendszert

A Fidesz bejelentett, kétharmadot igénylő tervei között szerepel a parlamenti képviselők számának felére csökkentése. Azt ugyanakkor egyelőre nem tudni, hogy a választási rendszert hogyan alakítanák át ennek érdekében.

Fontos fideszes cél az önkormányzati rendszer reformja. A budapesti kerületek számát a hírek szerint jelentősen csökkentenék, és országos léptékben megfeleznék az önkormányzati képviselők számát, bár hogy ez milyen közigazgatási átalakítást jelent, az még nem világos.

Ugyanide tartozik a határon túli magyaroknak járó kettős állampolgárság lehetősége is.

Személyi döntések

A kétharmad birtokában jelentősen át lehet alakítani az ország politikai karakterét. Ilyen lehet az Országgyűlés, a kormány és a köztársasági elnök hatásköreinek átszabása vagy az Alkotmánybíróság jelenleg erős pozíciójának esetleges gyengítése, kontroll-lehetőségeinek szűkítése. Érdekes helyzetet teremthet a jogalkotó Országgyűlés kétkamarássá alakítása is, főleg a felsőház összetétele és hatásköre szempontjából.

Kétharmadhoz kötött az alkotmánybírák választása. A tizenegy tagú testületben jelenleg kilenc hely van betöltve, közülük egy alkotmánybírónak sem jár le a mandátuma a következő négyéves kormányzati ciklus idején. A Fidesz így, ha akar, két alkotmánybírót választhat meg egyedül.

A Fidesz egyedül is dönthet majd 2010 végén az új legfőbb ügyész személyéről, ekkor lesz ugyanis Kovács Tamás 70 éves, így le kell köszönnie (a legfelsőbb bíróság elnökének, Baka Andrásnak 6 éves mandátuma van, ami csak 2015-ben jár le).

Az Állami Számvevőszék elnökének, Kovács Árpádnak a tizenkét éves mandátuma 2009 decemberében járt le, azóta a poszt betöltetlen. A Fidesz megszavazta volna, hogy újabb mandátumot kapjon, de a szocialisták az alelnökök kinevezéséhez is ragaszkodtak, ezért azóta nincs vezetője a számvevőszéknek. Orbánék most egyedül is újabb megbízást adhatnak Kovácsnak.

A köztársasági elnök kinevezése is kétharmados többséghez van kötve, de ennek elmaradása esetén harmadik próbálkozásra a sima feles többség is elég. Sólyom László nyáron lejáró mandátumának meghosszabbítása egyetlen, a következő parlamentbe bejutott pártnak áll igazán érdekében, az LMP-nek, Sólyom ugyanis 2005-ben az LMP szellemi-politikai forrásvidékének tekinthető Védegylet jelöltje volt.

Kétharmados problémák

A sokat vitatott pártfinanszírozás reformja is kétharmadhoz van kötve. Az előző ciklusban a Fidesz a politikai hirdetések teljes száműzését szabta a pártköltések átláthatóságát célzó kormánypárti reformjavaslat megszavazásának feltételéül, amit a kormányoldal nem talált elfogadhatónak, ezért a kezdeményezés zátonyra futott. Most viszont semmi sem akadályozhatja meg Orbánékat, hogy a nekik tetsző módon próbálják megtisztítani a közéletet a pártok által gerjesztett korrupciótól.

Súlyos probléma az igazságszolgáltatás átalakítása is. A Fidesz nem szavazta meg a 97-es bírósági igazgatási reformot, és hátráltatta a táblabíróságok felállítását. A teljesen függetlenné, de mára ellenőrizhetetlenné és belterjessé is vált bírói hatalmi ág viszont jelentős változtatásokra szorul. A következő törvényhozási ciklus egyik legfontosabb feladata a bíróságok működésének újraszabályozása lehet.

Nem lehet tisztán látni a közszolgálati médiák ügyében sem. A Fidesz határozottan cáfolta a közmédiák összevonásával kapcsolatos szándékairól szóló híradásokat, az azonban tény, hogy miközben a Magyar Rádió a jelek szerint megfelelően működik, az MTV működésének jogi és gazdasági alapjait muszáj lesz újragondolni. A médiatörvény módosítását Kövér László korábban a sürgősen teljesítendő célok közé sorolta.

Akár az alkotmányt is megváltoztathatják

Kétharmados többségével a Fidesz a hatályos alkotmány értelmében csak egyetlen dolgot nem tehet meg: nem írhat új alaptörvényt, annak előkészítéséhez ugyanis a képviselők négyötödének a szavazatára van szükség. Orbán Viktor többször kijelentette már, hogy elégedetlen az 1989-ben átírt 1949-es „sztálini” alkotmánnyal, novemberben például technokrata jogszabályhalmaznak nevezte.

Tény, hogy az alkotmány  preambuluma szerint is átmeneti. Első mondata ugyanis ez: „A többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés politikai átmenet elősegítése érdekében az Országgyűlés – hazánk új Alkotmányának elfogadásáig – Magyarország Alkotmányának szövegét a következők szerint állapítja meg.”

A lehetőség ugyanakkor megvan rá, hogy a mostani alkotmány négyötödről rendelkező, 24. § (5)-bekezdését egyszerű kétharmaddal megváltoztassák. Az mindenképpen várható, hogy a preambulumból törlik a rendszerváltáskori politikai átmenetre történő utalást, és feltehetően bekerül majd valamiféle keresztény világnézeti hivatkozás. Ennek kívánatosságáról novemberben maga Orbán Viktor beszélt.

A Fidesznek nem lehet érdeke az alkotmányozás és a kétharmados törvénymódosítások elnyújtása: minél hamarabb kerítenek rájuk sort, annál inkább a hatalomátvételhez kötődő rendteremtéssel lehet indokolni őket.

Utoljára Horn Gyulának volt ekkora hatalma

1994 és1998 között az MSZP–SZDSZ-koalíciónak is kétharmados többsége volt. Akkor ezzel élve újraválasztották Göncz Árpádot a köztársasági elnökének, és módosították az önkormányzati választásról szóló törvényt (bevezették például a közvetlen polgármester-választást).

A rendszerváltáskori helyzet találmánya

A kétharmados törvények száma az eredeti terv szerint ennél is nagyobb volt, de 1990-ben az MDF és az SZDSZ az ország kormányozhatósága érdekében megegyezett számuk csökkentésében, és cserébe az ellenzéki SZDSZ jelölhetett köztársasági elnököt. Az új magyar demokrácia szabályainak megalkotásakor 1989-ban azért ragaszkodott az ellenzék a sok kétharmados többséghez, mert az első szabad választások előtt az ellenzékiek tartottak attól, hogy az MSZMP utódpártja túl erős lesz.