Elfogadták az új választójogi törvényt

Nagy többséggel elfogadta a parlament az új választójogi törvényt. A választási rendszer átalakításával több cikkben is behatóan foglalkoztunk, így most csak a leglényegibb elemeit soroljuk fel.

Az alaptörvény kétszáz főben maximálta a parlament létszámát, emiatt alaposan át kellett alakítani az egyéni választókerületeket. Mivel a Fidesz ragaszkodott hozzá, hogy a választókerületek ne nyúljanak át a megyehatárokon, és ahhoz is, hogy ne alakuljon ki súlyos aránytalanság a kerületek lakosságszámában, adott volt, hogy száz fölötti választókerület lesz, a végeredmény 106 lett. Ezzel viszont felborult az egyéni és a listás mandátumok eddigi aránya, a többségi modell felé tolva a választási rendszert. A választókerületek újrarajzolása emellett lehetőséget teremtette egy, a Fidesznek kedvező térkép megrajzolására is, ami sikerült is.

Egy zárószavazás előtti módosítóval a törvény mellékletét, a választókerületeket felsoroló részt is sarkalatossá tették, azaz a jövőben csak kétharmados többséggel lehet újrarajzolni a választókerületeket.

A törvény alkotóinak amúgy se volt ellenére a rendszer arányosító elemeinek gyengítése. Ezt háttérbeszélgetéseken azzal indokolták, hogy Orbán Viktor szerint a stabil kormányzás elengedhetetlenül szükséges a gazdasági válság leküzdéséhez. Ezért az új törvénybe olyan, a többséget erősítő elemek kerültek, mint a győztesnek is járó kompenzáció, illetve az, hogy egyéni mandátumot akár relatív többséggel is meg lehet szerezni az immár csak egy fordulós választásban.

Az új törvény alapján a határon túli magyar állampolgárok is szavazhatnak, de a Magyarországon élőkkel szemben nekik csak egy szavazatuk lesz. Ez akár probléma is lehet, Kövér László módosító indítványt is benyújtott azért, hogy a határon túliak is szavazhassanak egyéni képviselőre, de ezt a kormánytöbbség végül elvetette.

A szinte minden elemében a Fideszt, illetve a többségi modellt erősítő javaslatból egyedül az ajánlási rendszer lógott ki, ez ugyanis az eddiginél is nehezebbé tette volna a kis pártoknak a jelöltállítást. Egy hétfőn elfogadott módosítással viszont ezt is orvosolták, a jelöltállítás könnyítésével tovább aprózhatják az ellenzéket, megkönnyítve ezzel a mandátumszerzést az egységesebb szavazótáborral bíró kormánypártnak.