A kormány titkolja a Nemzeti Hitvallást
További Belföld cikkek
-
Kiderült, miért növekednek folyamatosan a várólisták Magyarországon - Légvédelmi eszközöket telepítenek Magyarországra északkeleti részébe, a honvédek is készenlétben vannak
- Felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték a mentőápolót, aki kórház helyett hazavitt egy ittas, gerincsérült férfit
- Veszélyre figyelmeztet a rendőrség, senki nincs biztonságban
- Orbán Viktor nagy beszédre készül Matolcsy Györgyék rendezvényén
Az Európai Parlamentben ma közmeghallgatást tartanak az új magyar alkotmány tervezetéről. A kormány ezért lefordíttatta a szöveget, és annak vitairatát. A vitairat valótlanságokat tartalmaz, a fordítás több helyen megtévesztő – állítja az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért.
Európa szebb verziót kapott
A Brüsszelbe kiküldött angol fordítás fő jellegzetessége, hogy pont olyan fontos kérdésekben tér el az eredetitől, amelyekre az európai közvélemény kényes. Az angol szöveg kevésbé ideologikus, a határon túliak nem kapnának választójogot, nincs benne a tényleges életfogytiglani börtön lehetősége, és bírói indítványra teljes jogkörrel vizsgálódhatna az Akotmánybíróság.
A fordítás legfontosabb hiányossága, hogy teljes egészében hiányzik belőle a Nemzeti Hitvallás c. preambulum. A civil szervezetek szerint a hitvallás olyan, kitüntetett értékként jeleníti meg meg a kereszténységet, amelynek „nemzetmegtartó ereje van”, a hitet pedig a nemzeti összetartozás alapvető értékének tartja.
A hitvallás elhagyása ideológiailag semlegesnek tünteti fel az Alaptörvényt, jóllehet a hitvallás nem pusztán egy jelképes bevezető: az Alapvetések Q. cikkelye értelmében az egész Alaptörvényt azzal összhangban kell értelmezni. A preambulum hiányában az sem derül ki a fordításból, hogy a tervezet nem tartja legitimnek és jogfolytonosnak az 1989-es Alkotmányt, és ezért elveti az elmúlt 22 év alkotmánybírósági gyakorlatát.
Nincs tényleges életfogytiglan
A fordításból kimaradt, hogy a tervezet tartalmazza a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés lehetőségét. Ezt a szankciót az Európa Tanács illetékes testülete az Európa Tanács elvárásaival összeegyeztethetetlennek tekinti, mert az embertelen bánásmód tilalmába ütközőnek tartja.
IV. cikk (1)
Mindenkinek joga van a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz, senkit nem lehet szabadságától másként, mint törvényben meghatározott okokból és törvényben meghatározott eljárás alapján megfosztani. Szabadságtól való végleges megfosztásra csak bűncselekmény elkövetése miatt, jogerős bírói ítélet alapján kerülhet sor.
Everyone has the right to liberty and security of person; no one shall be deprived of this freedom except on the grounds and in accordance with the procedures provided for by law. Persons may only be deprived of their personal freedom after a court has established the criminal responsibility in a final judgment for a crime committed.
A határon túliak nem választhatnak
A fordítás szerint csak a Magyarországi lakóhellyel rendelkezőknek lenne választójoga, míg az eredeti szövegben erről szó sincs. Ez a hiba azért is különleges, mert míg szövegrészek esetleg kimaradhatnak a fordításból véletlenül, nem létező szövegrészt nem lehet nem szándékosan lefordítani.
XXI. cikk (1)
Minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásán választó és választható legyen. Sarkalatos törvény a választójog gyakorlását vagy annak teljességét magyarországi lakóhelyhez, a választhatóságot további feltételekhez kötheti.
All adult Hungarian citizens residing in the territory of Hungary shall have the right to be elected and the right to vote in parliamentary elections, local elections of representatives and mayors, as well as the elections of members of the European Parliament. The right to vote or the comprehensiveness of such right may be restricted to residence in Hungary and eligibility to be elected to further criteria in a separate super majority law.
A fordítás szerint az Alkotmánybíróság, ha bírói indítvány alapján vizsgálja költségvetéssel kapcsolatos jogszabályok alkotmányosságát, a teljes jogkörével járhat el. Ez a valószínűleg kodifikációs hibaként bekerült kiskapu az első, nyilvánosságra hozott tervezetben még szerepelt, de a törvényjavaslatban már kijavították. A fordítás ezek mellett számtalan, de a szöveg megítélését alapvetően nem befolyásoló apró hibát és következetlenséget tartalmaz.
Csúsztat a vitaanyag
A kormány egy, az alkotmányról szóló vitaanyagot is eljuttatott Brüsszelbe. A dokumentum a civilek szerint több pontban is súlyos valótlanságokat tartalmaz.
A vitairat szerint az Alaptörvény koncepcióját a 2010. június 28-án felállított Alkotmány-előkészítő bizottság készítette el. Ez nem igaz, a bizottság által elkészített alkotmánykoncepció a 9/2011. (III. 9.) országgyűlési határozat szerint csupán iránymutató az alkotmányozási munkához. Az Alaptörvény tervezete nem e koncepció alapján készült el, azt valójában egy a koalíciós pártok delegáltjaiból álló háromtagú szövegező bizottság készítette el.
Nem volt miről vitázni
A dokumentum szerint tíz hónapja "tartalmas vita zajlik" az alkotmányról. Ehhez képest az Alaptörvény tervezete március 14-én lett nyilvános, a parlamenti vita mindössze kilenc napig tart.
A civilek csúsztatásnak tartják a széles körű szakmai vitára történő utalást. Az Alaptörvény tervezetéből márciusig egyetlen sor sem volt ismert, így szakmai vitáról beszélni értelmetlen.
A kérdőívezés nem nemzeti konzultáció
A kérdőívezést a három szervezet nem tartja valódi társadalmi vitának, nemzeti konzultációnak. A feltett kérdések egy része ugyanis csak távoli összefüggésben áll az alkotmányozással, más részükben pedig – mint írják – populista követelések köszönnek vissza.
A tizenkét kérdés távolról sem fedte le a legfontosabb kérdéseket, hogy például szükség van-e egyáltalán új alkotmányra, vagy hogy milyen legyen az Alkotmánybíróság hatásköre.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
