Megszűnik a passzív táppénz

Megszűnik a passzív táppénz néven ismert ellátás, jelentette be Nagy Anna kormányszóvivő szerdán, miután a kabinet a Széll Kálmán Tervvel összefüggésben több döntést is hozott a táppénzrendszer megváltoztatásáról.

A passzív táppénz megszüntetését Nagy Anna azzal indokolta, hogy ezt gyakran nem valódi betegség miatt veszik igénybe, sokkal inkább a munkanélküliség elől nyújt "menedéket" egyfajta szociális ellátásként. Tájékoztatása szerint a passzív táppénzen lévők aránya meredeken emelkedett az elmúlt években, tavaly már 84 ezer ilyen ellátással számoltak. "A kormány szeretné, ha a munkavállalók, illetve a munkaviszonnyal éppen nem rendelkezők tiszta játékszabályok között találhatnák meg helyüket az ellátórendszerben: aki valóban beteg, az a táppénzellátásban részesüljön, aki pedig nem beteg, hanem valójában munkanélküli, annak az álláskeresését ösztönözze a rendszer" - mondta.

Újdonság az is, hogy az az orvos, aki jogosulatlanul állapítja meg egy beteg esetében a táppénzt, maga is köteles lesz arra, hogy visszafizesse a jogosulatlanul felvett összegeket, jelentette be a kormányszóvivő. A jelenleg hatályos szabályok azt mondják ki, hogy erre a visszafizetésre lehet kötelezni a beteget, a foglalkoztatót és az egészségügyi szolgáltatót. Az elmúlt időszak "botrányai" azt mutatták, hogy ennek nem volt igazán komoly visszatartó ereje, magyarázta a kormányszóvivő, aki szerint az intézkedéstől azt várják, hogy az orvosok kétszer is meggondolják, közreműködnek-e egy ilyen jogosulatlan előnyszerzésben.

A további változtatásokról a szóvivő elmondta: aki legalább 15 napja táppénzen van, jogosult lesz soron kívüli egészségügyi ellátásra, hogy minél hamarabb meggyógyulhasson, és újra munkába állhasson. Ez azt jelenti, hogy ha a keresőképtelenséget megállapító orvos ellátást rendel el, akkor soronkívüliséget biztosító beutalót adhat a betegnek. Továbbra is előírás lesz ugyanakkor az, hogy a szakrendelők a rendelési idejük meghatározott részében kötelesek nem soron kívüli betegeket fogadni.

Nagy Anna hozzátette, a jövőben - az adóbevalláshoz hasonlóan - elektronikus úton is be lehet majd nyújtani a pénzbeli ellátások iránti igényeket. A táppénzt érintő javaslatok hamarosan az Országgyűlés elé kerülnek.

A szóvivő szerint a szigorítások üzenete az, hogy nem fogadható el, hogy a közpénzek kárára bárki is visszaéljen az ilyen jellegű ellátásokkal, az állam nem lesz többé olyan nagyvonalú, mint eddig sokszor volt, és nem fog szemet hunyni az ilyen visszaélések felett. A kormány célja az, hogy a közpénzekkel való visszaélés lehetőségét minden téren a minimálisra csökkentse, mondta.

A táppénzt érintő korábbi intézkedésekről Nagy Anna felidézte: már a parlament előtt van a büntető törvénykönyv módosítása, amely alapján két évig terjedő szabadságvesztéssel is sújthatók lennének a társadalombiztosítási, szociális ellátásokkal visszaélők. Emlékeztetett továbbá a kormány márciusi döntésére, amelynek értelmében május elsejétől a táppénz napi összegének lehetséges maximuma a felére, 5200 forintra csökkent.

Nagy Anna szólt arról is, hogy a kabinet szerdai ülésén első olvasatban tárgyalta a rokkantnyugdíjak kérdését. A témában további egyeztetések lesznek még, ugyanakkor várhatóan még májusban a kormány elé kerül egy következő változat, amely akár már a végleges is lehet. A kormányszóvivő szerint a rokkantnyugdíjas-rendszer áttekintésénél nagyon fontos szempont, hogy a jövőben a valóban rászorultak kapjanak rokkantnyugdíjat, akik pedig kiskapunak használják ezt az ellátást, visszakerülhessenek a munka világába.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!