Darák Péter a Kúria, Handó Tünde az OBH elnöke

A parlament 275 igen szavazattal, 83 nemmel és 4 érvénytelen szavazattal Darák Pétert a Kúria elnökévé, Handó Tündét 258 igen szavazattal, 97 nemmel és 6 érvénytelen szavazattal az Országos Bírói Hivatal (OBH) elnökévé nevezte ki. A titkos szavazás ismertetése után mindketten letették hivatali esküjüket. A parlament ülésén megjelent Schmitt Pál köztársasági elnök is.

Darák Péter, a Legfelsőbb Bíróság helyébe lépő Kúria vezetője gyorsítaná a belső és külső információáramlást és a rátermett vidéki bíróknak jobb karrierlehetőséget biztosítana. Handó Tünde jelölését elsősorban politikai kritika övezte, a most megválasztott elnök átláthatóbb és hatékonyabb bírósági működést ígért.

Darák Péter (48) 1981-ben érettségizett Zalaegerszegen. A pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen végzett, 2004-2007 között ugyanitt doktorált is.

Végzett jogászként Darák első választása a vádhatóság volt: a zalaegerszegi városi ügyészségen kezdett fogalmazóként, majd ügyész lett. 1991-ben nevezték ki a városi bíróság bírájának, 1997-től csoportvezető bíróként dolgozott, áll az MTI-ben ismertetett életrajzában.

1999-ben átkerült a Legfelsőbb Bíróság (LB) Közigazgatási Kollégiumába: előbb berendelt bíró, majd 2000-tól legfelsőbb bírósági bíró lett. 2002-ben az Igazságügyi Minisztérium polgári jogi főosztályán lett berendelt bíró, majd 2003 óta ismét a Legfelsőbb Bíróságon dolgozik.

Darák 2001 óta tagja az új polgári törvénykönyv kodifikációs munkabizottságának, és 2002-óta a Magyar Közigazgatási Bírák Egyesületének elnöke. 1999 óta részt vesz a bírói továbbképzésben, 2000 és 2004 között a Pénzügyi és Számviteli Főiskola Zalaegerszegi Karán tanított. 2001 óta a Pázmány Péter Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán oktató. 2005-től az ELTÉ-n is előad.

Darák Péter a Medgyessy-kormány első hónapjaiban részt vett a közigazgatási nemperes eljárásról szóló 2005-ös törvény kodifikációjában. A Fidesz-KDNP 2010-es választási győzelme után az igazságszolgáltatással összefüggő sarkalatos törvények előkészítésbe kapcsolódott be.

Jelölésekor Darák a generációváltás és a szakmai megújulás fontosságát hangsúlyozta a magyar bíróságokon. Mint mondta, lelassult a joggyakorlat fejlődése, ám ezen javíthat az LB (Kúria) és a bírói igazgatás vezetésének szétválasztása.

Első az egyenlők között

A Kúria elnökének szerinte az ítélkezés szakmai színvonalának folyamatos javítására kell koncentrálnia. "Minden, ami ettől elvonja az energiát, csak árt a magyar bírósági gyakorlatnak. Ezért tekinthető szerencsésnek, hogy az igazgatási feladatokat eddig ellátó OIT, illetve OIT Hivatala helyébe lépő Országos Bírósági Hivatalnak, illetve elnökének lesz a dolga, a bírósági szervezet hatékony működésének biztosítása" – nyilatkozta.

A Kúria elnökeként nem elsősorban egyszemélyi vezető, hanem inkább "első az egyenlők között" szeretne lenni, konzultatív és koordinatív feladatkörökkel. Feladatának egyfelől a a bírói szervezeten belül a szakmai információáramlás gyorsítását tekinti, de erősítené a kommunikációt a bíróságok és a jogállam többi meghatározó intézménye, elsősorban az Alkotmánybíróság és az ombudsmanok között is.

Vidékről, fiatalon is elő lehessen lépni

A Kúrián elmélyültebb elméleti műhelymunkát szeretne megvalósítani. Darák változtatna a bírók előmeneteli rendszerén is. A bírói pályázatok elbírálása, mint mondta, még mindig formális; a felsőbb bíróságokra kerülő bírák kiválasztásában szeretne változtatni a főváros-központú, letöltött hivatali időt túlhangsúlyozó gyakorlaton, amelyben egy vidéki, fiatalabb bírónak akkor sincs sok esélye az előrelépésre, ha szakmai tudása, rátermettsége ezt indokolttá tenné.

Darák személyes karrierje némileg ellentmond ennek az okfejtésnek, a kilátásba helyezett változások pedig nem az ő, hanem vele együtt megválasztott Handó Tünde OBH elnök hatáskörébe tartoznak.

A januártól az LB helyébe lépő Kúria elnöke országos igazgatási jogköröket nem gyakorol majd, de ő nevezi ki a Kúria kollégiumvezetőit, irányíthatja és ellenőrizheti a Kúria vezetőinek igazgatási tevékenységét.

A Kúria feladata marad a felülvizsgálati kérelmek elbírálása és - ha egy büntetőügy megyei szinten kezdődik - a harmadfokú eljárás lefolytatása. A Kúria bírái végzik továbbra is a joggyakorlat egységesítését, és döntenek arról, hogy az önkormányzati rendeletek mennyiben ütköznek más jogszabállyal, továbbá megállapíthatják a helyi önkormányzat jogalkotási kötelezettségének elmulasztását.

A Ménesi útról indult

Handó Tünde 1986-ban végzett az ELTE jogi karán. Tanulmányai utolsó négy évében a Fidesz bölcsőjének számító Ménesi úti Bibó István Szakkollégium tagja volt: ezekre az évekre datálódik máig tartó barátságának kezdete Lévai Anikóval, Orbán Viktor miniszterelnök feleségével. A kollégiumban Handó Orbán és Lévai mellett mások közt Simicska Lajossal, későbbi férjével, Szájer Józseffel és Kövér Lászlóval is együtt lakott.

A Fideszbe nem lépett be. Bírósági karrierje töretlen volt: 1990-ig fogalmazóként dolgozott az FMB-n, majd titkár lett. Bírói kinevezését 1991-ben kapta meg, nyolc évvel később már az intézmény vezetője volt.

2003 júliusa óta címzetes megyei bírósági bíró (ez az előmenetel szerint megyei szintre lépő, de egyéb okok miatt városi bíróságokon maradó bírók besorolása). Handó Tünde 1999-től óraadó az ELTE jogi karán, a munkajogi tanszéken.

Az OBH ma megválasztott elnöke 2000 óta a Munkaügyi Bírák Országos Egyesületének elnökhelyettese, 2008 óta a Magyar Munkajogi Társaság tagja. 2008-ban az Európai Munkaügyi Bírák Egyesületének elnöke lett.

Jelölésével kapcsolatban Handót politikai kritikák érték férje személye, és a fideszes politikusokhoz fűződő ismeretsége miatt. Házastársa és gyermeke édesapja, a fideszes EP-képviselő Szájer József az elmúlt másfél évben végbement közjogi átalakulás egyik kulcsfigurája.

Kedvező kilátások

OBH-elnöki jelölése óta Handó egyedül az MTI-nek nyilatkozott, szemléletváltozást sürgetve a bírósági igazgatásban. A bírói munka hatékonyságának növelését az adminisztrációs terheinek csökkentésével szeretné biztosítani; ezt minden eddigi igazgatási vezető szorgalmazta, de a szükséges adminisztrátori létszámbővítéshez szükséges forrást nem sikerült biztosítani.

Handó Tünde szerint erre most kedvezőek a kilátások: mint mondta, az EU-s projektekben kihasználatlan lehetőségek vannak az átlátható, hatékony igazságszolgáltatás erősítésére.

Handó kijelentette, hogy megválasztása esetén nagy figyelmet fordít majd az egyes régiók közötti arányos ügyteher-elosztásra, mert bár az ügyek nagy része időben befejeződik, az országos adatok nemzetközi összehasonlításban is jónak mondhatók, a központi régióban és egyes megyékben bizonyos ügyfajtáknál rendkívül nehéz a helyzet. Ígérete teljesítéséhez a bírók áthelyezésével és az ügyek átszignálásával komoly igazgatási lehetőségeket is kapott.

Bár az OBH elnöke az új rendben érdemi kontroll nélkül, egyedül dönt, Handó a bírósági munka javítása érdekében a jelenleginél rugalmasabb igazgatási szisztéma kialakítására tett ígéretet: szélesítené a döntéselőkészítésbe bevontak körét, és ellenőrizhetővé, számon kérhetővé tenné a felelős vezető által meghozott döntéseket.