Egy iskolaépület, két tanévnyitó

Az idei évnyitó különlegessége, hogy a Legfelsőbb Bíróság június végén jogerős ítéletben mondta ki: a község jogellenesen különítette el a roma és a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket. A Dankó István polgármester vezette önkormányzat támogatta az alapítványi iskolát, és átengedte nekik az általános iskola felújított épületének egy részét. A másik fontos fejlemény, hogy augusztus 27-én feloszlatta magát a falu önkormányzatának képviselő-testülete.

Tóth Ibolya, az Antal Mihály Alapítványi Iskola zaklatottnak tűnő igazgatója rögtön a csütörtöki ünnepség elején eltért az évnyitók hagyományos koreográfiájától: felolvasta a szülői munkaközösség levelét, mely szerint a szenzációhajhász média méltatlan rágalmakkal illette az iskolát, a szakértők 100 kilométeres távolságról ítélkeztek. Az igazgatónő meg is tiltotta, hogy bárki illetéktelenül felvételt készítsen az ünnepségről, így az Index fotósát sem engedték dolgozni.

A gyerekek előadásai után ismét az igazgatónő következett, aki védekezni kezdett egy, a postaládákba a napokban kihelyezett, névtelen szerzőjű szórólap állításai ellen, amelyek az iskolát is érintik. A röpirat lényegében a képviselő-testület feloszlatására szavazó öt képviselő indokait tartalmazza, így kézenfekvőnek tűnik, hogy az ötlet valamelyikőjük környezetében születhetett.

A szórólap szerint Dankó polgármester ellen egy önkormányzati támogatással kapcsolatos csalás miatt büntetőeljárás zajlik Debrecenben, amiről – jogsértő módon – nem tájékoztatta a települést. A település intézményei az ellehetetlenülés határán vannak, az alapítványi iskola gazdálkodása átláthatatlan, az önkormányzat számláin tízmilliós inkasszó van, a község százmilliós adósságot halmozott fel működési hiányból – folytatódnak a vádak. Mivel Dankó a testület kérésére nem mondott le, a képviselők 5:4 arányban feloszlatták a testületet. A falu jegyzője augusztus elején távozott.

Dankó István közleményben reagált a vádakra. A konkrét állításokról, köztük az ellene zajló büntetőeljárás elhallgatásáról a dokumentumban egy szó sincs, helyette a polgármester érdemei felsorolása mellett arra hívja fel a ladányiakat, hogy a jövő csütörtöki rendkívüli, nyílt testületi ülésen vegyék rá a renitens képviselőket döntésük megváltoztatására. A dolog szépséghibája, hogy az önkormányzat autonóm testület, az önfeloszlatásáról szóló döntést az önkormányzati törvény szerint utólag nem lehet visszavonni.

Az alapítványi iskola igazgatója szerint a röplapban taglalt "pletykáknak nincs alapjuk", és azok a szülők járatják ide a gyerekeiket, akik "nem ültek fel" nekik. Az iskola az önkormányzat és más támogatók pénzét arra költötte amire kapta – mondta Tóth Ibolya. Ez új fejlemény, a szegregációs perben ugyanis mindvégig tagadta, hogy az önkormányzat (az állami normatíván felül) támogatná az alapítványi iskolát. Tóth Ibolya annyit azonban a Szózat előtt felolvasott közleményben elismert, hogy mivel csökkent a normatíva, összevonták a párhuzamos osztályokat, azaz évfolyamonként csak egy osztály indul.

Az ünnepséget megnézte az iskoláról szóló legfelsőbb bírósági per felperesének (Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekekért Alapítvány) jogi képviselője, Farkas Lilla is. Az évnyitó közben először elé állítottak egy polgárőrt, hogy ne tudjon fényképezni, majd a sárga mellényes nő meg is kérdezte tőle, melyik gyerek miatt van ott, amire Farkas Lilla azt felelte, hogy mindegyik miatt.

A szomszéd udvaron, sokkal több és barnább gyerek, kevesebb fehér ingben, lényegesen rosszabb hangtechnikán át hallgatta az önkormányzati iskola megnyitóját. Ott polgárőrök helyett a rendőrök felügyelték a rendet, és szabadon lehetett fotózni.

Dankó István polgármester rövid, de sokatmondó beszédében azt kérte, hogy a szülők reggelente etessék meg a gyerekeket, vigyázzanak az iskolaépületre, és jó minőségű oktatást kívánt nekik. Majd más elfoglaltságra hivatkozva elment, fél perccel később pedig az alapítványi iskola ünnepségén bukkant fel, immár szülőként.

Közben Tóth József, az önkormányzati iskola igazgatója a megjelentek figyelmébe ajánlotta a Jászsági Roma Polgárjogi Szövetség tanodáját, ahol, mint mondta, a tanulni vágyó gyerekeket az iskola után felkészült pedagógusok korrepetálják és segítik. Az alapítványi iskola tíz évvel ezelőtti megalapítása óta Tóth a helyiek gyors névsora alapján a hatodik igazgató, de ilyet korábban még senki nem mondott.

Az alapítványi iskola létrehozásának hivatalos célja a polgármester egykori előterjesztése szerint az volt, hogy vonzó alternatívát kínáljanak a gyerekeiket a szomszédos települések iskoláiba írató (fehér) szülőknek. Az Index információja szerint az alapítványi iskola megingott helyzete miatt a most induló tanévben 12 gyereket írattak át az önkormányzati iskolába, és több tucatnyian választották ismét a környező falvak iskoláit.

Az alapítványi iskola évnyitója a kevés gyerek miatt meglehetősen szomorú látványt nyújtott. Az egyik szülő az Indexnek az ünnepség előtt azt mondta, hogy már megbánta, hogy nem vitte át a fiát másik iskolába: "ez az egész alapítványosdi arra kellett, hogy a polgármester gyerekei ide járhassanak, ne romák közé."

A szegregáció ellen a legelső perce küzdő Jászsági Roma Polgárjogi Szervezet vezetője, Kállai László meg van róla győződve, hogy az ügybe belebukhat az egyre népszerűtlenebb polgármester, akkor pedig szerinte azonnal megszűnik az alapítványi iskola is.

A két iskolarész közti lezárt ajtókat az LB döntése értelmében azonnal meg kellett nyitni. A földszinti ajtó nyitva van, igaz, az alapítványi iskola felől elé tett növények között csak oldalazva fér el az ember. Az emeleten az ajtót zárva találtuk.