Egymásnak feszültek a vádlottak

2011.03.30. 09:39 Módosítva: 2011.03.30. 14:24
A Pest Megyei Bíróságon a négyből három vádlott megtagadta a vallomástételt, egyedül a negyedrendű Cs. István válaszolt a bíró kérdéseire, ő elismerte a bűnrészességét. Azt hitte, túrázni mennek Tiszalökre, és nem tartja magát rasszistának. Vallomása végén a vádlottak keményen egymásnak feszültek.

A gyilkosságsorozat ma az elsőrendű vádlott, K. Árpád meghallgatásával folytatódott volna. Ügyvédje a tárgyalás előtt azt indítványozta, hogy védence személyes adatait a nyilvánosság kizárásával vegyék fel, hogy megkímélje családját a felfokozott médiaérdeklődéstől. A bíró elutasította az indítványt.

K. Árpád tart a médiától

Ezután megkezdődött a tárgyalás, a bíró kérdésére azonban a vádlott nem volt hajlandó elárulni anyja nevét és a lakcímét. A bíró, Miszori László közölte, hogy erre akkor is köteles válaszolni, ha nem kíván vallomást tenni. K. ezután sem válaszolt, mire a bíró az ügyész és K. ügyvédje kivételével mindenkit kiküldött a teremből.

K. ellenállása amúgy azért is érthetetlen, mert a sajtó – így az Index is – különböző forrásokból már hozzájutott a személyes adatait is tartalmazó vádirathoz, amit ráadásul az első tárgyalási napon az ügyész a média jelenlétében teljes egészében felolvasott.

A tárgyalás 10 órakor újraindult. K. Árpád adatait zártan vették fel, ám testvére, a másodrendű vádlott K. István már a nézők jelenlétében nyilatkozott édesanyjuk nevéről. A bíró mindekit figyelmeztetett, hogy a tárgyalás akadályozóira bírságot róhat ki.

Az első három vádlott nem tett vallomást

Sem K.-ék, sem a harmadrendű vádlott P. Zsolt nem tett vallomást. A korábbi vallomásaik ettől még érvényesek, azokat a bíró később felolvashatja, és tényállást alapozhat rájuk. A vádlottak a későbbiekben is bármikor tehetnek vallomást.

Cs. István, a negyedrendű vádlott fenntartotta a nyomozati szakban tett vallomását, de nem akarta azt elismételni. A bíró kérdéseire válaszolva azonban végül a bíróság előtt is elismerte bűnrészességét a tiszalöki és a kislétai gyilkosságokban.

Mint mondta, a két esetnél azért volt jelen, mert vádlott-társai szóltak, hogy sofőrre van szükségük. Ezen túlmenően azonban semmit nem tudott a támadásokról.

Cs. István túrázni indult Tiszalökre

Cs. elmondta, hogy a tiszalöki gyilkosság előtt úgy tudta, hogy túrára, katonai terepgyakorlatra mennek, mert ilyesmiről korábban is beszéltek már. A vádlott a társaitól úgy értesült: más emberek bevonásával egy kis magánhadsereget szerettek volna felállítani, és legalább egy emberről tud, akit a többiek beavattak, de nem vett részt az akciókban.

Cs. István szerint K. Árpád Tiszalök után megfenyegette, hogy ha bárkinek beszél, nemcsak neki,a családjának is lesz félnivalója.

A kapcsolatrendszer feltérképezésére irányuló bírói kérdésekre elmondta, hogy K. Istvánnal a Loki-klubban haverkodott össze. Kapcsolatukban az volt a fordulópont, amikor a klubban olvasott egy hírt az interneten egy idős asszonyról, akit megerőszakoltak és levágták a lábát.

Mivel ittas volt, felháborodott, és írt egy durva kommentet, amit az épp ott edző K. István elolvasott. K. ezután kezdett érdeklődni Cs. magánélete, katonai kiképzése felől, a cigányok iránti nézetei felől, és jóba lettek.

Nem vagyok rasszista!

A harmadrendű vádlottal, P. Zsolttal is a klubban ismerkedett össze, de vele maximum köszönő viszonyba került. K. István hívta később  Perényi 1 szórakozóhelyre, ahol Cs. István burkolóként és jegyszedőként is rendszeresen kapott munkákat. Itt ismerkedett össze K. Árpáddal, az elsőrendű vádlottal.

Cs. István később kapott egy telefont  a társaitól, hogy mindig el tudják érni, ha van munka. A saját számaikat azonban nem adták meg neki.

Cs. István szerint nem érdekli a bőrszín, nem a cigányokkal volt problémája, hanem a bűnözéssel. "Nem vagyok náci, nem vagyok rasszista" – jelentette ki. Nem titkolta ugyanakkor, hogy a K. Istvánt és P. Zsoltot egyértelműen nácinak tartja.

Egymásnak feszültek a vádlottak

Cs. István ezt követően a többi vádlott kérdéseire válaszolt. K. István megkérdezte tőle, hogy tervezett-e a Debrecen melletti Bocskaikertben gyújtogatást. Cs. nemmel válaszolt. Azt viszont szintén K. István kérdésére elismerte, hogy egy korábbi verekedés miatt próbára bocsátották, ám szerinte nem cigányokat, hanem hajléktalanokat vertek, amiben ő nem is vett részt.

K. Árpád azt mondta, hogy sosem fenyegette meg Cs.-t, és nem is ismerte a családi körülményeit. Cs. elismerte, hogy erről nem beszéltek, de mint mondta "kinézem belőled, hogy utánanéztél". Cs. István szerint K. Árpád egy ízben arról beszélt neki, hogy nem foglalkozik a saját életével, és csak azt szeretné, hogy amikor meghal, ne legyenek fájdalmai.

K. Árpád fogadkozott Cs. Istvánnak, hogy ha börtönbe kerülnek, mindenáron bosszút állnak – mondta Cs. K. szerinte külső segítőkre utalt, akik ebben segítenének, de nem tudja, hogy konkrétan kikre gondolt.

Álarc és hitleres póló

K.István azt kérdezte, hogy ha Cs. annyira fenyegetve érezte magát, miért járt el továbbra is a Perényibe. Cs. szerint így tudta fenntartani az "álarcot", hogy társai bízhatnak benne.

A harmadrendű vádlottról, P. Zsoltról Cs. elismerte, hogy személyesen nem hallotta náci kijelentéseket tenni, de ez nyilvánvaló volt, hiszen hitleres pólót hordott. P. szerint sose volt hitleres pólója, csak nagymagyarországos. Mint mondta, a 90-es években csatlakozott a Keleti Arcvonalhoz, de azóta nem volt tag szélsőséges szervezetben.

A rendkívül feszült párbeszéd egy pontján a negyedrendű vádlott kijelentette, hogy ma már nem kíván több kérdésre válaszolni. A tárgyalás pénteken folytatódik.