Aki a földre köp, azzal nincs együttműködés

Az eva-ügyhöz hasonlóan újabb kormány-frakció ellentét rajzolódott ki a köznevelési törvény miatt, miután Pósán László az oktatási bizottság fideszes alelnöke pénteken felvetette: általános vitára alkalmatlannak kellene minősíteni a Hoffmann Rózsa által benyújtott törvényjavaslatot. Lapunknak is megerősítették az Origo információját, miszerint Orbán Viktor a hétfői frakcióülésen azt mondta, hogy aki egy minisztérium vagy egy államtitkárság által benyújtott tervezetet minősít alkalmatlannak, az a teljes testületet, végső soron pedig őt magát tekinti annak. A javaslatot végül hétfőn általános vitára alkalmasnak találta az országgyűlés: az összes fideszes és KDNP-s mellette szavazott, a kormánypártiak közül egyedül Pósán László tartózkodott.

Információink szerint a törvény kritikusainak címzett viselkedési útmutatóban Orbán vulgárisan fogalmazott: „aki az etikett ellenére a földre köp, annak köszönjük szépen, nincs tovább együttműködés”.

A Fidesz-frakció tagjai közül többen úgy vélekedtek, hogy Orbán ezt a vitát teljesen más hangnemben kezelte a képviselőcsoportban, mint egy héttel korábban az eva körüli nézeteltéréseket. Az adótörvénnyel kapcsolatban a miniszterelnök egy szakértői tanulmányra hivatkozva a képviselők előtt kijelentette, szerinte a kivételes szabály eltörlésének több pozitív hatása lenne, mint hátránya. Az eváról Orbán részletekbe menően sorolta a megszüntetés és a meghagyás várható hatásait, majd teret engedett a képviselők felszólalásainak is, és végül – legalábbis egyelőre – hagyta magát eltéríteni eredeti szándékától.

Hétfőn viszont, miután a kormányfő leszögezte, bizalmi kérdésnek tekinti a köznevelési törvény támogatását, a frakciótagok számára egyértelmű volt, hogy a kritikusoknak üzent. A keménykedés közvetlenül Pósán Lászlónak szólt, de a figyelmeztetést Pokorni Zoltán és a Fidesz vele azonos nézeteket valló tagjai is érthették. Pokorni a parlamenti vitára időzítve egy interjúban többek között azt állította, hogy az oktatásban elvesztegetett időszak volt a 2010–11-es tanév.

Súlyos politikai ára lesz

Információink szerint Orbán Viktor azt is mondta, hogy a parlamentben iratlan szabály, hogy a kormány előterjesztéssel beadott törvényt legalább az általános vitára beengedik. Az már egy másik kérdés, hogy ott összevissza módosítják-e. A köznevelési törvényt kezdettől élesen bíráló Pokorni Zoltán már korábban jelezte, nagyon sok módosító javaslatot fognak beadni a javaslathoz, mert azt nem tartják jónak.

A bírálók szerint Orbán Viktor „beszorult” Hoffmann Rózsa mögé, akit a törvényelőkészítés vitájában egyszer már megvédett a posztján. Hoffmann kritikusai azt állítják, hogy a jelenlegi javaslatban foglaltakért súlyos politikai árat kell majd fizetni a 2014-es választásokon. Frakcióbeli vélemények szerint ugyanis ha a törvényjavaslat átmegy, az épp 2013-ra okoz súlyos bajokat a közoktatásban.

A fideszes oktatáspolitikusok szerit a KDNP-s államtitkárasszony nem kiforrott koncepcióval kezdett bele a munkába: fő feladata Orbán Viktor víziójának megvalósítása volt, ami sok tekintetben eleve nem egyezett a párt szakértői vonalán a választások előtt hangoztatott elképzeléseivel. Az régóta ismert, hogy Orbán eleve nem akarta Pokornit a posztra, mert személyes viszonyuk nem jó, és a XII. kerületi polgármestert most is politikai riválisának tartja.

Mondják azt is a törvényjavaslat bírálói, hogy a kormányfő nem ismeri a hazai oktatás bonyolultságát, helyzetét, és a nemzetközi trendekkel sincs igazán tisztában. Egyes vélemények szerint Orbánt és Hoffmannt az a nosztalgikus érzés kapcsolja össze, amely szerint a Kádár-rendszer állami iskoláiban legalább rend, fegyelem és szigorú, egységes követelmények uralkodtak. Az az iskolarendszer az ő felfogásuk szerint legalább lehetőséget kínált a felemelkedésre azoknak is, akiknek nem volt megfelelő családi háttere.

Kádár-nosztalgia

A legnagyobb vita Hoffmann és Pokorni, illetve a Fidesz oktatáspolitikusai között az, hogy ezt a víziót rá lehet-e húzni a mostani viszonyokra. A kiindulópont valamennyire közös: nemzetközi felmérések is bizonyították, hogy a magyar iskolarendszer képes a legkevésbé csökkenteni az otthonról hozott hátrányokat. A hátrányos helyzetű gyermekeket nem emeli fel, a jókat tovább erősíti.

Ebben minden bizonnyal szerepet játszott az, hogy húsz éve az önkormányzatok fenntartásában működnek az iskolák Magyarországon. A rendszer rendkívül széttagolt, óriási minőségi különbségek vannak az egyes iskolák között. Hoffmann törvényjavaslata ezért fő szabályként azt mondja, hogy minden iskola kerüljön vissza az államhoz, az állam fizesse a tanárokat, legyen központi, egységes tanterv. A Fideszben ugyanakkor sokan attól tartanak, ez egységesen rossz színvonalhoz vezet majd.

Ma a 3200 önkormányzat közül körülbelül kétezer tart fenn oktatási intézményt. A közoktatásra összesen 980 milliárd forint megy el, ebből 430 milliárdot az önkormányzatok állnak az iparűzési adóból, szja-ból, gépjárműadóból hozzájuk befolyó bevételekből. Az államosítással ez a pénz is az államhoz kerülne, és nem tudni, hogy ezt a pénzt ezután hogyan használnák fel. Ha szétapróznák a kisebb települések iskoláinak javítására, abból megint nem lenne érzékelhető eredmény.

Tisztázatlan feltételek

A törvény ugyan a nagyobb önkormányzatoknak megengedné, hogy iskoláikat az államtól „visszaszerződtessék” saját fenntartásukba, de ennek részletei teljesen tisztázatlanok. Nem tudni, hogy ha az önkormányzat visszakéri az iskoláját, mennyit kap vissza a dologi kiadások finanszírozásához elvett adóbevételeiből. Sokan attól tartanak: ebből csak az lesz, hogy se az állami iskola nem lesz jó, se az önkormányzat nem tudja majd jól menedzselni saját iskolát. A hétfői frakcióülésen lezajlott közjáték ellenére Pokorni Zoltán a keddi általános vitában továbbra is keményen bírálta a javaslat részleteit. Az államosításról azt mondta: nem kell átesni a ló másik oldalára és a visszaszerződés feltételeit részletesen bele kellene írni a törvénybe.

Hoffmanntól az oktatási rendszer radikális átalakítását várta a kormányfő, de ennek eredményeképpen sokak szerint olyan elemeket is eltörölnének vagy fellazítanának, amelyekben legalább konszenzus alakult ki az elmúlt húsz évben – ez pedig rendkívül ritka Magyarországon. Ezek egy részét ráadásul épp az első Orbán-kormány dolgozta ki, és az utána következő nyolc évben sem bolygatták. Ilyen például az egységes mérési-értékelési rendszer, amit a mostani javaslat megbontana. Épp az esélyegyenlőség és az igazságosság jegyében egységesítették a középiskolai (és az egyetemi felvételiket), hogy a diákok bekerüléséről ne az egyes intézmény sajátos szabályai alapján döntsenek. Most ismét lehetővé tennék, hogy minden iskola saját szakállára felvételiztessen gyerekeket.

Szétmódosítgatják

A jelenlegi helyzetnek több kifutása lehet. Vannak olyan vélemények, amelyek szerint a törvényjavaslat „szétmódosítgatása” sem jó megoldás. Az egyik lehetséges forgatókönyv szerint presztízsokokból és a nagyobb konfliktusok kerülése érdekében érdemes lenne a törvényjavaslatot nagyobb változtatás nélkül megszavazni, majd a vitás hat-nyolc pontot jövő tavasszal, csendben módosítani. Van olyan elképzelés is, hogy a csak 2013-ban életbe lépő elemeket (köztük a pedagógus-életpályamodellt) most kivennék a javaslatból, és időt adnának az átgondolására.

Mindesetre a KDNP közleményt adott ki, amiben jelzik: frakciójuk nemcsak támogatja a kormány által benyújtott köznevelési törvényjavaslatot, de az abban megfogalmazott célokkal és értékekkel azonosul is. Mint írták, természetesnek tekintik, hogy politikai vagy szakmai vitáknak helye van és azokat értékeik alapján vállalják is. „Többek között ez képezi szövetségünk alapját, de egyben etikai minimumát is” – fogalmaztak, hozzátéve, hogy meg kell tudni választani a viták helyét és idejét, és különösen hangnemét.